Hegyestű
| Hegyestű | |
 | |
| Magasság | 337 m |
| Hely |  Magyarország, Veszprém vármegye, Monoszló külterületén |
| Hegység | Balaton-felvidék, Dunántúli-középhegység |
| Típus | tanúhegy |
| Elhelyezkedése | |
 Hegyestű
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 53′ 21″, k. h. 17° 38′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 21″, k. h. 17° 38′ 47″ | |
Hegyestű
Pozíció a Balaton-felvidék nyugati részének térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyestű témájú médiaállományokat. | |
A Hegyestű vagy Hegyes-tű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Tengerszint feletti magassága 337 m[1] vagy 338 m.[2] A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhető, hogy feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt.
A hegy tetején Árpád-kori cserepeket, illetve egy nagyjából kör alakú falgyűrűt találtak a régészek.[3]
Felépítése és kialakulása[szerkesztés]
A Hegyestű egy vulkán kürtőjének maradványa, melyet az erózió preparált ki a környezetéből. Az egykori kürtőben a földfelszín felé törő, bazaltos összetételű magma megrekedt, s hűlése során öt- és hatszögletű, 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult meg, melyek orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak. Egyes helyeken a kürtő peremén peperites jellegű kőzet is megfigyelhető, mely a magma és az áttört kőzet keveredését jelzi. Az alsóbb szinteken megfigyelhető hólyagos, úgynevezett „kukoricaköves” bazaltban az egykori vulkáni gőzök, gázok helyét őrző hólyagüregek néhol irányítottan helyezkednek el. Habár a geológiai bemutatóhely ismertetőtáblái beszámolnak arról, hogy a legelső kitörés tufaszórással zajlott le, s ennek eredményeképp egy tufagyűrű jött létre a kitörési pont környezetében, a jelenlegi feltárásokban ennek a tufagyűrűnek nincs nyoma.[4]
A vulkanizmust követően elsősorban az erózió határozta meg a terület arculatát. Az erózió a puhább, kevésbé ellenálló kőzeteket és üledékeket gyorsabban, intenzívebben, míg a keményebb, ellenállóbb kőzeteket lassabban pusztítja le: ennek megfelelően a kemény bazalttestek az évmilliók során mintegy kipreparálódtak puhább környezetükből, s ezek a bazalttestek (pl. a Hegyestű esetén egy vulkáni kürtő) alkotják a Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegyeit.
Élővilága[szerkesztés]
A hegyen megtalálhatók a Balaton-felvidékre jellemző karsztbokorerdők a jellegzetes cserszömörcével, míg a Balatonra néző oldalon cseres-kocsánytalan tölgyesek, szőlősorok és pincék láthatók.
Bányászata[szerkesztés]
1930-ban kezdték el a bazalt kitermelését a Hegyestűn. A Balaton-felvidéki bazaltbányászat elleni erőteljes tiltakozás eredményeképpen az 1960-as évek közepén a Természetvédelmi Tanács meghatározta az itteni bányák jövőjét. A Hegyestűvel kapcsolatban hozott határozat szerint az akkori bányafalat már nem bonthatták tovább, csak a fal mentén az alapzatig fejthették a hegyet. Ennek megfelelően a bánya 1970-ig működött, majd felhagyták. A bányászat eredményeként a hegy mintegy felét letermelték.
Geológiai bemutatóhely[szerkesztés]
Miután az egykori bánya természetvédelmi kezelésbe került, 1996–97-ben rendbe tették az elhanyagolt területet. Az egyik bányaépületben 1998-ban állandó kiállítás nyílt, melyen az egykori kőbányászatot, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeit, a Balaton-felvidék földtörténetét, kőzeteit és a Hegyestű kialakulását mutatják be. A bányaudvarban létrehozott geológiai bemutatóhelyen a Káli-medence jellegzetes kőzeteinek egy-egy tömbjét állították ki, továbbá a bazaltfal mellett táblák ismertetik a bazaltvulkanizmust és a bazalttal kapcsolatos tudnivalókat. A panorámaasztalon Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus és festőművész rajza látható, melynek segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencére nyíló panoráma elemeit: hegyeket, tavakat, településeket. A parkoló területén a Dunántúl jellegzetes kőzeteit mutatja be a szabadtéri kőtárlat.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ film: Hegyestű
- ↑ film: Káli-medence 1/2
- ↑ Bakony, Balaton-felvidék. Szerkesztette: Mészáros Gyula. Budapest: Sport. 1983. 470. o. = Útikalauz sorozat, ISBN 963-253-317-8
- ↑ Csillag 2003
Források[szerkesztés]
- film: Hegyestű: Rendező: Kok Jenő. (2002). Barangolások a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban: Hegyestű Geológiai Bemutatóhely. LD Stúdió Kft. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával. (Hozzáférés ideje: 2013-07-20.)
- film: Káli-medence 1/2: Rendező: Kok Jenő. (2002). Káli-medence: A kőtengerek hazája. 1. rész. LD Stúdió Kft. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával. (Hozzáférés ideje: 2013-07-20.)
- Csillag 2003: 28. Zánka, Hegyes-tű. In Csillag Gábor: Földtani természetvédelmi értékelés a Káli-medence példáján: PhD értekezés. Témavezető: dr. Lóczy Dénes tanszékvezető egyetemi docens. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Földtudományok Doktori Iskola. 2003. 116–117. o. (PDF), Hozzáférés: 2013. július 20 [halott link]