Kiskutas

	Kiskutas
; Kiskutas címere	; Kiskutas zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Halász Gábor (független)
Irányítószám	8911
Körzethívószám	92
	Népesség
Teljes népesség	175 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	36,25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	4,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kiskutas Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 54′ 46″, k. h. 16° 47′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 46″, k. h. 16° 47′ 50″
	Kiskutas Pozíció Zala vármegye térképén
	Kiskutas weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskutas témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kiskutas község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zalaegerszegtől 8 kilométerre északnyugatra helyezkedik el, főutcája a megyeszékhelytől Andrásfáig vezető 7404-es út.

Története[szerkesztés]

A település nevét 1211-ben II. András magyar király határjárási oklevele említette először, amikor a király a Gébárt nevű várföldet Fábiánnak és Vincének adta, mely nyugat és észak felől az ő Kutas és Lovászi nevű ősi földjeikkel volt határos. Fábiánnak három fia: Krejnik, Androcinus, és Máté 1264-ben osztoztak meg Kutason, Aracsán és Lovásziban levő birtokaikon.

1364-ben a Kutasi család tagjai Kutasi Kálóz fia, Pál fia János és fia Kálóz megegyeztek kutasi birtokaikkal kapcsolatban.

1371-ben Ákos mester és fiai Kutasiként vannak említve. Ákos fia László 1386-ban kelt végrendeletében Kutas felét a feleségére hagyta, míg másik felét unokahugának, Sárának, Mikcs özvegyének hagyta. Ekkortájt említtették először Nagykutas néven a Mikcs özvegye birtokában lévő Kutast, ahol 1412-ben Éberhárd püspöknek is volt 11 jobbágya. Míg a másik Kutas, a mai Kiskutas és Kálócfa az 1386-os végrendelet szerint Kutasi László halála után annak özvegyéé lett. Ettől kezdve említették külön Nagykutast és Kiskutast. Nevét az írásos emlékekben 1439-től olvashatjuk Kyskuthus alakban.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak	Név	Jelölő szervezet
1990–1994	Tóth József	független^[3]
1994–1998		független^[4]
1998–2002		független^[5]
2002–2006	Id. Tóth József	független^[6]
2006–2010	Halász Gábor	független^[7]
2010–2014		független^[8]
2014–2019		független^[9]
2019-től		független^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,9%. A lakosok 70,1%-a római katolikusnak, 4,2% reformátusnak, 2,6% evangélikusnak, 7,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,6% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességek[szerkesztés]

Barokk kúria - 1753-ban épült, a kálócfapusztai falurészben található.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Kiskutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Kiskutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Kiskutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
↑ Kiskutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
↑ Kiskutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
↑ Kiskutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
↑ Kiskutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Kiskutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal