Stroncium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
38 rubídiumstronciumIttrium
Ca

Sr

Ba
Általános
Név, vegyjel, rendszám stroncium, Sr, 38
Elemi sorozat alkáliföldfémek
Csoport, periódus, mező 2, 5, s
Megjelenés ezüstfehér fémes
Sr,38.jpg
Atomtömeg 87,62(1)  g/mol
Elektronszerkezet [Kr] 5s²
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 2,64 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 6,980 g/cm³
Olvadáspont 1050 K
(777 °C, 1431 °F)
Forráspont 1655 K
(1382 °C, 2520 °F)
Olvadáshő\Delta_{fus}{H}^\ominus 7,43 kJ/mol
Párolgáshő \Delta_{vap}{H}^\ominus 136,9 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 26,4 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 796 882 990 1139 1345 1646
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapcentrált
Oxidációs szám 2
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás 0,95 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 549,5 kJ/mol
2.: 1064,2 kJ/mol
3.: 4138 kJ/mol
Atomsugár 200 pm
Atomsugár (számított) 219 pm
Kovalens sugár 192 pm
Egyebek
Mágnesség paramágneses
Fajlagos ellenállás (20 °C) 132 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 35,4 W/(m·K)
Hőtágulási együttható (25 °C) 22,5 µm/(m·K)
Nyírási modulus 6,1 GPa
Poisson-tényező 0,28
Mohs-keménység 1,5
CAS-szám 7440-24-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A stroncium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
82Sr mest. 25,36 d ε - 82Rb
83Sr mest. 1,35 d ε - 83Rb
β+ 1,23 83Rb
γ 0,76, 0,36 -
84Sr 0,56% Sr stabil 46 neutronnal
85Sr mest. 64,84 d ε - 85Rb
γ 0,514D -
86Sr 9,86% Sr stabil 48 neutronnal
87Sr 7,0% Sr stabil 49 neutronnal
88Sr 82,58% Sr stabil 50 neutronnal
89Sr mest. 50,52 d ε 1,49 89Y
β- 0,909D -
90Sr mest. 28,78 y β- 0,546 90Y
Hivatkozások
A stroncium lángfestése

A stroncium (nyelvújításkori magyar nevén pirany[1]) az alkáliföldfémek csoportjába tartozik. A rendszáma 38, a vegyjele Sr. Ezüstfehér, nyújtható reakcióképes fém. Keményebb, mint a nátrium, de lágyabb, mint a kalcium. Levegőn állva oxidálódik. A természetben a cölesztin és a stroncianit ásványokban fordul elő. A kalcium kísérője. A Föld 23. leggyakoribb eleme. A radioaktív 90Sr izotóp (felezési ideje 28,9 év) az urán maghasadásakor és atomrobbantásokkor keletkezik. Veszélyes, mert beépülhet a csontokba és sugárkárosodást okozhat. A stronciumvegyületek a lángot élénkpiros színűre festik.

Története, felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adair Crawford fedezte fel a skóciai Stronthian községben talált ásványban oxidját. A községről kapta a nevét. Fémet először Humphry Davy állított elő 1808-ban.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stroncium argon alatt

Fizikai tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ezüstfehér, jól alakítható könnyűfém.
  • Három módosulata van.
  • Köbös tércentrált rácsban kristályosodik.
  • Nagy reakciókészsége miatt a természetben csak vegyületeiben (cölesztin és stroncianit ásványok) fordul elő. Lágyabb, mint a kalcium.

Kémiai tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hevesebben reagál vízzel, mint a kalcium, a reakcióban stroncium-hidroxid keletkezik és hidrogéngáz fejlődik. Levegőn stroncium-oxiddá (SrO) és stroncium-nitriddé (Sr3N2) ég el. Nitrogénnel csak 380 °C felett reagál. Levegőn állva csak stroncium-oxid keletkezik. Az oxidáció elkerüléséhez petróleum alatt kell tárolni. A finom eloszlású stroncium elnyeli a hidrogént, magasabb hőmérsékleten hidrid képződése közben reagál vele. Halogénekkel már szobahőmérsékleten is reakcióba lép. Fémes fényét levegőn állva elveszti, sárga, majd barnás színű lesz a felülete. Kénnel, foszforral és szénnel csak magasabb hőmérsékleten lép reakcióba. Magasabb hőmérsékleten reagál hidrogén-klorid-gázzal, kén-hidrogénnel, nitrogén-dioxiddal és szén-monoxiddal is, és az üveget és a porcelánt is megtámadja. Heves hidrogénfejlődés közben reagál híg kénsavval. Ammóniában stroncium-amid képződése közben kék színnel oldódik. Két vegyértékű a vegyületeiben.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ötvözőanyag - könnyűfémek ötvözeteinek nemesítésére
  • különleges acélok ötvözője
  • ólom edzéséhez
  • vegyületeit tűzijátékok vörös színezőanyagaként használják, mivel a magnéziumporhoz keverve vörös színnel ég
  • tengeri akvarisztikában

Az orvostudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stroncium témájú médiaállományokat.

A stronciumot a SrCl2 olvadékának elektrolízisével állítják elő.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elemi állapotban nem fordul elő. Legfontosabb ásványai: cölesztin SrSO4 és a stroncianit SrCO3 Az élővilágban fontos vázanyag (egysejtűeknél). A 90Sr izotópja atomorobbanásokkor keletkezik, ez a maghasadás elég hosszú felezési idejű (28 év) terméke. Beépülhet a Ca helyére a csontokba. A béta-sugárzás csontszarkómát okoz.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)