Jodát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A jodát anion IO3
A jodát anion kalotta-modellje

A jodát a jódsav konjugált bázisa,[1], trigonális piramisos szerkezetű anion, képlete IO3. A jodátok erős, bár a klorátoknál vagy bromátoknál kevésbé erélyes oxidálószerek. Stabil vegyületek, de éghető anyaggal keverve ütésre érzékenyek és könnyen felrobbanhatnak.[2]

A jodátokat perjodátok tioéteres redukciójával lehet előállítani, a reakcióban melléktermékként szulfoxid keletkezik.[3]

Pár jodát: nátrium-jodát (NaIO3), ezüst-jodát (AgIO3), kalcium-jodát (Ca(IO3)2).

A jodátokból savas környezetben jódsav keletkezik.[4][5]

A kálium-hidrogénjodát KH(IO3)2 a jódsav savanyú sója. A hidrogén-jodátok létezése arra utal, hogy a jódsav dimer jellegű is lehet.

A jodátok a természetben megtalálhatók a chilei salétromban, a hínárban és a tengeri moszatban.

A jódozott konyhasóban nátrium- és kálium-jodát található, melyet golyva megelőzésére fogyasztanak,[6], a jód ugyanis a pajzsmirigy fontos hormonjának, a tiroxinnak az alkotórésze.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Iodate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Jodat című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Merriam-Webster definition
  2. Brockhaus ABC Chemie, VEB F. A. Brockhaus Verlag Leipzig 1965, S. 604.
  3. Qiu, Chao, Sheng Han; Xingguo Cheng; and Tianhui Ren (2005.). „Distribution of Thioethers in Hydrotreated Transformer Base Oil by Oxidation and ICP-AES Analysis” (abstract). Industrial & Engineering Chemistry Research 44 (11), 4151–4155. o. DOI:10.1021/ie048833b. Hozzáférés ideje: 2007. május 3. „Thioethers can be oxidized to sulfoxides by periodate, and periodate is reduced to iodate” 
  4. http://www.rpii.ie/Site/Media/Press-Releases/Radioactivity-released-from-Wylfa-nuclear-power-pl.aspx
  5. http://www.dohc.ie/press/releases/2008/20080403c.html
  6. Otto-Albrecht Neumüller (Herausgeber): Römpps Chemie Lexikon, Frank'sche Verlagshandlung, Stuttgart, 1983, 8. Auflage, S. 2315, ISBN 3-440-04513-7.