Veszprém vármegye
| Veszprém vármegye | |||
| |||
| Központ | Veszprém | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 215.280, 1910 | ||
| Nemzetiségek | magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3 953 km2 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Veszprém vármegye térképe | |||
 | |||
| Veszprém vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Veszprém vármegye (németül: Wesprim) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Jelenleg is Magyarország része.
Földrajz[szerkesztés]
A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió és a Balaton-tó határos volt a vármegyével. Északról Győr vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Tolna, Somogy és Zala vármegyék, nyugatról pedig Vas vármegye határolta.
Történelem[szerkesztés]
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Veszprémvár központtal.[1]
Történelme viszonylag csendes. A második világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófokot és környékét Somogy megyéhez, az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás északkeleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert, Kemeneshőgyészt, Győr megyétől Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A Balaton északi partját Zala vármegye területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat)is Veszprém megyéhez csatolták.
Lakosság[szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1891-ben 215.280 személy volt, ebből:
Közigazgatás[szerkesztés]
A vármegye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta öt járásra volt felosztva:
- Devecseri járás, székhelye Devecser
- Pápai járás, székhelye Pápa
- Enyingi járás, székhelye Enying
- Veszprémi járás, székhelye Veszprém
- Zirci járás, székhelye Zirc
1946-ban ide csatolták Zala vármegyétől a Balatonfüredi járást, így ezután az 1950-es megyerendezésig a vármegyében hat járás volt.
A megyében a járásokon kívül két város volt, Pápa és Veszprém, melyek 1929-ig rendezett tanácsú városok, utána megyei városok voltak
Forrás[szerkesztés]
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
További információk[szerkesztés]
|
