Békás (Magyarország)
| Békás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Farkasné Csendes Tímea (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8515 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 202 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 19′ 59″, k. h. 17° 21′ 11″47.332969°N 17.353161°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 59″, k. h. 17° 21′ 11″47.332969°N 17.353161°E | |||
 Békás
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Békás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Békás témájú médiaállományokat. | |||
Békás község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pápa tágabb vonzáskörzetében, a várostól bő 10 kilométerre nyugatra fekszik.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belterülete a 83-as főútból Pápánál nyugatra kiágazó 834-es főútból Pápától 8 km-re induló s azt Kemeneshőgyésszel összekötő 8405-ös úton érhető el.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti a települést; a vonalnak Békás területén ugyan nincs megállási pontja, de Mezőlak vasútállomás alig 2 km-re van közúton a falu központjától.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Békás Árpád-kori település. Nevét valószínűleg a település melletti kis Békás nevű érről kaphatta. A legrégibb fennmaradt dokumentum, amely nevét - Becas alakban - említi, egy 1367-es határjárási leírás, de környéke a területén talált római kori cseréptöredékek tanúsága szerint már a római korban is lakott hely lehetett. Több Árpád-korból való lelet is napvilágra került, köztük pálcikás díszítésű fazéktöredékek is.
A település birtokosai a középkortól kezdve a Békássy család tagjai voltak. A család e Békás nevű településtől kapta a nevét; címeres nemeslevelét 1417. augusztus 15-én Zsigmond király adományozta. 1488-ban jobbágyai 11 forint országos adót fizettek.
A török időkben a falu csaknem teljesen elpusztult: 1531-re telkeinek 81 %- tűz martaléka lett, s 1544-re a település elnéptelenedett. A visszatérő lakosságot 1553—1556 között a török többször megrohanta, kirabolta, egy alkalommal hat lakosát el is hurcolta, ezért a jobbágyok félelmükben 1556-ban ismét üresen hagyták a falut. 1567-ben alávetették magukat a töröknek, s még 1592-ben is uralmuk alatt álltak. A terület ezután hosszabb ideig prédium lett, s az ott élők csak 1603-tól fizettek ismét adót. A 17. század közepén a Marcalon átkelő csavargók fosztogatták a jobbágyokat. Ennek következtében népe megfogyatkozott és elszegényedett, dézsmájának árendája 1660-ban csupán tíz forint volt. 1672-ben a bírót leszámítva 23 gazda adott tizedet.
A falu a 18. században közbirtok lett, különböző jogcímeken a Sándor, Tatlián és Esterházy családok szereztek benne birtokrészeket, de legnagyobb birtokosa továbbra is a Békássy család maradt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Pálffy József (független)[3]
- 1994–1998: Pálffy József (független)[4]
- 1998–2002: Pálffy József (független)[5]
- 2002–2006: Pálffy József (független)[6]
- 2006–2010: Horváth János (független)[7]
- 2010–2014: Horváth János (független)[8]
- 2014–2019: Farkasné Csendes Tímea (független)[9]
- 2019–2024: Farkasné Csendes Tímea (független)[10]
- 2024– : Farkasné Csendes Tímea (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 216 | 206 | 204 | 215 | 204 | 211 | 204 | 202 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,5% németnek, 3,7% cigánynak, 0,9% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 6,4%, evangélikus 8,2%, felekezeten kívüli 3,2% (19,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 84,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 7,4% református, 7,4% evangélikus, 1% görögkatolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 1% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az egyemeletes Békássy-kastély (Vécsey-kastély) 1870 körül épült, homlokzata klasszicizáló eklektikus irányzatú; nagy parkjával együtt magántulajdon.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Békás települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 1..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Békás települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Békás települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1..
- ↑ "Békás települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 1998. október 1. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Békás települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Békás települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Békás települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 20..
- ↑ "Békás települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 19..
- ↑ "Békás települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25..
- ↑ Békás Helységnévtár
- ↑ Békás Helységnévtár
- ↑ Békás weboldala
