Ajka

	Ajka
	Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom)
; Ajka címere	; Ajka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Ajkai
Jogállás	város
Polgármester	Schwartz Béla (Közösen Ajkáért Egyesület)
Jegyző	Dr. Jáger László
Irányítószám	8400, 8447–8451
Körzethívószám	88
Testvértelepülései	Lista Rovaniemi, Finnország; Székelykeresztúr, Románia; Unna, Németország; Weiz, Ausztria;
	Népesség
Teljes népesség	26 963 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	297,57 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	95,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ajka Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 06′ 25″, k. h. 17° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 25″, k. h. 17° 33′ 50″
	Ajka Pozíció Veszprém megye térképén
	Ajka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ajka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Ajka (keresztnév).

Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben

Ajka (németül: Eickau) város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A város a 8-as főút mentén, Veszprémtől 30 km-re nyugatra, a Balatontól 40 km-re északra, a Dunántúli-középhegységben fekszik, a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, egy nyugat felé nyitott félmedencében. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. Több kis patak folyik át területén: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, a Széles-víz, a Csigere- és Polányi-patak pedig a település határában. Egy mesterségesen létrehozott csónakázótó is van a városban.

Története[szerkesztés]

Előtörténet[szerkesztés]

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. I. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, s elfoglalták az illírek földvárait. Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója Töröktetőn meg is találta egy ilyen földvár maradványait, amelyet Cservárnak neveztek el.

A keltákat később a rómaiak váltották fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok a vidéken. Őket a keleti gótok, a longobárdok, majd a 6. században az avarok követték.

Később frankoké, majd szlávoké lett a környék, őket találták itt a honfoglaló magyarok, akik a 10. században Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és letelepedtek.

Középkor[szerkesztés]

A falvakat, melyeknek későbbi összeolvadásából létrejött Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek nevét kapták, Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok pedig földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első fennmaradt írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik, ekkor már temploma is volt.

Bányászat és iparosodás[szerkesztés]

A következő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg, miután 1836-ban felfedezték a szénkészleteket a közeli Csingervölgyben . A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, s a tűz nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva 1878-ban üveggyárat alapított .

1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, melynek épülete a mai napig látható.

Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, s timföldgyár és alumíniumkohó épült a városban. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben Ajkához csatolták Bódét (németül Wuding), majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, s egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött Ajkán.

A 70-es években megkezdődött a belváros kialakítása. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig a belváros meghatározó épületei.

1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserből a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát 1981-ben építették.^{[m 1]} 1977-ben Ajkarendeket (németül: Eickaureindel^[4]) és Bakonygyepest (németül: Jepsching^[4]), majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták. 1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás megroppantotta a város iparát, de az önkormányzatok igyekeznek elősegíteni új üzemek létesítését és a szerkezetváltást. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek köszönhetően a város ipari parkjában rendre jelennek meg új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.

A 2008-as pénzügyi válság Ajkát sem kímélte, de hamar kilábalt belőle, és volt olyan év, amikor az ország GDP-jének 1%-át is elérte. A 2010-es évek végére a város már komoly munkaerőhiánnyal küzdött.

2010-ben súlyos ipari katasztrófa, az ún. ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét. Fejlődése azonban nem állt meg, a 21. században is több nagy, látványos beruházás történt Ajkán, többek között a városi uszoda felújítása és egy olyan jégcsarnok építése, amelyet nagyobb városok is megirigyelhetnek.

A 2020-as Covid-19 koronavírus járvány ideje alatt az ajkai Magyar Imre Kórház járványkórházként is üzemelt.^[5]

Közélete[szerkesztés]

Tanácselnökei^[6][szerkesztés]

Időszak	Tanácselnök
1950–1954	Geier Lipót
1954–1956	Csigi Bálint
1956–1962	Bajor István
1962–1965	Bölcskei Imre
1965–1983	Dr. Ádám István
1984–1990	Schwartz Béla

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Dr. Csertán János	független^[7]^[8]
1994–1998	Marton József	SZDSZ^[9]
1998–2002	Ékes József	MDF-VP^[10]
2002–2006	Schwartz Béla	MSZP-SZDSZ^[11]
2006–2010		MSZP^[12]
2010–2014		MSZP^[13]
2014–2019		MSZP^[14]
2019-től		Közösen Ajkáért Egyesület^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 4,6%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 11,7% (27,2% nem nyilatkozott).^[15]

Közlekedés[szerkesztés]

A várost könnyű megközelíteni, mert északon a 8-as főút határolja, és átszeli a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is. A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, közel 200 járatpárral.

A várost és a közigazgatásilag hozzá csatolt településeket több alsóbbrendű útvonal is érinti. Ilyenek:

a 7306-os út, amely a városközpontot köti össze Ajkarendekkel és azon keresztül a 8-as főúttal,
a 7308-as út, amely szintén a 8-asból ágazik ki és a városon keresztül a Bakony délebbi települései, Úrkút és Nagyvázsony felé halad (a város tulajdonképpeni főutcája),
a 7309-es út Öcs és Pula irányába,
a 7315-ös út a padragi városrészből Halimba, Szőc és Nyirád irányába (majd onnan tovább más számozással Tapolcáig),
a 7339-es út Kolontár és Devecser felé,
illetve a 8401-es út, amely északi irányban ágazik ki a 8-asból Bakonygyepesnél, ez Noszlop irányába vezet (majd onnan tovább más számozással Pápáig).

5 számjegyes utak a Csékút irányából Kolontár felé vezető 73 129-es vagy a Bakonygyepest és Ajkarendeket összekötő 73 131-es út. Emellett Bakonygyepesen ágazik ki a 8401-esből észak felé a zsáktelepülés Magyarpolány irányába a 84 101-es út.

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]

Szent Borbála emlékmű Padragkúton a volt bányabejáratnál

Tósokberéndi római katolikus templom, melyben Vinzenz Fischer oltárképe azt ábrázolja, ahogy Szent István Máriának ajánlja a koronát.
Evangélikus templom a Templomdombon, épült 1786-89-ben.
Városliget; itt található a mesterségesen létrehozott csónakázótó, melynek központi szigetén Fekete István bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása áll, s mellette helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér és Vuk, a róka.
A Templomdombon található a Városi Múzeum és Fotógaléria, melyben állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergő Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója Dr. Tatai Zoltán nyugalmazott egyetemi docens.
Ajka Kristály (üveggyár)
Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő
Valaha Ajka nevezetességeihez tartozott a Nirnsee-kastély (vagy Nirnsee-kúria) is, de azt 1981-ben lebontották. Helyén ma egy tízemeletes lakóház és egy postaépület áll.^{[m 1]}^[16]^[17]^[18]^[19]
Ajka összes látnivalója

A városban látható képzőművészeti alkotások[szerkesztés]

Bányász emlékmű Szent Borbála-szoborral Padragkúton
Borsos Miklós: Flóra - a városközpontban
Borsos Miklós: A világegyetem – a városközpontban
Borsos Miklós: Fekete István-portré
Illés Gyula: Az éj királynője
Konyorcsik János: A villám
Konyorcsik János: Emlékmű
Marton László: Bányászok
Marton László: Üvegfúvók
Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
Ráthonyi József: A városépítő
Rieger Tibor: Vízköpő
Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
Szent Borbála-szobor a városközpontban
Tóth Júlia: A kígyóölő
Tóth Vali: Az olvasó nő

Sportélete[szerkesztés]

A városnak két futballcsapata van. Az egyik a nemzeti bajnokság másodosztályban szerepel Fc Ajka néven. A klubnál a 2010-es évekre fontos változások történtek, többek közt műfüves edzőkomplexumot és utánpótlásműhelyt adtak át. A másik csapat, az Ajka Kristály Se "üveggyári csapat", melynek pályája a város túlvégén, Tósokberénden van. A csapat a megyei első osztályban játszik.

A városban a következő sportegyesületek működnek:

Futball (FC Ajka, Ajka Kristály SE)
Kézilabda (Le belier KK Ajka)
Úszás (Rája '94)
Vízilabda (Cápa vízilabdaklub Ajka)
Teke (Ajka Kristály SE)
Jégkorong (Ajkai Óriások)
Sakk (Bányász Sportkör Ajka)
Atlétika (Dobó Se, Tova Futók Se, Bakonyi Tájfutó Klub)
Asztaltenisz (Ajkai Asztaltenisz Se)
Küzdősportok (Box, AIKIDO, Judo, Karate)
Floorball (Ajkai Fekete Ló)
Kosárlabda
Röplabda (Röpisuli SE)

Képek[szerkesztés]

Ajka vasútállomása a levegőből fényképezve
Az ajkai Kristályfürdő (Élményfürdő) légi felvételen
A Magyar Imre Kórház modern épületegyüttese
A csónakázótó az ajkai Városligetben
Ajka látképe légi felvételen
Jézus Szíve Plébániatemplom
Timföldgyár, légi fotó
Az Ajkai Timföldgyár

Testvérvárosok[szerkesztés]

Híres ajkaiak[szerkesztés]

Ács Dominika magyar fuvolista, énekes, zeneszerző
Bródy Imre magyar feltaláló
Beck Zoltán 30Y frontembere, énekes,gitáros
Cserháti István billentyűs, zeneszerző, a P. Mobil egykori tagja, a P. Box egyik alapítója
Fekete István író, közíró, fizikoterapeuta, Fekete István ifjúsági regény- és állattörténet-író fia
Gaál Zsóka sakkozó
Göncz Renáta magyar opera-énekesnő (lírai szoprán), a Moltopera Társulat alapító tagja
Kis Gergő magyar úszó
Kiss Tamás kenus
Kovács Dézi színésznő
Kurdi Imre magyar költő, műfordító, irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Molnár Anikó színésznő
Molnár Gábor író
Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta
Németh Edit festőművész
Ősi Attila magyar geológus, paleontológus, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezője, a lelőhely kutatásának vezetője
Pap Lujza színésznő, Domján Edit-díjas
Scherer Péter színész, Jászai Mari-díjas
Szlotta Judit Kazinczy-díjas rádióbemondó
Tímár Péter fotóművész
Vörös Szilvia mezzoszoprán operaénekes, Gundel-díjas, Junior Prima díjas
Farkas András operaénekes, énekművész, a Magyar Állami Operaház magánénekese

Megjegyzések[szerkesztés]

↑ ^a ^b Az interneten számos helyen olvasható (időpont: 2017. augusztus 15.), hogy 1981-ben a lebontott Nirnsee-kastély helyén építették fel az új rendőrség épületét, ami helytelen információ. A rendőrkapitányság a Deák Ferenc utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán áll a Torna patak partján (lásd Google Earth, Google Térkép), míg a kastély a Fő út és a Béke utca sarkán állt (http://www.hartinger.hu/ajka.html).

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Ajka települési választás eredményei, 2019 (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
↑ ^a ^b Ajka testvérvárosai Archiválva 2009. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, ajka.hu (Hozzáférés:2010. november 22.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
↑ Járványkórház lett az ajkai Magyar Imre Kórház. Ajkaiszó.hu, 2020. március 19. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
↑ Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1982 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 2. (Veszprém, 1982) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
↑ Ajka Helységnévtár
↑ Nirnsee kastély: Hozzászólások: kiss józsef üzente. A fényképet feltöltötte: Horváthné Bognár Edit ajka.network.hu. (magyarul) Network.hu Kft. (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) arch „tévedtek a Nirnse kastély a mostani posta mellett volt, ahol 10 emeletes van, és a kastélyban volt 1981 előtt a rendőrség és az óvoda elhelyezve”
↑ Az 1945 előtti Ajka 2007-es felvételeken [...] És a régi Ajka képei. hartinger.hu. (magyarul) Hartinger Ottó (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) (html)
↑ Rücker János Péter: Nirnsee Pál – Történetek Ajkáról. 8400.info.hu. (magyarul) Városlőd: 8400info (2017. júl. 25.) (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) „A rendőrség épületét is ekkor bontották el ugyanitt, buszpályaudvar épült a helyére. (Monika Varga)”
↑ Fórum » Regionális közösségek » Regionális topikok » Ajka. forum.index.hu. (magyarul) Budapest: Inda-Labs Informatikai Szolgáltató Zrt. (2010. ápr. 28.) (Hozzáférés: 2017. aug. 15.) A témába vágó hozzászólások: 2843 (szerző: evets); 2849, 2855, 2858 (szerző: ajkait); 2852 (szerző: dogo32); 2854, 2856 (szerző: native99); 2857 (szerző: Törölt nick). „A belváros mai képét meghatározó épületek (Városháza, Hotel, Zenit, stb) a 70-es évek első felének szépen sikerült termékei. Maga a Nirnsee Kastély még így is viszonylag sokáig állta a sarat a beton közepén, csak 1980-81-ben bontották el. (ajkait) [...] A bontás előtt egy részében a rendőrség működött, a másik része óvoda volt, a parkja a Béke utcától a Torna-patakig tartott a mai Posta, autóbusz pályaudvar, Hild park helyén. (native99)”

További információk[szerkesztés]

Hivatalos oldal
a Napló hírei Ajkáról^{[halott link]}
Lap.hu linkgyűjtemény
Ajka.lapozz.hu - linkgyűjtemény
Eyko.hu Magazin – Ajka
Térkép Kalauz – Ajka
Ajka a funiq.hu-n
Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”: Ajka város születése a helyi sajtó tükrében. In A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története: A 2011. október 20-án Várpalotán és 2012. május 9-én Pápán rendezett konferenciák előadásai. Szerkesztők: Katona Csaba, Koltai Gábor, Rácz Attila, Szűts István Gergely. Budapest – Veszprém: Legenda Közművelődési Egyesület – Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2012. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 29. ISBN 978-963-08-5521-1 Hozzáférés: 2017. aug. 15. library.hungaricana.hu
Horváth László: A modernitás szorításában: Ajka építéstörténete 1940–1990. Veszprém: Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2015. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 35. ISBN 978-963-7229-43-5 Hozzáférés: 2017. aug. 15.