Ugrás a tartalomhoz

Hőtágulási együttható

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hőátadás folyamán a molekulákban az atomok közötti kötésben tárolt energia változik. Ha a tárolt energia nő, az atomok távolsága szintén növekszik. Ennek eredményeképpen a szilárd testek általában tágulnak hőmérsékletnövelés hatására, hűtés következtében pedig összehúzódnak. Néhány anyagnak negatív hőtágulási együtthatója van, ami azt jelenti, hogy hűtés esetén tágulnak (ilyen például a víz 0 és 4 C° között). A hőmérséklet-változásra adott választ a hőtágulási együttható fejezi ki:

A hőtágulási együtthatón (hőtágulási tényezőn) kétféle, rokon fogalmat értenek:

  • lineáris hőtágulási együtthatót
  • térfogati hőtágulási együtthatót

A térfogati hőtágulási együttható szilárd és folyékony anyagokra értelmezik. A lineáris hőtágulási együtthatónak csak szilárd testek esetében van jelentése, ezt gyakran használják a mérnöki számításoknál.

Lineáris hőtágulási együttható

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lineáris hőtágulási együttható a szilárd anyag hőmérséklet-változásra adott hosszméret-változásának a mértéke:

A kifejezést szigorú értelemben véve állandó nyomáson szükséges értelmezni. A hőtágulást figyelembe kell venni nagyméretű szerkezetek (például hidak) vagy magas hőmérsékleten üzemelő gépek (például motorok, gőz- és gázturbinák) tervezésénél, hosszméréseknél (mind a mérőeszköz, mind a mért tárgy tágulást szenved), öntvények tervezésénél és minden olyan mérnöki alkalmazásnál, ahol a hőtágulás szerepet játszhat.

Az alábbi táblázat néhány anyag lineáris fajlagos hőtágulását, a másik táblázat a hőtágulási együtthatókat tartalmazza:[1]

Néhány szilárd anyag fajlagos hosszváltozása ΔL/L 10−3 0 és t C° között
t C° -253 -190 +100 200 300 400 500 600 800 1000
Acél--1,64+1,172,453,835,316,918,60--
Alumínium-3,72-3,43+2,384,97,6510,6013,7017,00--
Antimon--+0,801,602,503,25----
Antimon--+1,753,805,857,80----
Arany-2,97-2,48+1,422,924,446,017,62---
Bronz 85% Cu, 9% Mn, 6% Sn--2,84+1,753,585,507,519,61---
Dural 95% Al, 4% Cu--+2,354,907,8010,7013,65---
Ezüst-3,74-3,22+1,954,006,088,3210,4312,7017,65-
Invar 54% Co, 36% Fe, 10% Cr--0,25+0,050,05------
Irídium--1,07+0,65------7,90
Konstantán 60% Cu, 40% Ni--2,26+1,523,124,816,578,41---
Króm--+0,701,552,503,554,50---
Magnézium--+2,655,52------
Manganin 86% Cu, 12% Mn, 2% Ni--+1,753,655,607,539,7011,9016,80-
Molibdén--0,79+0,521,071,642,24----
Nikkel--1,89+1,302,754,305,957,609,2712,8016,80
Ólom-6,21-5,08+2,905,939,33-----
Öntöttvas--1,59+1,042,213,494,906,448,0911,76-
Palládium--1,92+1,192,423,705,026,387,7910,7413,86
Platina--1,51+0,901,832,783,764,775,807,9410,19
Platina-iridium 80% Pt, 20% Ir--1,43+0,831,702,593,514,454,437,979,62
Platina-ródium 80% Pt, 20% Rh----2,78--5,85-10,45
Porcelán-0,32-+0,300,661,031,411,822,243104,31
Réz-2,97-2,65+1,653,385,157,079,0411,09--
Ródium--1,30--------
Sárgaréz 62% Cu, 38% Mn-3,55-3,11+1,843,856,038,39----
Üveg (Jénai 16.III)-1,22-1,13+0,811,672,603,594,63---
Üveg (kvarc)--+0,0510,1170,1180,2540,3060,360,450,54
Volfrám--0,73+0,450,901,401,902,252,703,604,60
 
Néhány anyag lineáris hőtágulási együtthatója
Anyag t C° α.10−5 K−1
Aszfalt203
Bizmut17-1001,35
Celluloid20-407,4
Cement és beton201~1,4
Ebonit17-257,7
Borostyán20-1005~6
Erdeifenyő2-343,4
Erdeifenyő2-340,54
Tölgy2-345,44
Tölgy2-340,49
Bükk2-346,14
Bükk2-340,26
Dió2-344,84
Dió2-340,65
Folypát401,91
Gyémánt500,132
Gipsz (kristályos)12-252,5
Grafit500,8
Gránit200,8
Jég-10-05,07
Kadmium18-432,47
Kálium0-508,3
Keménygumi200,1
Kén13-507,43
Márvány (fehér)15-1000,2
Mészpát402,6
Nátrium0-507,2
Konyhasó (NaCl)0-254,2
Pala200,1
Plexi20-10013,0
Szelén0-605,8
Szilícium3-180,25
Tégla)200,95
Üveg lágy: 68% SiO2, 14% Na2O, 0,7% CaO200,35
Üveg kemény: 64% SiO2, 20% K2O, 11% CaO200,97
Tantál0-1000,65

A fentiek szerint egy 1m (1000 mm) hosszú acélrúd megnyúlása 0 C°-ról 200 C°-ra való hevítés során:

mm.

( αacél = 1,2* 10−5 K−1 ez a ferrit-perlites szerkezetű acélra igaz, a vas pl.: αvas = 1,1* 10−5 K−1 )

Térfogati hőtágulási együttható

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térfogati hőtágulási együttható az anyagok termodinamikai tulajdonsága, melyet az alábbi összefüggéssel definiálnak:[2]

ahol a hőmérséklet, a térfogat, a sűrűség, a deriválást állandó nyomás mellett hajtják végre; β pedig a sűrűség változásának mértéke állandó nyomáson, a hőmérsékletváltozás hatására.

Bizonyítás:

ahol a tömeg.

Szigorúan izotróp anyagokra a lineáris hőtágulási együttható jó közelítéssel a térfogati hőtágulási együttható harmadaként vehető számításba, azaz

Igazolás:

Ez a 3-as szorzó abból adódik, hogy a térfogatváltozás három egymásra merőleges hosszméret egyidejű változásából jön létre. Így izotróp anyagnál a térfogatváltozás egyharmad része jut egy-egy irányra (ez igen közel áll a kis differenciák közelítő értékéhez). Megjegyzendő, hogy a térfogat hossz szerinti parciális deriváltja a fenti levezetésben pontos, a gyakorlatban azonban a térfogatváltozás csak kis változások esetén igaz (vagyis a kifejezés nemlineáris). Ahogy a hőmérsékletváltozás nő, és a lineáris hőtágulás ezzel együtt szintén nő, a fenti képlet hibája is egyre nagyobb lesz.

Anizotróp anyagok esetén a térfogati hőtágulás az egyes irányokban nem azonos.

Egyes folyadékok β hőtágulási együtthatója
Folyadék β 10−3 K−1-ban i 20 °C hőmérsékleten
Etanol 1,10
Aceton 1,43
Benzin 1,06
Benzol 1,23
Kloroform (Triklór-metán) 1,28
Ecetsav 1,07
Éter 1,62
Etil-acetát 1,38
Glicerin 0,49
Metanol 1,10
Kőolaj (Hidraulikaolaj) 0,70
Paraffin 0,76
Petróleum 0,96
Higany 0,182
Terpentin 1,00
Tetraklór-metán 1,22
Toluol 1,12
Víz 0,21
 
Víz hőtágulási együtthatója különböző hőmérsékleteken (β 10−3 K−1)[3]
0 °C-0,068
4 °C0
10 °C0,088
20 °C0,207
30 °C0,303
40 °C0,384
50 °C0,454
60 °C0,516
70 °C0,571
80 °C0,621
90 °C0,666
100 °C0,707

A hőtágulást használják fel a higanyos hőmérőnél és a bimetál készülékeknél.

Tengelyre szorosan illesztet tárcsát sajtolás helyett úgy is fel lehet szerelni, hogy a tárcsát megfelelő hőmérsékletre melegítik, ekkor a hőtágulás megnöveli a tárcsa furatának átmérőjét, könnyen rá lehet húzni a tengelycsapra, lehűléskor pedig erősen rászorul a tengelyre. Ennek ellenkezője szorosan illesztett gyűrűk leszerelése a gyűrű gyors hevítésével, nagyátmérőjű (100 mm-es és nagyobb) csavarok meglazításához a csavarszár olyan furattal készülhet, melybe elektromos fűtés helyezhető a meglazításhoz.

Léteznek olyan ötvözetek, melyek hőtágulási együtthatója igen kicsi, például az Invar 36 acél hőtágulási együtthatója 0,0000016 1/K. Ezek az ötvözetek rendkívül hasznosak a nagysebességű repülőgépeknél, ahol hirtelen nagy hőingadozások léphetnek fel.

A hőtágulás fontos szerepet játszik a központi fűtési rendszerek tervezésénél. A mérnöki gyakorlatban az alábbi táblázatot használják, mely figyelembe veszi a víz hőmérséklet-függő hőtágulási együtthatóját és a fűtési rendszerek egyéb jellemzőit. A táblázat százalékosan mutatja a víz térfogatváltozását, 10 °C-os betöltési hőmérsékletet figyelembe véve.[4]

Maximális vízhőmérséklet40 °C50 °C60 °C70 °C80 °C90 °C
Térfogat-növekedés0,8%1,2%1,7%2,2%2,9%3,6%

A hőtágulás káros hatása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magas hőmérsékletű csővezetékek hőtágulása jelentős lehet, ha nem gondolnak a tervezéskor erre, könnyen tönkremenetelükhöz vezetne. Hogy a csővezeték gátolt hőtágulása ne eredményezzen túlságosan nagy belső erőket és nyomatékokat a csőben magában és a csatlakozási pontjain, csőkompenzátorokat és úgynevezett csőlírákat alkalmaznak. Hasonló célokat szolgál hidaknál a dilatációs szerkezet, mely fésű-szerűen egymásbanyúló fogaival lehetővé teszi a híd egyes részeinek szabad hőtágulását.

Nagy hőmérsékleten üzemelő gépek (gőzturbinák, gázturbinák, rakétamotorok kialakításánál nagy figyelmet szentelnek a hőtágulásra. Különösen komoly problémát jelent a különböző anyagokból készített gépalkatrészek összeillesztése, melyeknek hőtágulási együtthatója is különböző lehet.

  • Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
  • Kugler Sándor-Kugler Sándorné: Fizikai képletek és táblázatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1962.
  1. Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. 1084 o.
  2. Turcotte, Donald L. (2002). Geodynamics (2nd Edition ed.). Cambridge. ISBN 0-521-66624-4. {{cite book}}: |edition= has extra text (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  3. "Archivált másolat". 2010. október 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 2.
  4. Wiessman Tervezési segédlet