Rénium

Gőznyomás
75	volfrám ← rénium → ozmium
Általános
Név, vegyjel, rendszám	rénium, Re, 75
Latin megnevezés	rhenium
Elemi sorozat	átmenetifémek
Csoport, periódus, mező	7, 6, d
Megjelenés	szürkés fehér ;
Atomtömeg	186,207(1) g/mol
Elektronszerkezet	[Xe] 4f14 5d5 6s²
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 32, 13, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	21,02 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	18,9 g/cm³
Olvadáspont	3459 K; (3186 °C, 5767 °F)
Forráspont	5869 K; (5596 °C, 10105 °F)
Olvadáshő	60,43 kJ/mol
Párolgáshő	704 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 25,48 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	hexagonális
Oxidációs szám	6, 4, 2, ‒2; (enyhén savas oxid)
Elektronegativitás	1,9 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 760 kJ/mol
	2.: 1260 kJ/mol
	3.: 2510 kJ/mol
Atomsugár	135 pm
Atomsugár (számított)	188 pm
Kovalens sugár	159 pm
Egyebek
Mágnesség	?
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 193 nΩ·m
Hővezetési tényező	(300 K) 48,0 W/(m·K)
Hőtágulási együttható	(25 °C) 6,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 4700 m/s
Young-modulus	463 GPa
Nyírási modulus	178 GPa
Kompressziós modulus	370 GPa
Poisson-tényező	0,30
Mohs-keménység	7,0
Vickers-keménység	2450 MPa
Brinell-keménység	1320 HB
CAS-szám	7440-15-5
Fontosabb izotópok
Hivatkozások

A rénium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Re, rendszáma 75. Ez az ezüstfehér, nehéz átmenetifém a periódusos rendszer 7. csoportjában helyezkedik el.

Jellemzői

A földkéreg egyik legritkább eleme, a földkéregben átlagos koncentrációja 1 ppb (1:1 000 000 000). A tiszta rénium olvadáspontja a harmadik legmagasabb az elemek között, csupán a volfrámé és a széné magasabb. Kémiai tulajdonságait tekintve a mangánra hasonlít, a molibdén- és rézfinomítás melléktermékeként állítják elő.

A réniumot 1925-ben fedezték fel, így ez volt a legutoljára felfedezett, természetes előfordulású stabil elem (a legutoljára felfedezett elem a francium, de az nem stabil). Nevét a Rajnáról kapta.

A sugárhajtóművekben használt nikkel-alapú szuperötvözetek 6% réniumot tartalmaznak, így a sugárhajtómű-gyártás az elem legnagyobb felhasználója. Ezen kívül a vegyipar használja katalizátor célokra. Az igényekhez képest alacsony előfordulása miatt a rénium az egyik legdrágább ipari fém, 2008-ban 1 kilogrammért 11 000 dollárt kellett adni,^[1] a 2009-es átlagára meghaladta a kilogrammonként 6000 dollárt.

Előfordulása

A rénium a földkéreg egyik legritkább eleme, átlagos koncentrációja 1 ppb;,^[2] más források szerint 0,5 ppb, így a földkéreg 77. leggyakoribb előfordulású eleme.^[3] A rénium a természetben valószínűleg nem található meg szabad állapotban (lehetséges természetes előfordulása bizonytalan), ugyanakkor a molibdenitben akár 0,2%-ban^[2] is megtalálható, ez az érc a rénium legfőbb forrása, bár egyes molibdenit mintákban koncentrációja elérte az 1,88%-ot.^[4] Chilében vannak a világ legnagyobb rénium lelőhelyei, ez az elem itt rézérc mellett fordul elő. 2005-ben Chile volt a legnagyobb rénium termelő ország.^[5] Nemrégiben (1994) a réniumot szulfid vegyületként (ReS₂) is megtalálták az oroszországi Kuril-szigetek Kudrjavi vulkánjának fumarolájában.^[6] Ezt a ritka ásványt a gyűjtők nagyra értékelik,^[7] gazdaságosan kitermelhető forrást viszont nem jelent.

Jegyzetek

↑ nol.hu^{[halott link]}
1 2 Woolf, A. A. (1961). "An outline of rhenium chemistry". Quarterly Review of the Chemical Society. 15: 372–391. doi:10.1039/QR9611500372.
↑ Emsley, John (2001). "Rhenium". Nature's Building Blocks: An A-Z Guide to the Elements. Oxford, England, UK: Oxford University Press. 358–360. o. ISBN 0-19-850340-7.
↑ Rouschias, George (1974). "Recent advances in the chemistry of rhenium". Chemical Reviews. 74: 531. doi:10.1021/cr60291a002.
↑ Anderson, Steve T. "2005 Minerals Yearbook: Chile" (PDF). United States Geological Survey. 2011. június 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 26.
↑ Korzhinsky, M.A. (2004. május 5.). "Discovery of a pure rhenium mineral at Kudriavy volcano". Nature. 369: 51–52. doi:10.1038/369051a0. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
↑ "The Mineral Rheniite". Amethyst Galleries. 2012. augusztus 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 29.

Források

Az elemek rendszáma és elnevezése Archiválva 2009. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
USGS Archiválva 2013. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Adatlap

További információk

a magyar Wikipédia réniumot tartalmazó vegyületeinek listája külső keresővel

A Wikimédia Commons tartalmaz Rénium témájú médiaállományokat.

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] .hu^{[halott link]}

[Woolf-2] 1 2 Woolf, A. A. (1961). "An outline of rhenium chemistry". Quarterly Review of the Chemical Society. 15: 372–391. doi:10.1039/QR9611500372.

[Emsley2001p358-3] Emsley, John (2001). "Rhenium". Nature's Building Blocks: An A-Z Guide to the Elements. Oxford, England, UK: Oxford University Press. 358–360. o. ISBN 0-19-850340-7.

[Rousch-4] Rouschias, George (1974). "Recent advances in the chemistry of rhenium". Chemical Reviews. 74: 531. doi:10.1021/cr60291a002.

[5] Anderson, Steve T. "2005 Minerals Yearbook: Chile" (PDF). United States Geological Survey. 2011. június 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 26.

[6] Korzhinsky, M.A. (2004. május 5.). "Discovery of a pure rhenium mineral at Kudriavy volcano". Nature. 369: 51–52. doi:10.1038/369051a0. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)

[7] "The Mineral Rheniite". Amethyst Galleries. 2012. augusztus 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 29.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]