Jódsav

Jódsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7782-68-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	HIO3
Moláris tömeg	175,91 g/mol
Megjelenés	fehér színű, szilárd
Sűrűség	4,63 g/cm3, szilárd
Olvadáspont	110 °C
Oldhatóság (vízben)	nagyon jó
Savasság (pKa)	0,78
Veszélyek
EU osztályozás	Maró (C), Oxidáló (O)
R mondatok	R8, R34
S mondatok	S17, S26, S36/37/39, S45
Rokon vegyületek
Azonos kation	hidrogén-jodid perjódsav
Azonos anion	Kálium-jodát
Rokon oxosavak	klórsav brómsav
Rokon vegyületek	jód-pentoxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A jódsav egy szervetlen sav, a képlete HIO₃ A szerkezete a klórsavéval és a brómsavéval analóg. Stabilabb, mint a klórsav vagy a brómsav. Szobahőmérsékleten színtelen, kristályos vegyület, vízben jól oldódik. Higroszkópos. A sói a jodátok. A jódsav lehet hidrogénkötéssel összekapcsolódó dimer is, ennek képlete H₂I₂O₆.

Kémiai tulajdonságai

A jódsav pK_s-ének értéke 0,78, tehát a jódsav erős sav. Oxidáló tulajdonságú. A hidrogén-jodiddal reakcióba lép, elemi jód képződik.

$\mathrm {HIO_{3}+5\ HI\rightarrow 3\ I_{2}+3\ H_{2}O}$

Hevítés hatására 200 °C-on elbomlik, ekkor dijód-pentoxid (I₂O₅) keletkezik.

$\mathrm {2\ HIO_{3}\rightarrow I_{2}O_{5}+H_{2}O}$

Előállítása

A jódsav elemi jódból állítható elő erős oxidálószerek (például salétromsav, klór) segítségével.

$\mathrm {3\ I_{2}+10\ HNO_{3}\rightarrow 6\ HIO_{3}+10\ NO+2\ H_{2}O}$

$\mathrm {I_{2}+5\ Cl_{2}+6\ H_{2}O\rightarrow 2\ HIO_{3}+10\ HCl}$

A dijód-pentoxidnak, a jódsav savanhidridjének a vízben oldásakor is jódsav keletkezik.

A jodátok

A jodátok a jódsav sói. Közülük az alkálifémek jodátjai vízben jól, az alkáliföldfémek jodátjai és az ezüst-jodát vízben rosszul oldódik. A jodátok középerős oxidálószerek. A jódsavnak léteznek savanyú sói is, ilyen például a kálium-hidrogén-jodát (KH(IO₃)₂). A hidrogén-jodátok létezése arra utal, hogy a jódsav dimer jellegű is lehet. Az alkálifémek jodátjait a laboratóriumokban használják oxidálóanyagként.

Brómsav

Egybázisú sav; szerkezete analóg a jódsavéval. A bróm egyik oxisava. Általában színtelen (ritkábban sárgás) színű folyadék, melynek sóit bromátoknak nevezzük, hevítve oxigént fejlesztenek. Oxidálószerként használják. Könnyen bomlik, ezért csak vizes oldatban stabil. Korrozív hatású (C).

Klórsav

Molekulaképlete HClO3. Jellemzői a sósavhoz hasonlóak, de a klórsav gyengébb.

Források

• Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, 1975.
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
• kampf.index.hu/compounds.htm
• vilaglex.hu/Kemia/Html/Bromsav.htm