Jódsav
Jódsav | |||
| |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7782-68-5 | ||
PubChem | 24345 | ||
ChemSpider | 22761 | ||
EINECS-szám | 231-962-1 | ||
ChEBI | 24857 | ||
InChIKey | ICIWUVCWSCSTAQ-UHFFFAOYSA-N | ||
Gmelin | 25646 | ||
UNII | 6U8J18JSBM | ||
ChEMBL | CHEMBL1161636 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | HIO3 | ||
Moláris tömeg | 175,91 g/mol | ||
Megjelenés | fehér színű, szilárd | ||
Sűrűség | 4,63 g/cm³, szilárd | ||
Olvadáspont | 110 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | nagyon jó | ||
Savasság (pKa) | 0,78[1] | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Maró (C), Oxidáló (O)[2] | ||
R mondatok | R8, R34[2] | ||
S mondatok | S17, S26, S36/37/39, S45[2] | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | hidrogén-jodid perjódsav | ||
Azonos anion | Kálium-jodát | ||
Rokon oxosavak | klórsav brómsav | ||
Rokon vegyületek | jód-pentoxid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A jódsav egy szervetlen sav, a képlete HIO3 A szerkezete a klórsavéval és a brómsavéval analóg. Stabilabb, mint a klórsav vagy a brómsav. Szobahőmérsékleten színtelen, kristályos vegyület, vízben jól oldódik. Higroszkópos. A sói a jodátok. A jódsav lehet hidrogénkötéssel összekapcsolódó dimer is, ennek képlete H2I2O6.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]A jódsav pKs-ének értéke 0,78, tehát a jódsav erős sav. Oxidáló tulajdonságú. A hidrogén-jodiddal reakcióba lép, elemi jód képződik.
Hevítés hatására 200 °C-on elbomlik, ekkor dijód-pentoxid (I2O5) keletkezik.
Előállítása
[szerkesztés]A jódsav elemi jódból állítható elő erős oxidálószerek (például salétromsav, klór) segítségével.
A dijód-pentoxidnak, a jódsav savanhidridjének a vízben oldásakor is jódsav keletkezik.
A jodátok
[szerkesztés]A jodátok a jódsav sói. Közülük az alkálifémek jodátjai vízben jól, az alkáliföldfémek jodátjai és az ezüst-jodát vízben rosszul oldódik. A jodátok középerős oxidálószerek. A jódsavnak léteznek savanyú sói is, ilyen például a kálium-hidrogén-jodát (KH(IO3)2). A hidrogén-jodátok létezése arra utal, hogy a jódsav dimer jellegű is lehet. Az alkálifémek jodátjait a laboratóriumokban használják oxidálóanyagként.
Brómsav[3]
[szerkesztés]Egybázisú sav; szerkezete analóg a jódsavéval. A bróm egyik oxisava. Általában színtelen (ritkábban sárgás) színű folyadék, melynek sóit bromátoknak nevezzük, hevítve oxigént fejlesztenek. Oxidálószerként használják. Könnyen bomlik, ezért csak vizes oldatban stabil. Korrozív hatású (C).
Klórsav[4]
[szerkesztés]Molekulaképlete HClO3. Jellemzői a sósavhoz hasonlóak, de a klórsav gyengébb.
Források
[szerkesztés]- Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, 1975.
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
- kampf.index.hu/compounds.htm
- vilaglex.hu/Kemia/Html/Bromsav.htm
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006.
- ↑ a b c A jódsav (Sigma-aldrich)
- ↑ vilaglex.hu: brómsav
- ↑ kampf.index.hu: Néhány vegyület neve