Brómsav
| Brómsav | |||
 A brómsav szerkezeti képlete | |||
 A brómsav kalottamodellje | |||
| IUPAC-név | brómsav | ||
| Más nevek | bróm(V)-sav hidrogén-bromát | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 10035-10-6 | ||
| PubChem | 24445 | ||
| ChemSpider | 22853 | ||
| EINECS-szám | 232-158-3 | ||
| MeSH | Bromic+acid | ||
| ChEBI | 49382 | ||
| RTECS szám | TP8580000 | ||
| |||
| |||
| StdInChIKey | SXDBWCPKPHAZSM-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 25861 | ||
| ChEMBL | 1161635 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | HBrO3 | ||
| Moláris tömeg | 128,91 g/mol | ||
| Savasság (pKa) | −2 | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos anion | nátrium-bromát kálium-bromát kalcium-bromát | ||
| Rokon vegyületek | hipobrómossav brómossav perbrómsav | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A brómsav halogén oxosav, képlete HBrO3. Szerkezete trigonális piramis. Csak vizes oldatban létezik,[1][2] mely színtelen oldat, de állás során – a keletkező bróm miatt – megsárgul.[1][3] A brómsav és sói, a bromátok erős oxidálószerek, a Belouszov–Zsabotyinszkij-reakció egyik reaktánsa.[3][4] A Belouszov–Zsabotyinszkij-reakció a nem egyensúlyi termodinamika egyik klasszikus példája.
Alacsony koncentrációban teljesen disszociál. 50%-os koncentráció felett bomlik:[5]
Tartalomjegyzék
Szerkezete[szerkesztés]
A brómsavnak több különböző izomerje van.[6][7] A számított kötéshosszak a következő elméleteken alapulnak: G2MP2, CCSD(T) és QCISD(T).
| HOOOBr | HOOBrO | HOBrO2 | HBrO3 | |
|---|---|---|---|---|
| hídhelyzetű Br−O kötéshossz (pm) | 186,7 | 191,9 | 184,4 | ----- |
| terminális Br−O kötéshossz (pm) | ----- | 163,5 | 159,8 | 158,6 |
A különböző szerkezetek közötti nagy energiagát miatt az izomerek nem tudnak egymásba átalakulni. A legstabilabb izomer az HOBrO2.
Előállítása[szerkesztés]
A brómsavat bárium-bromát és kénsav reakciójával lehet előállítani:[1]
- Ba(BrO3)2 + H2SO4 → HBrO3 + BaSO4
A bárium-szulfát vízben oldhatatlan, így csapadékként kiválik, a vizes brómsav dekantálással választható el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c The Merck Index: An Encyclopedia of Chemicals, Drugs, and Biologicals. 14th Edition. 2006.
- ↑ Van Nostrand's Scientific Encyclopedia. Glenn D. Considine. Ninth Edition. Volume 1. p 554
- ↑ a b Recipes for Belousov-Zhabotinsky reagents. J. Chem. Educ., 1991, 68 (4), 320. DOI: 10.1021/ed068p320
- ↑ The Source of the Carbon Monoxide in the Classical Belousov-Zhabotinsky Reaction. J. Phys. Chem. A., 2007, 111 (32), 7805-12 DOI: 10.1021/jp073512+
- ↑ Universität Kiel: Vorlesungsskript Brom und Bromverbindungen Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF; 87 kB).
- ↑ Theoretical investigation of halogen-oxygen bonding and its implications in halogen chemistry and reactivity. Bioinorganic Chemistry and Applications, 2007, 1, 11/1-11/9
- ↑ A Theoretical Examination of the Isomerization Pathways for HBrO3 Isomers. J. Phys. Chem. A, 2000, 104 (41), 9321-27. DOI: 10.1021/jp001604s
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bromic acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bromsäure című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
