Ugrás a tartalomhoz

Bogács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogács
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Bogács címere
Bogács címere
Bogács zászlaja
Bogács zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterCsendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőDr. Papp Adrienn
Irányítószám3412
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1886 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,69 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 20° 31′ 55″47.903119°N 20.531939°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 20° 31′ 55″47.903119°N 20.531939°E
Bogács (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bogács
Bogács
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bogács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogács témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli részén, Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.

A község Eger környékének térképén

A közvetlenül határos települések: észak felől Cserépfalu, északkelet felől Cserépváralja, délkelet felől Tard, dél felől Mezőkövesd, délnyugat felől Szomolya, északnyugat felől pedig Noszvaj.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton négy irányból érhető el: Eger-Noszvaj felől a 2504-es, Mezőkövesd és Cserépfalu felől egyaránt a 2511-es úton, Tard felől pedig egy számozatlan önkormányzati úton.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az M3-as autópálya, illetve a 3-as főút felől közelíthető meg, mezőkövesdi letéréssel.

Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnan autóbusszal; Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét az ószláv bogatu (gazdag) szóból eredeztetik.

Története

[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. A II. világháború idején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.

Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. 20112012-ben jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szajlai Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Szajlai Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Szajlai Sándor (független)[6]
  • 2002–2004: Köteles Antal Csaba (Vállalkozók Baráti Egyesület)[7]
  • 2004–2006: Verhóczki Sándor (független)[8]
  • 2006–2010: Verhóczki Sándor (független)[9]
  • 2010–2014: Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

A településen 2004. augusztus 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de 32,51 %-os eredményével, négy jelölt közül csak a második helyet érte el.[8]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1982
2006
1960
1864
1963
1886
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 72%-át magyar, 28%-át roma származású emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 19,2% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,1%, református 6,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,2% (15,8% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 17,9% cigánynak, 1% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 7,2% református, 0,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 23,1% felekezeten kívüli (29,3% nem válaszolt).[14]

Oktatás

[szerkesztés]
  • Bükkalja Általános Iskola
  • Bükkalja Napköziotthonos Óvoda

A falu híres szülöttei, elszármazottai

[szerkesztés]
  • Trajmár Sándor fizikus, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él.
  • Hajdu Imre író, újságíró, Bogács történetének megírója, emellett számos Bogáccsal kapcsolatos kiadvány szerzője.
  • Mohás Lívia író, pszichológus.
  • Mohás Éva színésznő, szintén az Egyesült Államokban él.
  • Szeberin Rudolf megyei iskolai szakfelügyelő.
  • Hegyi Imre író, politikus, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke.
  • Vig Rudolf karnagy, népzenekutató, Kodály Zoltán legkedvesebb tanítványa, a Bogácsi Pávakör megalapítója.
  • Kozma János bányászmérnök (jelenleg Svédországban él).

Kultúra

[szerkesztés]

Mazsorett csoport

[szerkesztés]

A bogácsi általános iskola tanulóiból alakult 2001-ben a Bogácsi Mazsorett Csoport, ami egyre több alkalommal lép fel helyi rendezvényeken, de más településeken és határainkon túl is. Évi 15-20 felkérésnek tesznek eleget.

Szőlő- és borkultúra

[szerkesztés]

A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel egy szőlőfürt és a szőlő művelésére utaló több eszköz a község címerében is. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idején ünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.

Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő.

A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.

Szent Márton Borlovagrend

[szerkesztés]

Az 1996-ban alapított borlovagrend elnevezése a templom védőszentjére utal, akinek névnapján, november 11-én tartják a községi búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai tetszetős, bordó színű egyenruhát viselnek. Az országban több helyen, valamint Ausztriában és Németországban is terjesztik a tájegység jó hírnevét, így bővítve a nemzetközi kapcsolatokat.

A borrend célja a Bükkaljai tájegységen termelt borok megismertetése a fogyasztók minél szélesebb körével. A borvidék értékeinek népszerűsítése, a szőlőtermesztés és borászat szokásainak fenntartása, gondozása, fejlesztése. A kulturált borfogyasztás hagyományának megteremtése pinceprogramok segítségével, a Bükkaljai Borfesztivál támogatása.

Egyéb civil szervezetek

[szerkesztés]
  • Polgárőr Egyesület Bogács
  • Bogácsi Iskolás Gyermekekért Közalapítvány
  • Bogács Községért Közalapítvány

Látnivalók

[szerkesztés]
Bogács, Szent Márton templom légi fotón

Sportélet

[szerkesztés]
  • Bogácsi Sportkör Lábtenisz Szakosztály
  • Községi Sportkör Bogács
  • Bogácsi Lövészklub
  • Bogácsi Téli Sport és Kulturális Egyesület

Képgaléria

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. a b Bogács települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. augusztus 22. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  9. Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  13. Bogács Helységnévtár
  14. Bogács Helységnévtár