Halogének

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem

A halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek. A fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) és az ununszeptium (Uus) tartozik ebbe a csoportba. A halogén szó jelentése: sóképző.

Az asztácium elektronszerkezete miatt már a félfémek közé is besorolható, nem túl jelentős, radioaktív elem. Az ununszeptiumot 2009. októberében sikerült először előállítani az oroszországi Dubnában. (Mindössze 6 atomot sikerült kimutatni.)[1][2]

Elnevezésüket a görög sóképző szóból kapták, mivel fémekkel sókat hoznak létre. Elemi állapotban kétatomos molekulákat alkotnak. A magas reakciókészségük miatt a természetben csak vegyületként, főleg ionként találhatóak meg. Mivel külső elektronhéjukról csak egy elektron hiányzik a telített állapot (nemesgázszerkezet) eléréséhez, általában elektron felvétele során lépnek reakcióba (oxidálószerek). Az így létrejövő egyszeres negatív töltésű ionjaikat halogenid-ionoknak nevezzük, ezek sóit pedig halogenideknek. A halogenid-ionok megtalálhatóak sok ásványban és a tengervízben is.

A fluor a legnagyobb elektronegativitású elem, elektronegativitása Pauling skálán 4, vegyületeiben oxidációs száma mindig -1. A többi halogénelem oxidációs száma vegyületeikben leggyakrabban -1, +1, +3, +5 vagy +7. A klórnak és a brómak +4-es és +6-os oxidációs számú vegyületei is léteznek (egyes oxidok).

A halogének egymással alkotott vegyületeit interhalogéneknek nevezzük. A fluort kivéve oxidjaik savanhidridnek tekinthetők, belőlük oxosavak származtathatók. Például a diklór-monoxid a hipoklórossav, a diklór-heptaoxid a perklórsav anhidridje, a klór-dioxid a klórossav és a klórsav vegyes anhidridjének tekinthető.

Klór, bróm, és jód színes gőzei

A halogének főbb tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben elsősorban a tengervízben, ásványvizekben fordulnak elő vegyületeik. Jelentősek a nátriummal alkotott sóik, a nátrium-halogenidek (például: NaF rovarirtószer).

Halogén Atomtömeg (g/mol) Olvadáspont (K) Forráspont (K) Elektronegativitás (EN) (Pauling-skála)
Fluor 18,998 53,53 85,03 3,98
Klór 35,453 171,6 239,11 3,16
Bróm 79,904 265,8 332,0 2,96
Jód 126,904 386,85 457,4 2,66
Asztácium (210) 575 610 ? 2,2
Ununszeptium (294)* * * *

* Az ununszeptium értékei ismeretlenek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]