Mezőlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőlak
Mezőlak légifotója
Mezőlak légifotója
Mezőlak címere
Mezőlak címere
Mezőlak zászlaja
Mezőlak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállás község
Polgármester Nagy Gábor (független)[1]
Irányítószám 8514
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség983 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőlak (Magyarország)
Mezőlak
Mezőlak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 44″, k. h. 17° 22′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 44″, k. h. 17° 22′ 22″
Mezőlak (Veszprém megye)
Mezőlak
Mezőlak
Pozíció Veszprém megye térképén
Mezőlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőlak témájú médiaállományokat.

Mezőlak község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vonattal elérhető a Győr–Pápa–Celldömölk-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Mezőlak Árpád-kori település. A fennmaradt szájhagyomány szerint a tatárjáráskor a falu a templomba menekült, ahova idő hiányában nem tudtak betörni a tatár hadak, így a lakosság megmenekült. Nevét az írásos források azonban csak 1286-ban említették először. Később, a Török hódoltság alatt a törökök is többször megtámadták és felégették Mezőlakot, lakossága a Marcal mocsaraiban talált menedéket.

A falu birtokosa a 18. század közepéig a Zámbó család volt. 1763-ban a birtok az Esterházy családé lett, amelyet uradalmi székhelyként használtak.

Ma Mezőlak 1000 fő körüli lakosságával a térség egyik legnagyobb települése.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - Az falu első gótikus református temploma az 1400-as évek második felében épült, de a törökök pusztítását csak egyik tornya élte túl. 1623-ban építették újjá barokk stílusban, majd 1911-ben teljesen felújították.
  • Szent Kereszt Felmagasztalása-templom - a mai templom barokk stílusban épült, 1790-ben szentelték fel, de az épület alapját egy 15. századi gótikus templom képezi. Belsejében 14 stációképet látható két oldalon, az oltárkép pedig Jézust ábrázolja a kereszten.
  • Sold-kastély - szecessziós jellegű épület, melyet a 19. század közepén az Esterházy család építtetet, majd Sold Manó bérelte. A templom bádogtetős kupolájában régebben víztartály volt.

Szélmezői tőzegbánya tavak[szerkesztés]

A falun keresztülfolyik a borsosgyőri Séd vize, de a sík terület kialakulásában szerepet játszott a Tapolca és a Marcal folyása is. A település határán fekvő 4 tóból álló tórendszer az 1980-as évekre alakult ki. A lápos területen számos védett madárfaj is megfigyelhető.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Istenes–Iscserekov András, Pápán alkotó, orosz származású festőművész és rajztanár, akinek emlékét dombormű is őrzi a településen Mezőlakon van eltemetve .

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 1,5% cigánynak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,4%, református 34,9%, evangélikus 15,1%, felekezeten kívüli 3,8% (13,7% nem nyilatkozott).[3]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Mezőlak Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]