Mezőlak
| Mezőlak | |||
 | |||
| Mezőlak légifotója | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 8514 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 983 fő (2015. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mezőlak
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 19′ 44″, k. h. 17° 22′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 44″, k. h. 17° 22′ 22″ | |||
Mezőlak
Pozíció Veszprém megye térképén
| |||
| Mezőlak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőlak témájú médiaállományokat. | |||
Mezőlak község Veszprém megyében, a Pápai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Vonattal elérhető a Győr–Pápa–Celldömölk-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
Mezőlak Árpád-kori település. A fennmaradt szájhagyomány szerint a tatárjáráskor a falu a templomba menekült, ahova idő hiányában nem tudtak betörni a tatár hadak, így a lakosság megmenekült. Nevét az írásos források azonban csak 1286-ban említették először. Később, a Török hódoltság alatt a törökök is többször megtámadták és felégették Mezőlakot, lakossága a Marcal mocsaraiban talált menedéket.
A falu birtokosa a 18. század közepéig a Zámbó család volt. 1763-ban a birtok az Esterházy családé lett, amelyet uradalmi székhelyként használtak.
Ma Mezőlak 1000 fő körüli lakosságával a térség egyik legnagyobb települése.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Kocsis Tibor Pál (független)[2]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Nagy Gábor (független)[3]
- 2014–2019: Nagy Gábor (független)[4]
- 2019-től:
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom - Az falu első gótikus református temploma az 1400-as évek második felében épült, de a törökök pusztítását csak egyik tornya élte túl. 1623-ban építették újjá barokk stílusban, majd 1911-ben teljesen felújították.
- Szent Kereszt Felmagasztalása-templom - a mai templom barokk stílusban épült, 1790-ben szentelték fel, de az épület alapját egy 15. századi gótikus templom képezi. Belsejében 14 stációképet látható két oldalon, az oltárkép pedig Jézust ábrázolja a kereszten.
- Sold-kastély - szecessziós jellegű épület, melyet a 19. század közepén az Esterházy család építtetet, majd Sold Manó bérelte. A templom bádogtetős kupolájában régebben víztartály volt.
Szélmezői tőzegbánya-tavak[szerkesztés]
A falun keresztülfolyik a borsosgyőri Séd vize, de a sík terület kialakulásában szerepet játszott a Tapolca és a Marcal folyása is. A település határán fekvő 4 tóból álló tórendszer az 1980-as évekre alakult ki. A lápos területen számos védett madárfaj is megfigyelhető.
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Istenes–Iscserekov András, Pápán alkotó, orosz származású festőművész és rajztanár (akinek emlékét dombormű is őrzi a településen) Mezőlakon van eltemetve.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 1,5% cigánynak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,4%, református 34,9%, evangélikus 15,1%, felekezeten kívüli 3,8% (13,7% nem nyilatkozott).[5]
Források[szerkesztés]
- Mezőlak [1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
- ↑ Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)[halott link]
- ↑ Mezőlak Helységnévtár
