Ugrás a tartalomhoz

Bodrogkeresztúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Bodrogkeresztúr
Bodrogkeresztúr címere
Bodrogkeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállásközség
PolgármesterRozgonyi István (független)[1]
JegyzőDávid Zoltán
Irányítószám3916
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség838 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,88 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájTokaji-hegy[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 37″, k. h. 21° 21′ 35″48.160289°N 21.359681°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 37″, k. h. 21° 21′ 35″48.160289°N 21.359681°E
Bodrogkeresztúr (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bodrogkeresztúr
Bodrogkeresztúr
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bodrogkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogkeresztúr témájú médiaállományokat.

Bodrogkeresztúr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bodrog jobb partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól légvonalban 43, közúton 48 kilométerre keletre.

A környező települések közül Bodrogkisfaluddal szinte teljesen összenőtt - egy utca választja el a két települést 1,2 kilométeren át, ezért lényegében nincs is távolság közöttük. Tarcal 2, Szegi 3 kilométerre található; a legközelebbi városok: Tokaj 6, Rakamaz 10, Szerencs 14, Sárospatak pedig 25 kilométerre.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, ezen érhető el Miskolc és Sárospatak felől is, Bodrogkisfaludnál letérve. Korábban érintette a 38-as főút is, de az ma már a községet elkerülve halad, a régi nyomvonal mellékútként a 3838-as útszámozást viseli. Északi határszélén indul a Bodrog-parti településeket összekötő 3801-es út.

Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon érhető el. Bodrogkeresztúr vasútállomás valójában a szomszédos község Bodrogkisfalud déli részén helyezkedik el, nem messze a névadó Bodrogkeresztúr lakott területeinek északi szélétől; a 3838-as és a 3801-es utak szétágazása közelében terül el, közúti elérését ez utóbbi út biztosítja.

Története

[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott, ezt jelentős neolit kori leletek tanúsítják, többek között a „Dereszla kincse” néven ismert, i. e. 1200-ból származó arany ékszerek.

A község nevének pontos eredete nem ismert, lehetséges, hogy keresztes lovagokról kapta. Először 1239-ben említik a települést és várát, mely feltehetőleg a tatárjárás során pusztult el. 1411-től a község a tokaji uradalom része. A 16. században már mezővárosként említik, a század végétől a 17. század közepéig nyomda is működött a településen.

A Rákóczi-szabadságharc megviselte a községet, de sikerült újra megerősödnie, főként a szőlőtermesztésnek köszönhetően, amelynek korszerűsítésében nagy szerepet játszottak az 1726-ban érkezett haszid zsidó telepesek.[4] Az 1848–49-es szabadságharc során a települést kifosztották. A zsidó közösség kiemelkedő tagja volt Reb Steiner Saje (1851–1925), a csodarabbi, aki 1925-ben hunyt el Bodrogkeresztúron. Egykori lakhelye ma emlékház és zarándokhely.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Májer József (független)[6]
  • 1994–1998: Májer József (független)[7]
  • 1998–2002: Májer József (Zempléni Településszövetség)[8]
  • 2002–2006: Májer József (Zempléni Településszövetség)[9]
  • 2006–2010: Májer József (Zempléni Településszövetség)[10]
  • 2010–2014: Májer József (független)[11]
  • 2014–2019: Májer József (független)[12]
  • 2019–2024: Rozgonyi István (független)[13]
  • 2024– : Rozgonyi István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1168
1136
1109
986
877
889
838
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosság döntő többségét magyar nemzetiségűek alkották,[14] de a településen 4, magát cigánynak valló lakos is élt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 17,7%, görögkatolikus 11%, felekezeten kívüli 4,9% (20,9% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,1% örménynek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 18,1% református, 9,9% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 5,8% felekezeten kívüli (27,1% nem válaszolt).[16]

Neves személyek

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • A hét vezér emlékműve
    A hét vezér emlékműve
  • A környékbeli 1849-es győztes csata emlékműve
    A környékbeli 1849-es győztes csata emlékműve

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ www.vendegvaro.hu. [2010. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 15.)
  5. ↑ Bodrogkeresztúri zsinagóga[halott link]
  6. ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  11. ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  12. ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  13. ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  14. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. ↑ Bodrogkeresztúr Helységnévtár
  16. ↑ Bodrogkeresztúr Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bodrogkeresztúr&oldid=27918229”