Zeolitcsoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zeolit

A zeolitcsoport tagjai víztartalmú alumoszilikátok, melyekben a víztartalom jelentős része reverzibilis és alacsony hőmérsékleten eltávolítható. A IV.Szilikátok ásványosztály tekto- vagy rétegszilikátok alosztályán belül önálló csoportot alkotnak ásványai. Szokásos a csoport ásványait hasonló tulajdonságok alapján sorokra vagy sorozatokra tagolni. Az (Al+Si) és az oxigén aránya: 1/2. Az egyes tagokban a fő kationtartalom: Ca és Na, ritkábban Ba, K, Li, Sr és Mg. A csoportba tartozó egyes ásványok eltérő kristályrendszerben jelennek meg. Rostos, leveles vagy kocka alakú kristályhalmazokban vagy földes tömeges csoportokban fordulnak elő. A zeolitásványok nagy mennyiségű vizet tartalmaznak, ami hőkezeléssel könnyen eltávolítható. Az így dehidratált (aktivált) anyagok a kritikus méretű gázokat és gőzöket abszorbeálják, kationjaik kicserélhetők, katalikus tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért fontos ipari nyersanyagok.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képlete általánosan: X(Al,Si)O3xn(H2O). Ahol X lehet: Na, Ca, Li, K, Ba, Mg, Sr. és a H2O tartalom is változik.
  • Sűrűsége: 2,0-2,9 g/cm³.
  • Keménysége: 3,5-6.5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: változó, nem mindig észlelhető.
  • Törése: könnyen földesen törik.
  • Színe: színtelen vagy enyhén színezett.
  • Fénye: üvegfényű.
  • Átlátszósága: ritkán átlátszó, többnyire áttetsző.
  • Pora: színtelen, fehér.

Elnevezése és felhasználásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zeolit molekularács

Az ásványcsoport elnevezése Alex Cronstedt svéd származású minerológustól ered. Vizsgálatai közben azt tapasztalta, hogy az ásvány hevítésre úgy viselkedik, mintha forrna. A név a görög zein (=forrni) és litosz (=kő) szavak összetételből származik.

A zeolitcsoport ásványai molekulárisan kötött vizüket hevítés hatására elvesztik, vagyis dehidratálódnak. Mikron nagyságrendű üregek, lyukacsok képződnek, melyek molekulaszűrőként működnek. A jellemző méret fölötti molekulákat, baktériumokat visszatartják, a visszatartott ionok helyett a folyadékokba más ionokat juttatnak, ioncserélődés jön létre. Az így készített őrlemények a radioaktív szennyeződéseket és a nehézfém ionokat visszatartják.

Ipari alkalmazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Molekulaszűrőként, vízlágyításra, ioncserélő gyantaként hasznosítják. Szagelszívó anyagként és nedvességmegkötésre használják csomagoláskor. Szénhidrogén elválasztásra, szintetikus benzinszármazékok gyártásakor katalizátorként alkalmazzák. Biológiai víztisztító szerepe van, mert a szennyező baktériumokat kiszűrik. Mosószerek gyártásánál kettős szerepük van: egyrészt a vizet lágyítják, másrészt a mosószerek káros foszfát-tartalma csökkenthető alkalmazásukkal. Az utak téli karbantartásánál, már kis mennyiségben adagolva használható fagyáspont csökkentésre a környezetkárosító sóoldatok helyett.

Mezőgazdasági hasznosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állattartó telepeken a szaghatást jelentősen mérséklik. Hígtrágya kezelésére eredményesen használható, mert megköti a káros anyagokat és a hasznos mikroelem tartalmat növelik. Takarmánykiegészítőként alkalmazva megköti az emésztés során keletkező káros anyagokat, kiszűri a károsító baktériumokat. Műtrágyákhoz és szerves trágyákhoz adagolva kedvezően befolyásolják a talajok savasságát, csökkentik a savanyú talajok savasságát, elősegítik a növények vízfelvételét, javítják a talajok vízháztartását.

Humán felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Immunerősítő hatásuk bizonyított. Táplálék kiegészítőként a bélflórára kedvező hatásúak. Nedvszívó hatásukat kihasználva vérzéscsillapítónak sebhintőporhoz adagolják. Üdítőitalok gyártásánál adalékanyagként alkalmazzák ízmegkötó, mikroelem pótló és emésztést elősegítő hatása miatt. A NASA is alkalmazza a káros anyagok megkötésére és táplálékkiegészítőként az űrkutatásban.

A csoport gyakoribb tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Amicit K2Na2(Al4Si4O16)x5(H2O) monoklin rendszerű.
  • Analcim Na(AlSi2O6)x(H2O) szabályos rendszerű.
  • Barrerit (NaKCa)2(Al2Si7O18)x7(H2O) rombos rendszerű.
  • Bikitait Li(AlSi2O6)x(H2O) monoklin rendszerű.
  • Brewsterit (Sr,Ba)2(Al4Si12O32)x10(H2O) monoklin rendszerű.
  • Chabazit (Kabazit) CaAl24O12x6(H2O) trigonális/hexagonális rendszerű.
  • Cowlesit (cowlesin) Ca(Al12Si3O10)x6(H2O) rombos rendszerű.
  • Dezmin (sztilbit-Na) Ca3Na3(Al8Si28O72)x14(H2O )monoklin rendszerű.
  • Edingtonit BaAl2Si3O10x4(H2O) monoklin rendszerű.
  • Erionit (K2CaNa2)2(Al4Si14O36x15(H2O) hexagonális rendszerű.
  • Faujasit (Na2Ca)(Al2Si4O12)x8(H2O) szabályos rendszerű.
  • Ferrierit (Na,K)2Mg(Si,Al)18O36OHx9(H2O) rombos rendszerű.
Garronit
  • Garronit Na2Ca5(Al12Si20O64)x27(H2O) rombos rendszerű.
  • Gismondin (névváltozatok: gizmondit, abrazit, aricit) Ca2Al4Si4O16x9(H2O) monoklin rendszerű.
    • Sűrűsége: 2,26 g/cm³.
    • Keménysége: 4,0-5,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
    • Színe: színtelen, kékesfehér, fehér, szürke,rózsaszín, vörös.
    • Fénye: üvegfényű.
    • Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
    • Pora: fehér.
    • Kémiai összetétele:
  • Kalcium (Ca) =11,2%
  • Alumínium (Al) =15,0%
  • Szilícium (Si) =15,6%
  • Hidrogén (H) =2,5%
  • Oxigén (O) =55,7%
  • Klinoptilolit-Ca (Ca,Na,K,Mg)4Al3(Al,Si)2Si13O36x24(H2O) monoklin rendszerű.
  • Laumontit (retzit) CaAl2Si4O12x4H(2O) monoklin rendszerű.
  • Mazzit K2CaMg2(SiAl)36O72x28(H2O) hexagonális rendszerű.
  • Merlionit (KCaNaBa(7(Al9Si23O64)x23(H2O) rombos rendszerű.
  • Mezolit Na2Ca2(Al2Si3O10)3x8(H2O) monoklin rendszerű.
Mezolit kristálytű halmaz
  • Mordenit (ptilolit) (Ca,Na2,K2Al2Si10O24x7(H2O) rombos rendszerű.
  • Nátrolit Na2(Al2Si3O10)x2(H2O) rombos rendszerű.
  • Offretit (CaNaK)2(Al3Si9O12x9(H2O) hexagonális rendszerű.
  • Paranátrolit Na2Al2Si3O10x3(H2O) rombos rendszerű.
  • Phillipsit (K,Na,Ca)2(Si,Al)8O16x6(H2O) momoklin rendszerű.
  • Pollucit (Cs,Na,Rb)2Al2Si4O12x(H2O) szabályos rendszerű.
  • Skolecit CaAl2Si3O10x3H2O monoklin rendszerű.
  • Stellerit Ca(Al2Si3O10)x3(H2O) rombos rendszerű.
  • Thomsonit (tareolit), (comptanit), (eintonit) NaCa2Al5Si5O20x6(H2O) szabályos rendszerű.
    • Sűrűsége: 2,34 g/cm³.
    • Keménysége: 5,0-5,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
    • Színe: színtelen, fehér, rózsaszín, sárga, zöldes.
    • Fénye: üvegfényű.
    • Átlátszósága: áttetsző.
    • Pora: fehér.
    • Kémiai összetétele:
  • Nátrium (Na) =2,9%
  • Kalcium (Ca) =9,9%
  • Alumínium (Al) =16,7%
  • Szilícium (Si) =17,4%
  • Hidrogén (H) =1,5%
  • Oxigén (O) =51,6%
  • Wairakit Ca(Al2Si4O12)x2(H2O) monoklin rendszerű.
  • Yugawaralit (jugawaralit) Ca(Al2si6O16)x4(H2O) monoklin rendszerű.

Keletkezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidrotermásan keletkeznek. Vulkanikus kiömlési kőzetek hőlyagos üregeiben gyakoriak. Másodlagosan üledékekben, agyagos környezetben is előfordulnak.

Kísérő ásványok: kalcit, aragonit, opál.

Előfordulásaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vulkanikus kőzetkörnyezetben gyakori ásványok. Egymással gyakran téveszthetőek

Legfontosabb hazai előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunabogdányban a Csódi-hegy bányáiban. A Tokaji-hegységben több helyen. Zalahaláp és Badacsony kőbányáiban.A hazai zeolit előfordulások földtani és felhasználhatóságásukkal kapcsolatos kutatások 1980-as évek elején kezdődtek és kimagasló eredményeket hoztak. 1989-ig tíz lelőhelyet tártak fel és a zeolittartalmú ásványvagyon mennyisége eléri a 30 millió tonnát. Ezen túlmenően a reménybeli zeolitvagyon mennyisége 80 millió tonna. A Zempléni-hegység területén a szarmata-kori vulkanizmus törmelékes rétegeinek 600 méter vastagságú szakasza alkalmas volt a zeolitcsoport ásványainak képződéséhez, mert itt a vulkáni üvegek képződése vízalatt történt, alacsony hőmérsékleten. A hegység déli részén Bodrogkeresztúr és Mezőzombor között a riolit üvegtufa 100 méter vastagsában és széles elterjedésben található, ami mordenit tartalmú. Ennek a kőzetnek 10 méter vastagságú padjában folyik bányászat Csajka-bánya műveleteiben. Rátka község határában a zöldes árnyalatú horzskő törmeléket tartalmazó kőzetet a felszini kibúvásokban már több évszázada bányászták építőkő kinyerése céljából. Ez a kőzet 35-60%-ban tartalmaz klinoptilolit-ot, emellett mordenit, kvarcit, földpát és limonit tartalma is jelentős. Ugyanitt a Fűrer-bánya korábban felhagyott üzemében a felülvizsgálatok a kőzet 23-55% mordenit tartalmát mutatták ki. Nemti község területén a Kőbányahegy déli oldalán és a Nemti II. agyagbánya északi részén találtak jó minőségű nyersanyagot, melynek aktív-zeolit tartalma 45-55% között van.

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zeolitok témájú médiaállományokat.