Ajka

	Ajka
	Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom)
; Ajka címere	; Ajka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Ajkai
Jogállás	város
Polgármester	Schwartz Béla (MSZP)
Jegyző	Dr. Jáger László
Irányítószám	8400, 8447–8451
Körzethívószám	88
Testvértelepülései	Lista Rovaniemi, Finnország; Székelykeresztúr, Románia; Unna, Németország; Weiz, Ausztria;
	Népesség
Teljes népesség	27 995 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	297,57 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	95,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ajka Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 06′ 25″, k. h. 17° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 25″, k. h. 17° 33′ 50″
	Ajka Pozíció Veszprém megye térképén
	Ajka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ajka témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Ajka (keresztnév).

Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben

Ajka (németül: Eickau) város Veszprém megyében, az Ajkai járásban.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Népesség
4 Közlekedés
5 Nevezetességek, látnivalók
- 5.1 A városban látható képzőművészeti alkotások
6 Sportélete
7 Légi fotó galéria
8 Testvérvárosok
9 Híres ajkaiak
10 Képgaléria
11 Megjegyzések
12 Forrás
13 További információk

Fekvése[szerkesztés]

A város a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Dunántúli-középhegységben – egy nyugat felé nyitott félmedencében, a Balatontól 40 km-re – terül el. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. Több kis patak folyik át a városon: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, míg a Széles-víz, Csigere- és Polányi-patak a település határain. A városban mesterségesen létrehozott Csónakázó-tó található.

Története[szerkesztés]

Előtörténet[szerkesztés]

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. Ilyen földvárat fedezett fel Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója, Töröktetőn, melyet Cservárnak neveztek el. A keltákat később rómaiak váltottak fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még a rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok ezen a vidéken. Őket a keleti gótok, longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankok és szlávok telepedtek le, velük találkoztak a honfoglaló magyarok. A 10. évszázadban Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és megtelepedtek.

Középkor[szerkesztés]

A falvakat, melyek későbbi összeolvadásából megalakult Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek után kapták nevüket, míg Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko egy német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik a települést, ekkor már templommal rendelkezett.

Bányászat és iparosodás[szerkesztés]

Az elkövetkezendő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg. 1836-ban felfedezték a közeli Csingervölgyben a szénkészleteket. A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, ami aztán nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött meg. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva üveggyárat alapított 1878-ban.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, melynek épülete a mai napig látható. 1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, melynek nyomán timföldgyár és alumíniumkohó épült. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben hozzá csatolták Bódét (németül Wuding), majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot is. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött itt, a 70-es években kezdődött meg a belváros kialakítása is. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig ékesítik a belvárost. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserről a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát 1981-ben építették.^{[m 1]} 1977-ben Ajkarendeket (németül: Eickaureindel^[4]) és Bakonygyepest (németül: Jepsching^[4]), majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták. 1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás azonban megroppantotta a város iparát. A új önkormányzatok az üzemek létesítését és szerkezetváltását segítik elő. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek megfelelően a város ipari parkjában rendre jelennek meg az új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.

2010-ben súlyos ipari katasztrófa, az ún. Ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 4,6%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 11,7% (27,2% nem nyilatkozott).^[5]

Közlekedés[szerkesztés]

A várost könnyű megközelíteni, hiszen északon a 8-as főút határolja, és átszeli az ún. 20-as vasútvonal (Székesfehérvár–Szombathely). A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, közel 200 járatpárral.

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]

Szent Borbála emlékmű Padragkúton a volt bányabejáratnál

Tósokberéndi római katolikus templom, melyben Vinzenz Fischer oltárképe látható, ahogy Szent István Máriának ajánlja a koronát.
Evangélikus templom a Templomdombon, épült 1786-89-ben.
Városliget, itt található a mesterségesen létrehozott Csónakázótó, melynek központi szigetén áll Fekete István bronz mellszobra, mely Borsos Miklós alkotása, emellett helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér, Vuk, a róka.
A Templomdombon található a Városi Múzeum és Fotógaléria, melyben állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergő Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója dr Tatai Zoltán nyugalmazott egyetemi docens.
Ajka Kristály (üveggyár)
Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő
Az egykori Nirnsee-kastély (vagy Nirnsee-kúria), mely régi fényképeken még látható, és amelyet 1981-ben bontottak le. Helyén egy tízemeletes ház és egy postaépület áll.^{[m 1]}^[6]^[7]^[8]^[9]

A városban látható képzőművészeti alkotások[szerkesztés]

Bányász emlékmű, Szt. Borbála szoborral Padragkúton
Borsos Miklós: Flóra - a városközpontban
Borsos Miklós: A világegyetem – a városközpontban
Borsos Miklós: Fekete István portré
Illés Gyula: Az éj királynője
Konyorcsik János: A villám
Konyorcsik János: Emlékmű
Marton László: Bányászok
Marton László: Üvegfúvók
Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
Ráthonyi József: A városépítő
Rieger Tibor: Vízköpő
Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
Szent Borbála-szobor a városközpontban
Tóth Júlia: A kígyóölő
Tóth Vali: Az olvasó nő

Sportélete[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Légi fotó galéria[szerkesztés]

Ajka vasútállomása a levegőből fényképezve
Ajka Szabadság tér, Jézus Szíve templom
Az ajkai Kristályfürdő (Élményfürdő) légi felvételen
A Magyar Imre Kórház modern épületegyüttese
Az ajkai Városliget Csónakázó-tava

Ajka látképe légi felvételen
Jézus Szíve Plébániatemplom
Timföldgyár, légi fotó
Az Ajkai Timföldgyár

Testvérvárosok[szerkesztés]

Híres ajkaiak[szerkesztés]

Ács Dominika magyar fuvolista, énekes, zeneszerző
Cserháti István billentyűs, zeneszerző, a P. Mobil egykori tagja, a P. Box egyik alapítója
Fekete István (író, 1932) író, közíró, fizikoterapeuta, Fekete István fia.
Göncz Renáta magyar opera-énekesnő (lírai szoprán), a Moltopera Társulat alapító tagja
Kurdi Imre magyar költő, műfordító, irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta
Németh Edit festőművész
Ősi Attila magyar geológus, paleontológus. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezője, a lelőhely kutatásának vezetője
Pap Lujza, Domján Edit-díjas magyar színésznő
Scherer Péter, Jászai Mari-díjas magyar színész
Vörös Szilvia, Gundel-díjas, Junior Prima díjas mezzoszoprán operaénekes.

Képgaléria[szerkesztés]

[1] > [2] > [3] > [4] > [5] > [6] > [7] > [8] > [9] > [10] > [11] > [12] > [13] > [14] > [15] > [16] > [17]

Megjegyzések[szerkesztés]

↑ ^a ^b Az interneten számos helyen olvasható (időpont: 2017. augusztus 15.), hogy 1981-ben a lebontott Nirnsee-kastély helyén építették fel az új rendőrség épületét, ami helytelen információ. A rendőrkapitányság a Deák Ferenc utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán áll a Torna patak partján (lásd Google Earth, Google Térkép), míg a kastély a Fő út és a Béke utca sarkán állt (http://www.hartinger.hu/ajka.html).

Forrás[szerkesztés]

↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
↑ Ajka testvérvárosai Archiválva 2009. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, ajka.hu (Hozzáférés:2010. november 22.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
↑ ^a ^b http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
↑ Ajka Helységnévtár
↑ Nirnsee kastély: Hozzászólások: kiss józsef üzente. A fényképet feltöltötte: Horváthné Bognár Edit ajka.network.hu (magyarul). Network.hu Kft. (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) arch „tévedtek a Nirnse kastély a mostani posta mellett volt, ahol 10 emeletes van, és a kastélyban volt 1981 elött a rendőrség és az óvoda elhelyezve”
↑ Az 1945 előtti Ajka 2007-es felvételeken [...] És a régi Ajka képei. hartinger.hu (magyarul). Hartinger Ottó (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) (html)
↑ Rücker János Péter: Nirnsee Pál – Történetek Ajkáról. 8400.info.hu (magyarul). Városlőd: 8400info (2017. júl. 25.) (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) „A rendőrség épületét is ekkor bontották el ugyanitt, buszpályaudvar épült a helyére. (Monika Varga)”
↑ Fórum » Regionális közösségek » Regionális topikok » Ajka. forum.index.hu (magyarul). Budapest: Inda-Labs Informatikai Szolgáltató Zrt. (2010. ápr. 28.) (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) A témába vágó hozzászólások: 2843 (szerző: evets); 2849, 2855, 2858 (szerző: ajkait); 2852 (szerző: dogo32); 2854, 2856 (szerző: native99); 2857 (szerző: Törölt nick). „A belváros mai képét meghatározó épületek (Városháza, Hotel, Zenit, stb) a 70-es évek első felének szépen sikerült termékei. Maga a Nirnsee Kastély még így is viszonylag sokáig állta a sarat a beton közepén, csak 1980-81-ben bontották el. (ajkait) [...] A bontás előtt egy részében a rendőrség működött, a másik része óvoda volt, a parkja a Béke utcától a Torna-patakig tartott a mai Posta, autóbusz pályaudvar, Hild park helyén. (native99)”
↑ Ajka testvérvárosai Archiválva 2009. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, ajka.hu (Hozzáférés:2010. november 22.)

További információk[szerkesztés]

Hivatalos oldal
a Napló hírei Ajkáról^{[halott link]}
Lap.hu linkgyűjtemény
Ajka.lapozz.hu - linkgyűjtemény
Eyko.hu Magazin – Ajka
Légi felvételek a városról
Térkép Kalauz – Ajka
Légi felvételek a tározóról
Légi felvételek a repedésről
Ajka a funiq.hu-n
Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”: Ajka város születése a helyi sajtó tükrében. In A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története: A 2011. október 20-án Várpalotán és 2012. május 9-én Pápán rendezett konferenciák előadásai. Szerkesztők: Katona Csaba, Koltai Gábor, Rácz Attila, Szűts István Gergely. Budapest – Veszprém: Legenda Közművelődési Egyesület – Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2012. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 29. ISBN 978-963-08-5521-1 Hozzáférés: 2017. aug. 15. library.hungaricana.hu
Horváth László: A modernitás szorításában: Ajka építéstörténete 1940–1990. Veszprém: Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2015. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 35. ISBN 978-963-7229-43-5 Hozzáférés: 2017. aug. 15.