Kisbucsa
| Kisbucsa | |
 | |
| Nepomuki Szent János-szobor Kisbucsa külterületén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Takács Ferenc (független)[1] |
| Irányítószám | 8925 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 421 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 50,23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 07″, k. h. 16° 56′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 07″, k. h. 16° 56′ 29″ | |
 Kisbucsa
Pozíció Zala vármegye térképén
| |
| Kisbucsa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbucsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisbucsa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban található, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Fekvése[szerkesztés]
Zalaegerszegtől 12 kilométerre, a 76-os főút és a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal kereszteződésétől körülbelül 1 kilométerre fekszik, a Pölöske-Alsónemesapáti között húzódó 7363-as út mellett.
A Szévíz-medence tőzegkincset rejt, melynek kitermelése jelenleg is folyik. A bányaterület vízi világában számos növény- és állatfaj honos. A homokbányában a Pannon-tenger üledékének maradványai lelhetők fel.
Története[szerkesztés]
A település több évezredes létét igazolja, hogy a község területén fekvő homokbányában őskori emberi csontokat találtak. A későbbi kutatások során a kőkorszaki leletekre rétegződött kelta maradványokat hoztak felszínre. Bwucha-t, Bucha-t, Buc-ot, Bocha-t először 1268-ban említik az oklevelek. A falu nevének eredete az egyik forrás szerint a Bucsa patak. Más elképzelés szerint bolgár-szláv eredetű, amely a Buda névvel van összefüggésben. Fuxhoffer bencés atya úgy vélte – török nyelvtudása alapján –, hogy a Bucha, Buca nem más, mint egy őshonos szavunk, csak azt mi "Bükk"-nek ejtjük.[3] A mai falu határában feküdt az egykori Szenttamás település, melynek egy részét 1268-ban IV. Béla visszaadta a nemeseknek, később a kiegyezés idején a faluhoz csatolták. A falut XIV. században a Bucsai család, 1401-ben a Besenyő család birtokolta. Ekkor már két Bucsáról írtak: Egyházasbucsa és Pető Bucs. 1482-ben a magvaszakadt Bucsai Mátyás birtokát Egervári László szerezte meg. A XIV. században a két falu külön életet élt, más-más földesurakkal. A század végére mindkettő elpusztult, régi birtokos családjaik kihaltak. 1700-ban egy részét a Perneszi család birtokolta, majd 1848-ig a Horváth család. Birtokaik nagy része összefüggő erdő volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Sziva Zoltán (független)[4]
- 1994–1998: Sziva Zoltán (független)[5]
- 1998–2002: Sziva Zoltán (független)[6]
- 2002–2006: Kiss Zsanett (független)[7]
- 2006–2010: Takács Ferenc (független)[8]
- 2010–2014: Takács Ferenc (független)[9]
- 2014–2019: Takács Ferenc (független)[10]
- 2020-tól: Takács Ferenc (független)[1]
A településen a 2019. október 13-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 385 szavazásra jogosult lakos közül 283 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két független jelölt, Takács Ferenc addigi polgármester és egyetlen kihívója, Zabb Annamária között.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. február 9-én tartották meg, jóval magasabb választói részvétel mellett, ami pedig Takács Ferencnek kedvezett jobban.[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 450 | 470 | 455 | 434 | 412 | 421 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,9%. A lakosok 64,1%-a római katolikusnak, 2% reformátusnak, 4,26% felekezeten kívülinek vallotta magát (27,1% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Csirkehegy
- Halastavak
- Széchenyi-emlékmű (bronzszobor 2010-ből)[13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Kisbucsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. február 9. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
- ↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kisbucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Kisbucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Kisbucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Kisbucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Kisbucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Kisbucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Kisbucsa települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Kisbucsa Község Önkormányzati Képviselő-testületének 9/2018.(VI.04.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről – 2. melléklet. Kisbucsa önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
.svg)
