Foszfin

Foszfin
IUPAC-név	Foszfán
Más nevek	Foszfor-hidrogén
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7803-51-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	PH3
Moláris tömeg	34,00 g/mol
Megjelenés	színtelen gáz
Sűrűség	1,5312 kg/m3 (0 °C, gáz) 0,7653 g/cm3 (folyadékfázis, forrásponton)
Olvadáspont	‒133,80 °C
Forráspont	‒87,77 °C
Oldhatóság (vízben)	330 mg/l (20 °C)
Kristályszerkezet
Molekulaforma	Trigonális piramis
Dipólusmomentum	0,58 D
Veszélyek
EU osztályozás	Rendkívül gyúlékony (F+) Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)
NFPA 704	4 4 2
R mondatok	R12, R17, R26, R34, R50
S mondatok	(S1/2), S28, S36/37, S45, S61, S63
Öngyulladási hőmérséklet	38 °C
Rokon vegyületek
Azonos anion	Ammónia Arzin Sztibin Bizmutin
Rokon vegyületek	Trimetilfoszfin Trifenilfoszfin
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképlete PH₃. Az ammóniáéhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, kellemetlen szagú gáz. Vízben alig oldódik. Erősen redukáló hatású. Erős méreg.

Szerkezete

A foszfinmolekula az ammóniamolekulához hasonlóan trigonális piramis alakú. A központi foszforatomon egy nemkötő elektronpár van. A foszfin molekulájában a foszforatom nitrogénatomnál nagyobb atomsugara miatt jobban érvényesül a nemkötő elektronpár deformáló hatása, mint az ammóniában, ezért a kötésszög itt kisebb, 93,5°.

Kémiai tulajdonságai

A foszfin gyengén bázisos jellegű, hidrogén-halogenidek hatására foszfóniumsókká alakul. Azonban az ilyen PH+4-iont tartalmazó vegyületek sokkal bomlékonyabbak, mint az ammóniumsók. A foszfin hevítés hatására meggyullad és foszforsav képződése közben elég.

$\mathrm {PH_{3}+2\ O_{2}\rightarrow H_{3}PO_{4}}$$\mathrm {PH_{3}+2\ O_{2}\rightarrow H_{3}PO_{4}}$

Klór hatására foszfor-pentakloriddá oxidálódik:

$\mathrm {PH_{3}+4\ Cl_{2}\rightarrow PCl_{5}+3\ HCl}$$\mathrm {PH_{3}+4\ Cl_{2}\rightarrow PCl_{5}+3\ HCl}$

Előállítása

Foszfin keletkezik, ha fehérfoszfort erős lúggal főznek. Az így nyert foszfor-hidrogén azonban mellékterméket, difoszfint (P₂H₄) tartalmaz. Ez a vegyület a levegőn magától meggyulladhat.

$\mathrm {P_{4}+3\ KOH+3\ H_{2}O\rightarrow PH_{3}+3\ KH_{2}PO_{2}}$$\mathrm {P_{4}+3\ KOH+3\ H_{2}O\rightarrow PH_{3}+3\ KH_{2}PO_{2}}$

A foszfidokból (például kalcium-foszfidból) víz hatására szintén foszfin fejlődik.

$\mathrm {Ca_{3}P_{2}+6\ H_{2}O\rightarrow 2\ PH_{3}+3\ Ca(OH)_{2}}$$\mathrm {Ca_{3}P_{2}+6\ H_{2}O\rightarrow 2\ PH_{3}+3\ Ca(OH)_{2}}$

Felhasználása

A foszfint kártevőirtásra használják, emellett alapanyag kémiai szintéziseknél.

Források

• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Külső hivatkozások

• A foszfin