Hipoklórossav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hipoklórossav
Hypochlorous-acid-2D-dimensions.png
Hipoklórossav
Hypochlorous-acid-3D-vdW.png
Hipoklórossav
IUPAC-név chloric(I) acid
Más nevek hidrogén-hipoklorit
hipoklórossav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7790-92-3
EINECS-szám 232-232-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HClO
Moláris tömeg 52,46 g/mol
Megjelenés színtelen (halvány sárgászöld) vizes oldatban
Sűrűség  ? g/cm3, ?
Olvadáspont (? K)
Forráspont °C (? K)
Oldhatóság (vízben) oldható
Savasság (pKa) 7,497
Veszélyek
EU osztályozás nincs besorolva
Főbb veszélyek oxidálószer
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Cl2
Ca(OCl)2

NaOCl

Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A hipoklórossav a leggyengébb klór-oxosav. Benne a klóratom oxidációs száma +1. összegképlete: HClO. Gyenge sav, sói a hipokloritok. A legkevésbé stabil a klór-oxosavak közül, csak híg vizes oldatban ismeretes. Bomlása során atomos állapotú oxigén keletkezik, a hipoklórossav erős oxidálószer. Fertőtlenítőszerként, fehérítőszerként és oxidálószerként használják.

Előállítása, keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hipoklórossav a következő megfordítható reakcióban keletkezik:

\mathrm{Cl_2 + H_2O \rightleftharpoons HCl + HOCl}\,\!

Ha a reakcióban keletkező savakat bázis segítségével megkötjük, a reakció a felső nyíl irányába tolódik el, kloridok és hipokloritok keletkeznek. Ha viszont hipokloritok oldatához sósavat adunk, a reakció az alsó nyíl irányába tolódik el, klórgáz fejlődik.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hipoklórossav gyenge sav, proton leadására képes. Vizes oldatban disszociál, hipokloritionok keletkeznek.

\mathrm{HOCl \rightleftharpoons OCl^- + H^+}

Sósav hatására bomlik. Ekkor az „Előállítása, keletkezése” részben szereplő reakció az alsó nyíl irányába tolódik el.

Vegyületei, sói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hipoklórossav sói a hipokloritok. A hipokloritok a hipoklórossavhoz hasonlóan oxidálószerek, fehérítőszerként és fertőtlenítőszerként használják őket. Savak, de még a levegő szén-dioxidja hatására is bomlanak, hipoklórossav és klórgáz keletkezik. A keletkező klór és hipoklórossav miatt a hipokloritok szúrós szagúak.

Közismert vegyület a nátrium-hipoklorit, ami a következő reakcióban keletkezik:

\mathrm{2 \ NaOH + Cl_2 \rightarrow NaCl + NaOCl + H_2O}

A hipoklórossav származéka a klórmész is, ami nem egységes anyag. Kalcium-hidroxid és klórgáz reakciójában keletkezik:

\mathrm{Ca(OH)_2 + Cl_2 \rightarrow CaCl(OCl) +H_2O}

Sav hatására a klórmészből klórgáz szabadul fel.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyilasi János: Szervetlen kémia