Jódsav
| Jódsav | |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7782-68-5 | ||
| PubChem | 24345 | ||
| ChemSpider | 22761 | ||
| EINECS-szám | 231-962-1 | ||
| ChEBI | 24857 | ||
| InChIKey | ICIWUVCWSCSTAQ-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 25646 | ||
| UNII | 6U8J18JSBM | ||
| ChEMBL | CHEMBL1161636 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | HIO3 | ||
| Moláris tömeg | 175,91 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér színű, szilárd | ||
| Sűrűség | 4,63 g/cm³, szilárd | ||
| Olvadáspont | 110 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | nagyon jó | ||
| Savasság (pKa) | 0,78[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Maró (C), Oxidáló (O)[2] | ||
| R mondatok | R8, R34[2] | ||
| S mondatok | S17, S26, S36/37/39, S45[2] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | hidrogén-jodid perjódsav | ||
| Azonos anion | Kálium-jodát | ||
| Rokon oxosavak | klórsav brómsav | ||
| Rokon vegyületek | jód-pentoxid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A jódsav egy szervetlen sav, a képlete HIO3 A szerkezete a klórsavéval és a brómsavéval analóg. Stabilabb, mint a klórsav vagy a brómsav. Szobahőmérsékleten színtelen, kristályos vegyület, vízben jól oldódik. Higroszkópos. A sói a jodátok. A jódsav lehet hidrogénkötéssel összekapcsolódó dimer is, ennek képlete H2I2O6.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jódsav pKs-ének értéke 0,78, tehát a jódsav erős sav. Oxidáló tulajdonságú. A hidrogén-jodiddal reakcióba lép, elemi jód képződik.
Hevítés hatására 200 °C-on elbomlik, ekkor dijód-pentoxid (I2O5) keletkezik.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jódsav elemi jódból állítható elő erős oxidálószerek (például salétromsav, klór) segítségével.
A dijód-pentoxidnak, a jódsav savanhidridjének a vízben oldásakor is jódsav keletkezik.
A jodátok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jodátok a jódsav sói. Közülük az alkálifémek jodátjai vízben jól, az alkáliföldfémek jodátjai és az ezüst-jodát vízben rosszul oldódik. A jodátok középerős oxidálószerek. A jódsavnak léteznek savanyú sói is, ilyen például a kálium-hidrogén-jodát (KH(IO3)2). A hidrogén-jodátok létezése arra utal, hogy a jódsav dimer jellegű is lehet. Az alkálifémek jodátjait a laboratóriumokban használják oxidálóanyagként.
Brómsav[3]
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egybázisú sav; szerkezete analóg a jódsavéval. A bróm egyik oxisava. Általában színtelen (ritkábban sárgás) színű folyadék, melynek sóit bromátoknak nevezzük, hevítve oxigént fejlesztenek. Oxidálószerként használják. Könnyen bomlik, ezért csak vizes oldatban stabil. Korrozív hatású (C).
Klórsav[4]
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Molekulaképlete HClO3. Jellemzői a sósavhoz hasonlóak, de a klórsav gyengébb.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, 1975.
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
- kampf.index.hu/compounds.htm
- vilaglex.hu/Kemia/Html/Bromsav.htm
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006.
- 1 2 3 A jódsav (Sigma-aldrich)
- ↑ "vilaglex.hu: brómsav".
- ↑ "kampf.index.hu: Néhány vegyület neve".