Ugrás a tartalomhoz

Bogács

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogács
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Bogács címere
Bogács címere		 Bogács zászlaja
Bogács zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterCsendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőDr. Papp Adrienn
Irányítószám3412
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1909 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,69 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 20° 31′ 55″47.903119°N 20.531939°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 20° 31′ 55″47.903119°N 20.531939°E
Bogács (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bogács
Bogács
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bogács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogács témájú médiaállományokat.

Bogács község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli részén, az Egri-Bükkalján fekszik, Egertől 18 kilométerre keletre.

A község Eger környékének térképén

A közvetlenül határos települések: észak felől Cserépfalu, északkelet felől Cserépváralja, délkelet felől Tard, dél felől Mezőkövesd, délnyugat felől Szomolya, északnyugat felől pedig Noszvaj.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton négy irányból érhető el: Eger-Noszvaj felől a 2504-es, Mezőkövesd és Cserépfalu felől a 2511-es úton, Tard felől pedig egy számozatlan önkormányzati úton.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az M3-as autópályáról, illetve a 3-as főútról mezőkövesdi letéréssel közelíthető meg.

Tömegközlekedéssel Budapest és Miskolc irányából Mezőkövesdig vonattal, onnan autóbusszal, s Egerből is autóbusszal érhető el a település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét az ószláv bogatu (gazdag) szóból eredeztetik.

Története

[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott; a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak a vidéken.

1248-ból maradt fenn a legrégibb írás, amely a település nevét említi (Bogachi alakban). Lakossága akkor főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került.

A török hódoltság idején elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.

A 2. világháború alatt, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.

Az 1950-es években kőolajat kerestek a térségben, s bár azt nem találtak, a próbafúrások során termálvíz tört fel, melynek hasznosítására termálfürdőt építettek a faluban. 1959-ben készült el az első medence, 1973-ban pedig újabb három. 2000 óta, újabb bővítés után a termálfürdő már hat medencével várja az idelátogatókat. 2011–2012-ben újabb jelentős átalakítások történtek, a medencéket felújították, s ennek köszönhetően ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szajlai Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Szajlai Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Szajlai Sándor (független)[6]
  • 2002–2004: Köteles Antal Csaba (Vállalkozók Baráti Egyesület)[7]
  • 2004–2006: Verhóczki Sándor (független)[8]
  • 2006–2010: Verhóczki Sándor (független)[9]
  • 2010–2014: Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2004. augusztus 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de 32,51 %-os eredményével, négy jelölt közül csak a második helyet érte el.[8]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1982
2006
1960
1864
1963
1886
1941
1909
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 72%-át magyar, 28%-át roma származású emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 19,2% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,1%, református 6,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,2% (15,8% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 17,9% cigánynak, 1% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 7,2% református, 0,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 23,1% felekezeten kívüli (29,3% nem válaszolt).[15]

Oktatás

[szerkesztés]
  • Bükkalja Általános Iskola
  • Bükkalja Napköziotthonos Óvoda

A falu híres szülöttei, elszármazottai

[szerkesztés]
  • Trajmár Sándor fizikus az Amerikai Egyesült Államokban él.
  • Hajdu Imre író, újságíró, Bogács történetének megírója s számos más, Bogáccsal kapcsolatos írás szerzője.
  • Mohás Lívia író, pszichológus.
  • Mohás Éva színésznő az Egyesült Államokban él.
  • Szeberin Rudolf megyei iskolai szakfelügyelő.
  • Hegyi Imre író, politikus, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront egykori Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke.
  • Vig Rudolf karnagy, népzenekutató, Kodály Zoltán tanítványa, a Bogácsi Pávakör alapítója.
  • Kozma János bányászmérnök Svédországban él.

Kultúra

[szerkesztés]

Mazsorett csoport

[szerkesztés]

A bogácsi általános iskola tanulóiból alakult 2001-ben a Bogácsi Mazsorett Csoport, amely egyre többször lép fel helyi rendezvényeken, valamint más településeken és határainkon túl is. Évi 15-20 felkérésnek tesz eleget.

Szőlőtermesztés és bortermelés

[szerkesztés]

A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel egy szőlőfürt és a szőlő művelésére utaló több eszköz is a község címerében. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó többnapos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idején ünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben már a jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.

Bogácson a 18. század óta egyre többen foglalkoznak szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben egyre több bort készítenek. A helyi borokkal a községbe látogató vendégek a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.

Szent Márton Borlovagrend

[szerkesztés]

Az 1996-ban alapított borlovagrend elnevezése a templom védőszentjére utal, akinek ünnepén, november 11-én tartják a községi búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai bordó színű egyenruhát viselnek. A borrend céljának tekinti a Bükkaljai tájegységen termelt borok megismertetését a fogyasztókkal, a borvidék értékeinek népszerűsítését, a szőlőtermesztés és borászat szokásainak fenntartását, gondozását, fejlesztését, a Bükkaljai Borfesztivál támogatását. Nemcsak az ország más részeibe, hanem Ausztriába és Németországba is elviszi a tájegység jó hírnevét, s bővíti nemzetközi kapcsolatait.

Egyéb civil szervezetek

[szerkesztés]
  • Polgárőr Egyesület Bogács
  • Bogácsi Iskolás Gyermekekért Közalapítvány
  • Bogács Községért Közalapítvány

Látnivalók

[szerkesztés]
Bogács, Szent Márton templom légi fotón

Sportélet

[szerkesztés]
  • Bogácsi Sportkör Lábtenisz Szakosztály – Bogács az elmúlt évtizedekben számos rangos nemzetközi lábtenisz verseny színhelye volt (Vándor Kupa, Fürdő Kupa).
  • Községi Sportkör Bogács
  • Bogácsi Lövészklub
  • Bogácsi Téli Sport és Kulturális Egyesület

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Látkép
    Látkép
  • A római katolikus templom tornya
    A római katolikus templom tornya
  • A római katolikus templom kapuja
    A római katolikus templom kapuja
  • Kilátó
    Kilátó
  • Magyar teatristák keresztje
    Magyar teatristák keresztje

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. ↑ a b Bogács települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. augusztus 22. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  9. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  12. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  14. ↑ Bogács Helységnévtár
  15. ↑ Bogács Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bogács&oldid=28752505”