Ajka

	Ajka
	Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom)
; Ajka címere	; Ajka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Ajkai
Jogállás	város
Polgármester	Schwartz Béla (MSZP)
Jegyző	Dr. Jáger László
Irányítószám	8400, 8447–8451
Körzethívószám	88
Testvértelepülései	Lista Rovaniemi, Finnország; Székelykeresztúr, Románia; Unna, Németország; Weiz, Ausztria;
	Népesség
Teljes népesség	27 995 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	297,57 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	95,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ajka Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 06′ 25″, k. h. 17° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 25″, k. h. 17° 33′ 50″
	Ajka Pozíció Veszprém megye térképén
	Ajka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ajka témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Ajka (keresztnév).

Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben

Ajka (németül: Eickau) város Veszprém megyében, az Ajkai járásban.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Népesség
4 Közlekedés
5 Nevezetességek, látnivalók
- 5.1 A városban látható képzőművészeti alkotások
6 Sportélete
7 Légi fotó galéria
8 Testvérvárosok
9 Híres ajkaiak
10 Képgaléria
11 Megjegyzések
12 Forrás
13 További információk

Fekvése[szerkesztés]

A város a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Dunántúli-középhegységben – egy nyugat felé nyitott félmedencében, a Balatontól 40 km-re – terül el. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. Több kis patak folyik át a városon: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, míg a Széles-víz, Csigere- és Polányi-patak a település határain. A városban mesterségesen létrehozott Csónakázó-tó található.

Története[szerkesztés]

Előtörténet[szerkesztés]

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. Ilyen földvárat fedezett fel Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója, Töröktetőn, melyet Cservárnak neveztek el. A keltákat később rómaiak váltottak fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még a rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok ezen a vidéken. Őket a keleti gótok, longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankok és szlávok telepedtek le, velük találkoztak a honfoglaló magyarok. A 10. évszázadban Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és megtelepedtek.

Középkor[szerkesztés]

A falvakat, melyek későbbi összeolvadásából megalakult Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek után kapták nevüket, míg Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko egy német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik a települést, ekkor már templommal rendelkezett.

Bányászat és iparosodás[szerkesztés]

Az elkövetkezendő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg. 1836-ban felfedezték a közeli Csingervölgyben a szénkészleteket. A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, ami aztán nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött meg. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva üveggyárat alapított 1878-ban.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, melynek épülete a mai napig látható. 1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, melynek nyomán timföldgyár és alumíniumkohó épült. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben hozzá csatolták Bódét (németül Wuding), majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot is. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött itt, a 70-es években kezdődött meg a belváros kialakítása is. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig ékesítik a belvárost. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserről a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát 1981-ben építették.^{[m 1]} 1977-ben Ajkarendeket (németül: Eickaureindel^[4]) és Bakonygyepest (németül: Jepsching^[4]), majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták. 1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás azonban megroppantotta a város iparát. A új önkormányzatok az üzemek létesítését és szerkezetváltását segítik elő. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek megfelelően a város ipari parkjában rendre jelennek meg az új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.

2010-ben súlyos ipari katasztrófa, az ún. Ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét.

A 2008-as pénzügyi válság a várost sem kímélte, viszont hamar kilábalt belőle és volt olyan év, mikor az ország GDP-jének 1%-át is elérte. A 2010-es évek végére a város már komoly munkaerőhiánnyal küzdött.

A város MSZP-s vezetés alatt is hatalmas fejlődésen megy keresztül. A 21. században több nagy és látvány beruházás is valósult meg, többek között a városi uszoda felújítása, jégcsarnok építés, amit más nagyobb városok is megirigyelhetnek.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 4,6%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 11,7% (27,2% nem nyilatkozott).^[5]

Közlekedés[szerkesztés]

A várost könnyű megközelíteni, hiszen északon a 8-as főút határolja, és átszeli a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is. A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, közel 200 járatpárral.

A várost és a közigazgatásilag hozzá csatolt településeket több alsóbbrendű útvonal is érinti. Ilyenek:

a 7306-os út, amely a városközpontot köti össze Ajkarendekkel és azon keresztül a 8-as főúttal;
a 7308-as út, amely szintén a 8-asból ágazik ki és a városon keresztül a Bakony délebbi települései, Úrkút és Nagyvázsony felé halad;
a 7309-es út Öcs és Pula irányába,
a 7315-ös út Halimba, Szőc és Nyirád irányába (majd onnan tovább más számozással Sümegig),
a 7339-es út Kolontár és Devecser felé,
illetve a 8401-es út, amely északi irányban ágazik ki a 8-asból Bakonygyepesnél.

Néhány másik útvonal öt számjeggyel számozódik országos közútként, ilyen például a Csékút irányából Kolontár felé vezető 73 129-es vagy a Bakonygyepest és Ajkarendeket összekötő 73 131-es út.

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]

Szent Borbála emlékmű Padragkúton a volt bányabejáratnál

Tósokberéndi római katolikus templom, melyben Vinzenz Fischer oltárképe látható, ahogy Szent István Máriának ajánlja a koronát.
Evangélikus templom a Templomdombon, épült 1786-89-ben.
Városliget, itt található a mesterségesen létrehozott Csónakázótó, melynek központi szigetén áll Fekete István bronz mellszobra, mely Borsos Miklós alkotása, emellett helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér, Vuk, a róka.
A Templomdombon található a Városi Múzeum és Fotógaléria, melyben állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergő Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója dr Tatai Zoltán nyugalmazott egyetemi docens.
Ajka Kristály (üveggyár)
Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő
Az egykori Nirnsee-kastély (vagy Nirnsee-kúria), mely régi fényképeken még látható, és amelyet 1981-ben bontottak le. Helyén egy tízemeletes ház és egy postaépület áll.^{[m 1]}^[6]^[7]^[8]^[9]

A városban látható képzőművészeti alkotások[szerkesztés]

Bányász emlékmű, Szt. Borbála szoborral Padragkúton
Borsos Miklós: Flóra - a városközpontban
Borsos Miklós: A világegyetem – a városközpontban
Borsos Miklós: Fekete István portré
Illés Gyula: Az éj királynője
Konyorcsik János: A villám
Konyorcsik János: Emlékmű
Marton László: Bányászok
Marton László: Üvegfúvók
Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
Ráthonyi József: A városépítő
Rieger Tibor: Vízköpő
Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
Szent Borbála-szobor a városközpontban
Tóth Júlia: A kígyóölő
Tóth Vali: Az olvasó nő

Sportélete[szerkesztés]

A városban két futballcsapat található. Az egyik a nemzeti bajnokság másodosztályban szerepel Fc Ajka néven. A klubnál a 2010-es évekre fontos változások jöttek létre. Többek között műfüves edző komplexum jött létre és utánpótlás műhely is. A másik a csapat az Ajka Kristály Se "Üveggyári csapat" a város túlvégén helyezkedik el Tósokberénden. A csapat a megyei első osztályának tagja.

A városban a következő sportágak vannak:

Futball (Fc Ajka, Ajka Kristály Se)
Kézilabda (Le belier KK Ajka)
Úszás (Rája "94)
Vízilabda (Cápa vízilabdaklub Ajka)
Teke (Ajka Kristály Se)
Jégkorong (Ajkai Óriások)
Sakk (Bányász Sportkör Ajka)
Atlétika (Dobó Se, Tova Futók Se, Bakonyi Tájfutó Klub)
Asztaltenisz (Ajkai Asztaltenisz Se)
Küzdősportok (Box, AIKIDO, Judo, Karate)
Floorball ( Ajkai Fekete Ló)
Kosárlabda

Légi fotó galéria[szerkesztés]

Ajka vasútállomása a levegőből fényképezve
Légifotó, Belváros, Templomdomb, Ajka.jpg

Ajka Szabadság tér, Jézus Szíve templom
Az ajkai Kristályfürdő (Élményfürdő) légi felvételen
A Magyar Imre Kórház modern épületegyüttese
Az ajkai Városliget Csónakázó-tava

Ajka látképe légi felvételen
Jézus Szíve Plébániatemplom
Timföldgyár, légi fotó
Az Ajkai Timföldgyár

Testvérvárosok[szerkesztés]

Híres ajkaiak[szerkesztés]

Ács Dominika magyar fuvolista, énekes, zeneszerző
Cserháti István billentyűs, zeneszerző, a P. Mobil egykori tagja, a P. Box egyik alapítója
Fekete István (író, 1932) író, közíró, fizikoterapeuta, Fekete István fia.
Göncz Renáta magyar opera-énekesnő (lírai szoprán), a Moltopera Társulat alapító tagja
Kurdi Imre magyar költő, műfordító, irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta
Németh Edit festőművész
Ősi Attila magyar geológus, paleontológus. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezője, a lelőhely kutatásának vezetője
Pap Lujza, Domján Edit-díjas magyar színésznő
Scherer Péter, Jászai Mari-díjas magyar színész
Vörös Szilvia, Gundel-díjas, Junior Prima díjas mezzoszoprán operaénekes.
Bródy Imre, magyar feltaláló
Kis Gergő, magyar úszó

Képgaléria[szerkesztés]

[1] > [2] > [3] > [4] > [5] > [6] > [7] > [8] > [9] > [10] > [11] > [12] > [13] > [14] > [15] > [16] > [17]

Megjegyzések[szerkesztés]

↑ ^a ^b Az interneten számos helyen olvasható (időpont: 2017. augusztus 15.), hogy 1981-ben a lebontott Nirnsee-kastély helyén építették fel az új rendőrség épületét, ami helytelen információ. A rendőrkapitányság a Deák Ferenc utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán áll a Torna patak partján (lásd Google Earth, Google Térkép), míg a kastély a Fő út és a Béke utca sarkán állt (http://www.hartinger.hu/ajka.html).

Forrás[szerkesztés]

↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
↑ Ajka testvérvárosai Archiválva 2009. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, ajka.hu (Hozzáférés:2010. november 22.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
↑ ^a ^b http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
↑ Ajka Helységnévtár
↑ Nirnsee kastély: Hozzászólások: kiss józsef üzente. A fényképet feltöltötte: Horváthné Bognár Edit ajka.network.hu (magyarul). Network.hu Kft. (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) arch „tévedtek a Nirnse kastély a mostani posta mellett volt, ahol 10 emeletes van, és a kastélyban volt 1981 elött a rendőrség és az óvoda elhelyezve”
↑ Az 1945 előtti Ajka 2007-es felvételeken [...] És a régi Ajka képei. hartinger.hu (magyarul). Hartinger Ottó (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) (html)
↑ Rücker János Péter: Nirnsee Pál – Történetek Ajkáról. 8400.info.hu (magyarul). Városlőd: 8400info (2017. júl. 25.) (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) „A rendőrség épületét is ekkor bontották el ugyanitt, buszpályaudvar épült a helyére. (Monika Varga)”
↑ Fórum » Regionális közösségek » Regionális topikok » Ajka. forum.index.hu (magyarul). Budapest: Inda-Labs Informatikai Szolgáltató Zrt. (2010. ápr. 28.) (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) A témába vágó hozzászólások: 2843 (szerző: evets); 2849, 2855, 2858 (szerző: ajkait); 2852 (szerző: dogo32); 2854, 2856 (szerző: native99); 2857 (szerző: Törölt nick). „A belváros mai képét meghatározó épületek (Városháza, Hotel, Zenit, stb) a 70-es évek első felének szépen sikerült termékei. Maga a Nirnsee Kastély még így is viszonylag sokáig állta a sarat a beton közepén, csak 1980-81-ben bontották el. (ajkait) [...] A bontás előtt egy részében a rendőrség működött, a másik része óvoda volt, a parkja a Béke utcától a Torna-patakig tartott a mai Posta, autóbusz pályaudvar, Hild park helyén. (native99)”
↑ Ajka testvérvárosai Archiválva 2009. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, ajka.hu (Hozzáférés:2010. november 22.)

További információk[szerkesztés]

Hivatalos oldal
a Napló hírei Ajkáról^{[halott link]}
Lap.hu linkgyűjtemény
Ajka.lapozz.hu - linkgyűjtemény
Eyko.hu Magazin – Ajka
Légi felvételek a városról
Térkép Kalauz – Ajka
Légi felvételek a tározóról
Légi felvételek a repedésről
Ajka a funiq.hu-n
Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”: Ajka város születése a helyi sajtó tükrében. In A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története: A 2011. október 20-án Várpalotán és 2012. május 9-én Pápán rendezett konferenciák előadásai. Szerkesztők: Katona Csaba, Koltai Gábor, Rácz Attila, Szűts István Gergely. Budapest – Veszprém: Legenda Közművelődési Egyesület – Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2012. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 29. ISBN 978-963-08-5521-1 Hozzáférés: 2017. aug. 15. library.hungaricana.hu
Horváth László: A modernitás szorításában: Ajka építéstörténete 1940–1990. Veszprém: Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2015. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 35. ISBN 978-963-7229-43-5 Hozzáférés: 2017. aug. 15.