Balatoncsicsó
| Balatoncsicsó | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Antmann József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8272 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 279 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 16,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Balatoncsicsó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatoncsicsó témájú médiaállományokat. | |||
Balatoncsicsó (németül: Schitzenhofen) község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balatontól 8 kilométerre, a Nivegy-völgyben fekszik. A völgy szerkezetileg a Balaton-felvidék Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás kőzetű medencék egyike. Említik Csicsói-medence néven is.[3]
A szomszédos települések: Szentjakabfa (1,3 kilométerre), Szentantalfa (2 kilométerre), Óbudavár (3 kilométerre), Monoszló (4 kilométerre), Kapolcs (9 kilométerre). A közeli városok közül Tapolcától és Balatonfüredtől is mintegy 25 kilométer választja el.
Balatoncsicsó különleges terület-elrendeződésű település abban az értelemben, hogy közigazgatási területe két, egymással nem érintkező és nagyságrendileg hasonló méretű területrészből áll. A belterületét is magában foglaló területrész északnyugaton, csúcspontosan Kapolcs területével, míg az exklávé jellegű, attól délkeletre fekvő községi terület hasonló módon Balatonakalival határos, s a két határosként említett település közúton mért távolsága több mint 15 kilométer.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a 71-es vagy a 77-es főutak felől közelíthető meg, előbbiről Zánkán kell letérni a 7313-as, majd a 7312-es útra, utóbbiról pedig Nagyvázsonynál szintén a 7312-esre. Ez utóbbi út azonban csak érinti a község területét, központja közúton kizárólag a 73 117-es számú mellékúton érhető el, amely Szentantalfa északi határában kezdődik és alig másfél kilométerrel arrébb, Óbudavártól délre vissza is torkollik a 7312-es útba.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A fennmaradt iratok közül neve (Chychow) egy 1272-esben szerepel először.
Területén az Árpád korban Ároktő, Herend, Szentbereckfa és Szent Balázs-falva települések feküdtek. Akkor a teljes völgy királyi birtok volt, királyi népekkel. Ebből a korból legjobb állapotban a Szentbalázs-dűlőben lévő 13. századi román stílusú, de a 14. században gótikus stílusban átépített templom romjai maradtak fenn. A templomromokat 2001-2002-ben részlegesen felújították. .
1526 után a törökök e települést is elfoglalták. Lakói az 1600-as évektől református hitre tértek.
1754-ben német/frank telepesek újraalapították a falut. Mai Szent Ágoston-templomát 1778-ban építették; plébániahivatala fíliaközpontként működött (1984-ben Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa és Tagyon voltak a fíliái).
A település címere1996-ban készült el; a településen élő Szlávics Alexa képzőművész tervezte az Önkormányzat megbízásából.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Schumacher József (független)[4]
- 1994–1998: Schumacher József (független)[5]
- 1998–2002: Schumacher József (független)[6]
- 2002–2006: Schumacher József Pál (független német kisebbségi)[7]
- 2006–2010: Schumacher József Pál (független)[8]
- 2010–2014: Schumacher József Pál (független)[9]
- 2014–2019: Schumacher József Pál (független)[10]
- 2019–2024: Schumacher József Pál (független)[11]
- 2024– : Antmann József (független)[1]
Demográfiai adatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az 1840. évi népszámláláskor összesen 1031 lakosa volt, ebből 946 római katolikus, 27 izraelita, 58 egyéb vallású.
- Az 1910. évi népszámláláskor összesen 464 lakosa volt, ebből 456 római katolikus, 1 evangélikus, 2 református, 5 izraelita.
- Az 1940. évi népszámláláskor összesen 450 lakosa volt, ebből 444 római katolikus, 4 evangélikus, 2 izraelita.
- Az 1948. évi népszámláláskor összesen 448 lakosa volt, ebből 445 római katolikus, 3 egyéb (a római katolikus általános iskolát 207 tanuló látogatta).
- Az 1983. évi népszámláláskor összesen 249 lakosa volt, ebből 230 római katolikus.
- Az 1990. évi népszámláláskor összesen 186 lakosa volt.
| Lakosok száma | 214 | 217 | 220 | 233 | 245 | 261 | 297 | 279 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 91,8%-a magyarnak, 41,5% németnek, 0,5% bolgárnak, 0,5% szerbnek mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 3,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,8% (21,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 23,7% németnek, 0,8% ukránnak, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt római katolikus, 4,1% református, 2% görögkatolikus, 0,4% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 12,2% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[13]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1769-ben Horváth János székesfehérvári püspök, titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ároktői templomrom
- Szent Balázs-hegyi templomrom
- Balaton-felvidéki Erdei Iskola
- Csicsói kerámia - Fazekasház és Galéria Archiválva 2020. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Régi mondások, falucsúfolók a településről
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Csicsóba nincs hele a Jézusnak. [Utalás arra, hogy a községben a lakott területen kívül van a kereszt.][14]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Balatoncsicsó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 30.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ Cholnoky Jenő: A Balaton-vidék múltjából
- ↑ "Balatoncsicsó települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Balatoncsicsó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
- ↑ "Balatoncsicsó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 28.
- ↑ "Balatoncsicsó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 28.
- ↑ "Balatoncsicsó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 28.
- ↑ "Balatoncsicsó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 19.
- ↑ "Balatoncsicsó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 18.
- ↑ "Balatoncsicsó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 24.
- ↑ Balatoncsicsó Helységnévtár
- ↑ Balatoncsicsó Helységnévtár
- ↑ Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal. Online hozzáférés: 2025. február 28.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- http://www.balatoncsicso.hu/
- http://www.iranymagyarorszag.hu/info/balatoncsicso/
- Katolikus lexikon
- http://balatoncsicso.varosatyak.hu/ Archiválva 2013. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
