Ajka
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Ajka | |||
![]() | |||
Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Veszprém | ||
Járás | Ajkai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Schwartz Béla (MSZP)[1] | ||
Jegyző | Dr. Jáger László | ||
Irányítószám | 8400, 8447–8451 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 27 995 fő (2018. jan. 1.)[3] +/- | ||
Népsűrűség | 297,57 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 95,05 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 06′ 25″, k. h. 17° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 25″, k. h. 17° 33′ 50″ | |||
Ajka weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ajka témájú médiaállományokat. |
Ajka (németül: Eickau) város Veszprém megyében, az Ajkai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A város a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Dunántúli-középhegységben – egy nyugat felé nyitott félmedencében, a Balatontól 40 km-re – terül el. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. Több kis patak folyik át a városon: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, míg a Széles-víz, Csigere- és Polányi-patak a település határain. A városban mesterségesen létrehozott Csónakázó-tó található.
Története[szerkesztés]
Előtörténet[szerkesztés]
A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. Ilyen földvárat fedezett fel Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója, Töröktetőn, melyet Cservárnak neveztek el. A keltákat később rómaiak váltottak fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még a rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok ezen a vidéken. Őket a keleti gótok, longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankok és szlávok telepedtek le, velük találkoztak a honfoglaló magyarok. A 10. évszázadban Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és megtelepedtek.
Középkor[szerkesztés]
A falvakat, melyek későbbi összeolvadásából megalakult Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek után kapták nevüket, míg Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko egy német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik a települést, ekkor már templommal rendelkezett.
Bányászat és iparosodás[szerkesztés]
Az elkövetkezendő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg. 1836-ban felfedezték a közeli Csingervölgyben a szénkészleteket. A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, ami aztán nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött meg. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva üveggyárat alapított 1878-ban.
1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, melynek épülete a mai napig látható. 1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, melynek nyomán timföldgyár és alumíniumkohó épült. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.
1950-ben hozzá csatolták Bódét (németül Wuding), majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot is. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött itt, a 70-es években kezdődött meg a belváros kialakítása is. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig ékesítik a belvárost. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserről a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát 1981-ben építették.[m 1] 1977-ben Ajkarendeket (németül: Eickaureindel[4]) és Bakonygyepest (németül: Jepsching[4]), majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták. 1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet.
A rendszerváltás után[szerkesztés]
A rendszerváltás azonban megroppantotta a város iparát. A új önkormányzatok az üzemek létesítését és szerkezetváltását segítik elő. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek megfelelően a város ipari parkjában rendre jelennek meg az új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.
2010-ben súlyos ipari katasztrófa, az ún. Ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét.
A 2008-as pénzügyi válság a várost sem kímélte, viszont hamar kilábalt belőle és volt olyan év, mikor az ország GDP-jének 1%-át is elérte. A 2010-es évek végére a város már komoly munkaerőhiánnyal küzdött.
A város MSZP-s vezetés alatt is hatalmas fejlődésen megy keresztül. A 21. században több nagy és látvány beruházás is valósult meg, többek között a városi uszoda felújítása, jégcsarnok építés, amit más nagyobb városok is megirigyelhetnek.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994:
- 1994-1998: Marton József (SZDSZ)[5]
- 1998-2002:
- 2002-2006:
- 2006-2010:
- 2010-2014: Schwartz Béla (MSZP)[6]
- 2014-2019: Schwartz Béla (MSZP)[1]
- 2019-től:
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 4,6%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 11,7% (27,2% nem nyilatkozott).[7]
Közlekedés[szerkesztés]
A várost könnyű megközelíteni, hiszen északon a 8-as főút határolja, és átszeli a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is. A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, közel 200 járatpárral.
A várost és a közigazgatásilag hozzá csatolt településeket több alsóbbrendű útvonal is érinti. Ilyenek:
- a 7306-os út, amely a városközpontot köti össze Ajkarendekkel és azon keresztül a 8-as főúttal;
- a 7308-as út, amely szintén a 8-asból ágazik ki és a városon keresztül a Bakony délebbi települései, Úrkút és Nagyvázsony felé halad;
- a 7309-es út Öcs és Pula irányába,
- a 7315-ös út Halimba, Szőc és Nyirád irányába (majd onnan tovább más számozással Sümegig),
- a 7339-es út Kolontár és Devecser felé,
- illetve a 8401-es út, amely északi irányban ágazik ki a 8-asból Bakonygyepesnél.
Néhány másik útvonal öt számjeggyel számozódik országos közútként, ilyen például a Csékút irányából Kolontár felé vezető 73 129-es vagy a Bakonygyepest és Ajkarendeket összekötő 73 131-es út.
Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]
- Tósokberéndi római katolikus templom, melyben Vinzenz Fischer oltárképe látható, ahogy Szent István Máriának ajánlja a koronát.
- Evangélikus templom a Templomdombon, épült 1786-89-ben.
- Városliget, itt található a mesterségesen létrehozott Csónakázótó, melynek központi szigetén áll Fekete István bronz mellszobra, mely Borsos Miklós alkotása, emellett helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér, Vuk, a róka.
- A Templomdombon található a Városi Múzeum és Fotógaléria, melyben állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergő Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója dr Tatai Zoltán nyugalmazott egyetemi docens.
- Ajka Kristály (üveggyár)
- Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő
- Az egykori Nirnsee-kastély (vagy Nirnsee-kúria), mely régi fényképeken még látható, és amelyet 1981-ben bontottak le. Helyén egy tízemeletes ház és egy postaépület áll.[m 1][8][9][10][11]
A városban látható képzőművészeti alkotások[szerkesztés]
- Bányász emlékmű, Szt. Borbála szoborral Padragkúton
- Borsos Miklós: Flóra - a városközpontban
- Borsos Miklós: A világegyetem – a városközpontban
- Borsos Miklós: Fekete István portré
- Illés Gyula: Az éj királynője
- Konyorcsik János: A villám
- Konyorcsik János: Emlékmű
- Marton László: Bányászok
- Marton László: Üvegfúvók
- Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
- Ráthonyi József: A városépítő
- Rieger Tibor: Vízköpő
- Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
- Szent Borbála-szobor a városközpontban
- Tóth Júlia: A kígyóölő
- Tóth Vali: Az olvasó nő
Sportélete[szerkesztés]
A városban két futballcsapat található. Az egyik a nemzeti bajnokság másodosztályban szerepel Fc Ajka néven. A klubnál a 2010-es évekre fontos változások jöttek létre. Többek között műfüves edző komplexum jött létre és utánpótlás műhely is. A másik a csapat az Ajka Kristály Se "Üveggyári csapat" a város túlvégén helyezkedik el Tósokberénden. A csapat a megyei első osztályának tagja.
A városban a következő sportágak vannak:
- Futball (Fc Ajka, Ajka Kristály Se)
- Kézilabda (Le belier KK Ajka)
- Úszás (Rája "94)
- Vízilabda (Cápa vízilabdaklub Ajka)
- Teke (Ajka Kristály Se)
- Jégkorong (Ajkai Óriások)
- Sakk (Bányász Sportkör Ajka)
- Atlétika (Dobó Se, Tova Futók Se, Bakonyi Tájfutó Klub)
- Asztaltenisz (Ajkai Asztaltenisz Se)
- Küzdősportok (Box, AIKIDO, Judo, Karate)
- Floorball ( Ajkai Fekete Ló)
- Kosárlabda
Galéria[szerkesztés]
Testvérvárosok[szerkesztés]
Rovaniemi, Finnország
Székelykeresztúr, Románia (1992)
Unna, Németország
Weiz, Ausztria[12]
Donghai, Kína (2018)
Híres ajkaiak[szerkesztés]
- Ács Dominika magyar fuvolista, énekes, zeneszerző
- Bródy Imre, magyar feltaláló
- Cserháti István billentyűs, zeneszerző, a P. Mobil egykori tagja, a P. Box egyik alapítója
- Fekete István (író, 1932) író, közíró, fizikoterapeuta, Fekete István fia.
- Göncz Renáta magyar opera-énekesnő (lírai szoprán), a Moltopera Társulat alapító tagja
- Kis Gergő, magyar úszó
- Kurdi Imre magyar költő, műfordító, irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár.
- Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta
- Németh Edit festőművész
- Ősi Attila magyar geológus, paleontológus. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezője, a lelőhely kutatásának vezetője
- Pap Lujza, Domján Edit-díjas magyar színésznő
- Scherer Péter, Jászai Mari-díjas magyar színész
- Tímár Péter, fotóművész
- Vörös Szilvia, Gundel-díjas, Junior Prima díjas mezzoszoprán operaénekes
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ a b Az interneten számos helyen olvasható (időpont: 2017. augusztus 15.), hogy 1981-ben a lebontott Nirnsee-kastély helyén építették fel az új rendőrség épületét, ami helytelen információ. A rendőrkapitányság a Deák Ferenc utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán áll a Torna patak partján (lásd Google Earth, Google Térkép), míg a kastély a Fő út és a Béke utca sarkán állt (http://www.hartinger.hu/ajka.html).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Ajka testvérvárosai Archiválva 2009. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, ajka.hu (Hozzáférés:2010. november 22.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ a b http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
- ↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Ajka Helységnévtár
- ↑ Nirnsee kastély: Hozzászólások: kiss józsef üzente. A fényképet feltöltötte: Horváthné Bognár Edit ajka.network.hu (magyarul). Network.hu Kft. (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) arch „tévedtek a Nirnse kastély a mostani posta mellett volt, ahol 10 emeletes van, és a kastélyban volt 1981 előtt a rendőrség és az óvoda elhelyezve”
- ↑ Az 1945 előtti Ajka 2007-es felvételeken [...] És a régi Ajka képei. hartinger.hu (magyarul). Hartinger Ottó (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) (html)
- ↑ Rücker János Péter: Nirnsee Pál – Történetek Ajkáról. 8400.info.hu (magyarul). Városlőd: 8400info (2017. júl. 25.) (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) „A rendőrség épületét is ekkor bontották el ugyanitt, buszpályaudvar épült a helyére. (Monika Varga)”
- ↑ Fórum » Regionális közösségek » Regionális topikok » Ajka. forum.index.hu (magyarul). Budapest: Inda-Labs Informatikai Szolgáltató Zrt. (2010. ápr. 28.) (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) A témába vágó hozzászólások: 2843 (szerző: evets); 2849, 2855, 2858 (szerző: ajkait); 2852 (szerző: dogo32); 2854, 2856 (szerző: native99); 2857 (szerző: Törölt nick). „A belváros mai képét meghatározó épületek (Városháza, Hotel, Zenit, stb) a 70-es évek első felének szépen sikerült termékei. Maga a Nirnsee Kastély még így is viszonylag sokáig állta a sarat a beton közepén, csak 1980-81-ben bontották el. (ajkait) [...] A bontás előtt egy részében a rendőrség működött, a másik része óvoda volt, a parkja a Béke utcától a Torna-patakig tartott a mai Posta, autóbusz pályaudvar, Hild park helyén. (native99)”
- ↑ Ajka testvérvárosai Archiválva 2009. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, ajka.hu (Hozzáférés:2010. november 22.)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- a Napló hírei Ajkáról[halott link]
- Lap.hu linkgyűjtemény
- Ajka.lapozz.hu - linkgyűjtemény
- Eyko.hu Magazin – Ajka
- Légi felvételek a városról
- Térkép Kalauz – Ajka
- Légi felvételek a tározóról
- Légi felvételek a repedésről
- Ajka a funiq.hu-n
- Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”: Ajka város születése a helyi sajtó tükrében. In A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története: A 2011. október 20-án Várpalotán és 2012. május 9-én Pápán rendezett konferenciák előadásai. Szerkesztők: Katona Csaba, Koltai Gábor, Rácz Attila, Szűts István Gergely. Budapest – Veszprém: Legenda Közművelődési Egyesület – Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2012. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 29. ISBN 978-963-08-5521-1 Hozzáférés: 2017. aug. 15. library.hungaricana.hu
- Horváth László: A modernitás szorításában: Ajka építéstörténete 1940–1990. Veszprém: Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2015. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 35. ISBN 978-963-7229-43-5 Hozzáférés: 2017. aug. 15.
Celldömölk | Pápa | Zirc |
Devecser | Herend | |
Sümeg | Tapolca | Balatonfüred |
|