Savanhidridek
A savanhidridek olyan szerves vegyületek, amelyekben két acilcsoport kapcsolódik ugyanahhoz az oxigénatomhoz.[1] A savanhidridek két fajtája különböztethető meg az oxigénatomhoz kapcsolódó acilcsoportok alapján: az egyszerű savanhidridekben a két acilcsoport azonos, míg a vegyes savanhidridekben különbözőek.[1] A savanhidridek fajtái aszerint is csoportokra oszthatók, hogy szerves vagy szervetlen savakra vezethető-e vissza molekulájuk. Ennek függvényében a karbonsavakat rendre a karbonsav-anhidridekhez, vagy a szervetlen savanhidridekhez lehet sorolni.
A fenti IUPAC definíción kívül a savanhidridekre másféle meghatározás is létezik. E szerint a savanhidridek olyan vegyületek, melyekből víz hatására sav keletkezik. Ennek értelmében olyan vegyületek (pl. szén-dioxid) is savanhidridnek számíthatnak, amelyeknek nincs oxigénhez kapcsolódó két acilcsoportjuk.[2]
Tulajdonságok
[szerkesztés]A savanhidridek erélyes acilezőszerek.[3]
Karbonsav-anhidridek
[szerkesztés]A karbonsav-anhidridek −C(=O)−O−C(=O)− funkciós csoportot tartalmaznak. Előállításuk történhet többféle módon is, leggyakrabban az alábbiak szerint:
- karbonsav + karbonsav reakciójával[4]
- karbonsav + ecetsav-anhidrid reakciójával[5]
- karbonsav + karbonsavhalogenid reakciójával[6]
- karbonsav + ketén reakciójával reakciójával[7][8]
- karboxilát + karbonsavhalogenid reakciójával[3]
Szervetlen savanhidridek
[szerkesztés]A szervetlen savanhidrid olyan savas oxidra utal, amely vízzel reagálva szervetlen oxosavat képez (vagyis olyan szervetlen savat, amelynek savcsoportja oxigént tartalmaz), vagy bázissal reagálva szervetlen sót alkot. Szervetlen anhidridekből a foszforsav-anhidridek széles körben ismertek.
Felhasználásuk
[szerkesztés]A savanhidrideket laboratóriumi, és ipari környezetben is alkalmazzák acilezőszerként. Felhasználják festékek, ragasztók, gyanták gyártásához, illetve a gyógyszeriparban is használatos.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b IUPAC Gold Book – acid anhydrides. goldbook.iupac.org
- ↑ Daintith, John. Dictionary of Chemistry, 6th edition, Oxford University Press, 7. o. (2008). ISBN 978-0-19-920463-2
- ↑ a b Novák Lajos, Nyitrai József. Szerves kémia, 2. kiadás, Műegyetemi Kiadó, 346. o. (2005). ISBN 963 420 555 0
- ↑ Antus Sándor, Mátyus Péter. Szerves kémia II.. Nemzeti Tankönyvkiadó, 263. o. (2010). ISBN 9789631957143
- ↑ Novák Lajos, Nyitrai József. Szerves kémia, 2. kiadás, Műegyetemi Kiadó, 345. o. (2005). ISBN 963 420 555 0
- ↑ Náray-Szabó, Gábor. Kémia. Akadémiai Kiadó, 131. o. (2016). ISBN 978 963 05 9817 0
- ↑ Náray-Szabó, Gábor. Kémia. Akadémiai Kiadó, 126. o. (2016). ISBN 978 963 05 9817 0
- ↑ Novák Lajos, Nyitrai József. Szerves kémia, 2. kiadás, Műegyetemi Kiadó, 309. o. (2005). ISBN 963 420 555 0
