Ajkai Timföldgyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ajkai Timföldgyár
Típus üzleti vállalkozás
Alapítva 1942
Megszűnt 2013. július 31. (timföldgyártás befejezése)
Székhely Ajka
Iparág kohászat
Forma Rt.
Termékek timföld
Alkalmazottak száma 1100 fő (2010)
Ajkai Timföldgyár (Magyarország)
Ajkai Timföldgyár
Ajkai Timföldgyár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 18″, k. h. 17° 32′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 18″, k. h. 17° 32′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajkai Timföldgyár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az ajkai timföldgyár

Az Ajkai Timföldgyár (régi nevén a Tósokberéndi Timföldgyár)[1] a Veszprém vármegyei Ajkán található, timföldet előállító üzem, amelyet 1942-ben alapítottak. A cég tulajdonosa a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.

Története[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés következtében az ország Erdélyben fekvő nagy bauxitlelőhelyei elvesztek, így az iparág fejlődése megtorpant. Az alumíniumra viszont a korszerű iparnak nagy szüksége volt, ezért intenzív kutatások kezdődtek a Dunántúli-középhegység területén, főleg a Bakonyban és a Vértesben. Mindkét hegységben tetemes mennyiségű bauxitot találtak a kutatók, azonban akkoriban csak Magyaróvárott volt egy kis termelőkapacitású timföldgyár, valamint alumíniumkohó. Ez a növekvő igényeket nem tudta kielégíteni, az alumíniumtermékek iránti keresletet a háborús készülődés (főként a győri program) fokozta, mivel a felvevő piacot főleg a Harmadik Birodalom jelentette. Időközben újabb bauxitbányákat is nyitottak, és 1940-ben a Magyar Bauxitbánya Rt. új, korszerű timföldgyár és alumíniumkohó létesítését határozta el. Az építkezés 1941 tavaszán kezdődött Tósokberénden, a bauxitlelőhelyek közelében és 1942. november 20-án a hidrátszűrés megindításával megkezdődött a termelés az új létesítményben. Még abban az évben 1100 tonna hidrátot szűrtek a körfolyamatban. A kalcináló kemencét december 18-án kezdték felfűteni. A háborús nehézségek miatt a termelés felfutása akadozott, a gyár 1944-ben is csak timföldgyártó kapacitásának 40%-át érte el.[2]

A háború után a kialakuló szocialista tervgazdálkodás keretében az újjáéledő magyar vegyipar egyik zászlóshajója lett a magyar alumíniumipar. A Bakonyban teljes vertikumot alakítottak ki, a hegységben bauxitbányászat, Ajkán pedig timföldgyártás, alumíniumkohó üzemelt egy hőerőművel együtt, ami az energiát biztosította. Ennek jegyében 1963-ban megalakult a Magyar Alumíniumipari Tröszt, amely minden magyarországi, alumíniumiparhoz kapcsolódó tevékenységet ellenőrzött. A rendszerváltás után a tröszt külön egységekre bomlott, a vállalatot pedig privatizálták, Magyar Timföld Kft. néven üzemelt tovább. Az alumíniumkohót 1991-ben leállították a magas villamosáram-költségek miatt. 1995-ben vette meg a gyárat a MAL Zrt., észszerűsítéssel és leépítésekkel tovább üzemeltetve azt. A gyár 2000 után a lassan kimerülő hazai bauxitvagyon mellett egyre több külföldi (boszniai, részben montenegrói) forrásokra támaszkodott.[3] 2010-ben mintegy 1100 embert foglalkoztatott.

2011 februárjában a közvetlen állami irányítás hatására a gyár az 1942-ben bevezetett nedves technológiáról átállt a száraz technológiára, amelyben már nem keletkezik folyékony zagy.[4]

A timföldgyártás[szerkesztés]

Technológiai folyamat[szerkesztés]

A MAL Zrt. ajkai gyártelepén a bauxitot az alábbi technológiai lépésekben dolgozzák fel:[5]

  • A bauxit beszállítása a telephelyre.
  • A bauxit törése és nedves őrlése 0,5 mm szemcsenagyságig. Nedves őrlés Na-aluminát lúggal (ennek forrásai a hidrátszűrés anyalúgja és a bepárlásnál nyert sűrűlúg).
  • Kovasavtalanítás, feltárás, expanzió:

A nedves őrlés eredményeként keletkezett zagyot (égetett mészből és retúr lúgból nyert) mészadalék hozzáadásával kovasavtalanítják (160–176 °C hőmérsékleten). A vízoldhatatlan kalcium-alumínium-szilikátot nem választják el a zagytól. A zagy a feltáró sorra kerül, ahol 240 °C hőmérsékleten és 30 bar nyomáson kioldódik a bauxit alumínium-oxid tartalma, és a lúg telítődik nátrium-alumináttal. A telített lúgot és a visszamaradó vörösiszap zagyot több lépésben expandáltatják.

Az ajkai timföldgyár egyik zagytározó kazettája
  • Hígítás

A feltárt zagyot a vörösiszap mosásával nyert mosófolyadékkal hígítják.

  • A vörösiszap ülepítése és mosása: Dorr-rendszerű ülepítő berendezésekben szétválasztják a vörösiszapot az aluminátlúgtól. A vörösiszapot a veszteségek csökkentése Na2O és Al2O3-tartalmának visszanyerése érdekében ellenáramban mossák, majd a tárolókazettákra szivattyúzzák.
  • Aluminátlúg utószűrése, hűtése, kikeverése:

Az ülepítés után túlfolyó tiszta aluminátlúgot utószűrik, lehűtik, a kristályosodás elősegítése érdekében hidráttal beoltják, majd a kikeverő sorok tartályaiba juttatják. A tartályokban az oldott Al2O3-tartalom mintegy fele hidroxidként kikristályosodik.

  • Hidrátszűrés és -mosás

A kikevert hidrátzagyot szűrik, egy részét oltóhidrátként visszavezetik a technológiai folyamatba. A másik részét (termékhidrát) forró vizes mosással lúgmentesítik. A termékhidrát egy részét termékként értékesítik részben mint nedves hidrátot, részben mint szárított és/vagy őrölt terméket.

  • Kalcinálás

A termékhidrát nagyobb részét a szűrés és mosás után 1200–1500 °C hőmérsékleten kalcinálják. A földgázzal fűtött forgókemencékhez termékleválasztó berendezést kapcsoltak. A leválasztott port a timföldhöz adagolják vissza.

  • Lúg bepárlása

A kikevert zagy szűrésével elválasztott anyalúg az úgynevezett retúrlúg, aminek egy részét a zeolit gyártásához használják fel. A retúrlúg nagyobb részét ötfokozatú, ellenáramú bepárló rendszerben besűrítik.

Felhasználása[szerkesztés]

A telephelyen előállított termékek:

Ezek mellett salakfeldolgozással is foglalkoznak.

Ajkai vörösiszap-katasztrófa[szerkesztés]

A gyár több vörösiszap-tározót is épített Ajkától nyugatra, ahol főként vörösiszapot és zagyot tároltak. A 10-es számú kazetta északnyugati sarka szakadt át 2010. október 4-én. A kiömlő vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. 10 ember meghalt, többen megsérültek, valamint a kiömlő lúgos tartalmú zagy kipusztította a Torna-patak és a Marcal élővilágát.[6] A tragédia miatt a környezetvédelmi államtitkár október 5-én átmenetileg felfüggesztette a termelést a gyárban, majd október 15-étől ismét engedélyezték az üzem újraindulását, átmenetileg állami felügyelet alatt.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Tillhof Endre: Ajkai Krónika, 180. oldal
  2. NOVEMBER 20. – Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó működésének kezdete - 1942, Jelesnapok.hu
  3. Kik állnak az iszapkatasztrófát okozó cég mögött?, Index.hu, 2010. október 7.
  4. A hónap végén kezdik az átállást a száraztechnológiára Archiválva 2011. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Nemzet, 2011. február 24.
  5. MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt. tevékenységének egységes környezethasználati engedélye. kdtktvf.zoldhatosag.hu. [2011. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 8.)
  6. Iszapömlés Veszprém megyében”, Index, 2010. október 4. (Hozzáférés ideje: 2010. október 9.)