Veszprém vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye címere
Veszprém vármegye címere

Központ Veszprém
Népesség
Népesség 215.280, 1910
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület3 953  km2
Térkép
Veszprém vármegye térképe
Veszprém vármegye térképe
Veszprém vármegye domborzati térképe
Veszprém vármegye domborzati térképe
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém vármegye témájú médiaállományokat.

Veszprém vármegye (németül: Wesprim) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Jelenleg is Magyarország része.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió és a Balaton-tó határos volt a vármegyével. Északról Győr vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Tolna, Somogy és Zala vármegyék, nyugatról pedig Vas vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Veszprémvár központtal.[1]

Történelme viszonylag csendes. A második világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófokot és környékét Somogy megyéhez, az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás északkeleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert, Kemeneshőgyészt, Győr megyétől Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A Balaton északi partját Zala vármegye területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat)is Veszprém megyéhez csatolták.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1891-ben 215.280 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

A vármegye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta öt járásra volt felosztva:

1946-ban ide csatolták Zala vármegyétől a Balatonfüredi járást, így ezután az 1950-es megyerendezésig a vármegyében hat járás volt.

A megyében a járásokon kívül két város volt, Pápa és Veszprém, melyek 1929-ig rendezett tanácsú városok, utána megyei városok voltak

Forrás[szerkesztés]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

További információk[szerkesztés]