Ugrás a tartalomhoz

Jódsav

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jódsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám7782-68-5
PubChem24345
ChemSpider22761
EINECS-szám231-962-1
ChEBI24857
InChIKeyICIWUVCWSCSTAQ-UHFFFAOYSA-N
Gmelin25646
UNII6U8J18JSBM
ChEMBLCHEMBL1161636
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletHIO3
Moláris tömeg175,91 g/mol
Megjelenésfehér színű, szilárd
Sűrűség4,63 g/cm³, szilárd
Olvadáspont110 °C
Oldhatóság (vízben)nagyon jó
Savasság (pKa)0,78[1]
Veszélyek
EU osztályozásMaró (C), Oxidáló (O)[2]
R mondatokR8, R34[2]
S mondatokS17, S26, S36/37/39, S45[2]
Rokon vegyületek
Azonos kationhidrogén-jodid
perjódsav
Azonos anionKálium-jodát
Rokon oxosavakklórsav
brómsav
Rokon vegyületekjód-pentoxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A jódsav egy szervetlen sav, a képlete HIO3 A szerkezete a klórsavéval és a brómsavéval analóg. Stabilabb, mint a klórsav vagy a brómsav. Szobahőmérsékleten színtelen, kristályos vegyület, vízben jól oldódik. Higroszkópos. A sói a jodátok. A jódsav lehet hidrogénkötéssel összekapcsolódó dimer is, ennek képlete H2I2O6.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jódsav pKs-ének értéke 0,78, tehát a jódsav erős sav. Oxidáló tulajdonságú. A hidrogén-jodiddal reakcióba lép, elemi jód képződik.

Hevítés hatására 200 °C-on elbomlik, ekkor dijód-pentoxid (I2O5) keletkezik.

A jódsav elemi jódból állítható elő erős oxidálószerek (például salétromsav, klór) segítségével.

A dijód-pentoxidnak, a jódsav savanhidridjének a vízben oldásakor is jódsav keletkezik.

A jodátok a jódsav sói. Közülük az alkálifémek jodátjai vízben jól, az alkáliföldfémek jodátjai és az ezüst-jodát vízben rosszul oldódik. A jodátok középerős oxidálószerek. A jódsavnak léteznek savanyú sói is, ilyen például a kálium-hidrogén-jodát (KH(IO3)2). A hidrogén-jodátok létezése arra utal, hogy a jódsav dimer jellegű is lehet. Az alkálifémek jodátjait a laboratóriumokban használják oxidálóanyagként.

Egybázisú sav; szerkezete analóg a jódsavéval. A bróm egyik oxisava. Általában színtelen (ritkábban sárgás) színű folyadék, melynek sóit bromátoknak nevezzük, hevítve oxigént fejlesztenek. Oxidálószerként használják. Könnyen bomlik, ezért csak vizes oldatban stabil. Korrozív hatású (C).

Molekulaképlete HClO3. Jellemzői a sósavhoz hasonlóak, de a klórsav gyengébb.

  • Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, 1975.
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
  • kampf.index.hu/compounds.htm
  • vilaglex.hu/Kemia/Html/Bromsav.htm
  1. Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006.
  2. 1 2 3 A jódsav (Sigma-aldrich)
  3. "vilaglex.hu: brómsav".
  4. "kampf.index.hu: Néhány vegyület neve".