Humphry Davy
| Humphry Davy | |
 |
|
| Thomas Phillips festménye | |
| Született | |
| 1778. december 17.[1] Penzance[2] |
|
| Elhunyt | |
| 1829. május 29. (50 évesen)[1] Genf[2] |
|
| Állampolgársága | brit |
| Házastársa | Jane Davy |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhely | Cimetière des Rois |
|
|
|
 |
|
| aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Humphry Davy témájú médiaállományokat.
|
|
Humphry Davy Sir (Penzance, Cornwall, 1778. december 17. – 1829. május 29.) angol kémikus, fizikus, feltaláló, számos kémiai elem felfedezője, a róla elnevezett biztonsági bányászlámpa, a Davy-lámpa kifejlesztője. 1812-ben a régensherceg lovaggá ütötte.
Tartalomjegyzék
Életpálya[szerkesztés]
Alaptanulmányai után 1797-től a természettudományi ismeretek kezdték érdekelni. Davies Gilbert (Davies Giddy) tudós (1827-1830 között a Royal Society elnöke) felfigyelt szakmai képességeire, ezért maga mellé vette laboratóriumába. A fiatalember sajátos nézeteket alakított ki a hő, a fény és az elektromosság tudományos kérdésekről, természetéről, Antoine Lavoisier vegyész kémiai és fizikai tanításairól. Gilbert javaslatára a Cliftonban alapított Pneumatikai Intézet vegyészigazgatója lett. Az intézet a különféle gázok vizsgálatával foglalkozott, elősegítve a gyógyászatban történő alkalmazást. A Royal Institution of Cornwall (RIC) tiszteletbeli professzora. Michael Faraday, Anglia egyik nagy jövendő természettudósa 1813-ban laboratóriumi asszisztens lett.
Kutatási területei[szerkesztés]
Kutató munkája során felfedezte/először elkülönítette a magnéziumot, a bórt, a báriumot, a hidrogén-telluridot, a foszfor-hidrogént és a higany-oxidot. A felfedezései közé tartozik klór, a jód, a nátrium, a kálium és a nátrium-hidroxid.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12459774t
- ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Дэви Гемфри
Források[szerkesztés]
- Humphry Davy Sir. kfki.hu. (Hozzáférés: 2013. december 17.)
|
