Bodrogkeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Bodrogkeresztúr
Bodrogkeresztúr, látkép.JPG
Bodrogkeresztúr címere
Bodrogkeresztúr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tokaji
Jogállás község
Polgármester Májer József[1]
Jegyző Dávid Zoltán
Irányítószám 3916
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 1109 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 36,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,88 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Tokaji-hegy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodrogkeresztúr (Magyarország)
Bodrogkeresztúr
Bodrogkeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 28″, k. h. 21° 21′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 28″, k. h. 21° 21′ 38″
Bodrogkeresztúr (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bodrogkeresztúr
Bodrogkeresztúr
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Bodrogkeresztúr weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogkeresztúr témájú médiaállományokat.

Bodrogkeresztúr egy település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tokaji járásában, Miskolctól 48 kilométerre keletre, a Bodrog partján.

Fekvése[szerkesztés]

A település Miskolctól mintegy 40 kilométerre keletre, a Bodrog partján fekszik. Megközelíthető Miskolc felől a 37-es főúton Bodrogkisfaludnál letérve, vagy Nyíregyháza felől a 38-as főúton. Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon érhető el.

Környező települések[szerkesztés]

Bodrogkisfalud - Egy utca választja el a két települést 1,2 km-en át, ezért nincs is távolság a két falu között!, Tarcal (2 km), Szegi (3 km); a legközelebbi városok: Tokaj (6 km), Szerencs (14 km) és Sárospatak (25 km).

Története[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott, ezt jelentős neolit kori leletek tanúsítják, többek között a „Dereszla kincse” néven ismert, i. e. 1200-ból származó arany ékszerek.

A község nevének pontos eredete nem ismert, lehetséges, hogy keresztes lovagokról kapta. Először 1239-ben említik a települést és várát, mely feltehetőleg a tatárjárás során pusztult el. 1411-től a község a tokaji uradalom része. A 16. században már mezővárosként említik, a század végétől a 17. század közepéig nyomda is működött a településen.

A Rákóczi-szabadságharc megviselte a községet, de sikerült újra megerősödnie, főként a szőlőtermesztésnek köszönhetően, amelynek korszerűsítésében nagy szerepet játszottak az 1726-ban érkezett haszid zsidó telepesek.[4] Az 1848–49-es szabadságharc során a települést kifosztották. A zsidó közösség kiemelkedő tagja volt Reb Steiner Saje (1851–1925), a csodarabbi, aki 1925-ben hunyt el Bodrogkeresztúron. Egykori lakhelye ma emlékház és zarándokhely.[5]

Népcsoportok[szerkesztés]

A lakosság döntő többségét magyar nemzetiségűek alkotják,[6] de a településen 4, magát cigánynak valló lakos is él.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Neves személyek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. www.vendegvaro.hu
  5. Bodrogkeresztúri zsinagóga
  6. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]