Hajdu Imre (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hajdu Imre
Hajdu Imre
Hajdu Imre
Született 1947. március 12. (74 éves)
Bogács
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása
Iskolái
Írói pályafutása
Jellemző műfajok publicisztika, helytörténet, regény
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdu Imre témájú médiaállományokat.

Hajdu Imre (Bogács, 1947. március 12. –) magyar újságíró, író, lapszerkesztő, könyvkiadó. (Íróként és szerkesztőként gyakran használja a Daruszögi H. Imre nevet.)

Családja[szerkesztés]

Szülei Hajdu Géza (1914-1990) vasutas és Hilóczki Anna (1919-2009) háztartásbeli. Felesége Németh Ilona, mezőgazdasági gépészmérnök, mérnök-tanár Gyermekei: Roland Zsolt (1976); Norbert Csaba (1978-1995); Ádám Gábor (1982)

Iskolái[szerkesztés]

Általános Iskola, Miskolc-Martintelep, 1961 (1956. novemberében és decemberében a bogácsi általános iskola tanulója); Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc, 1965; Mezőgazdasági Főiskola Putnok, 1968; Tanárképző Főiskola, Eger, magyar-történelem szak, 1974; Újságíró Főiskola, Budapest 1978; Politikai Főiskola, Budapest 1989; Nemzetközi Újságíró Kurzus, Dánia 2001

Eddigi munkahelyei, beosztásai[szerkesztés]

Rövid ideig tanított Rudolftelepen, Színben, Szikszón, Abaújszántón. Újságírói pályáját 1975-ben kezdte Miskolcon az Észak-Magyarország Szerkesztőségében, ahol 1995-ig dolgozott munkatársként, mezőgazdasági, majd kulturális rovatvezetőként, 1988-tól főszerkesztő-helyettesként. Később Új Észak Szerkesztősége (1995-1996), főszerkesztő; Tiszaújvárosi Krónika Szerkesztősége (1997-2007) főszerkesztő. Daruszögi H. Imre néven a Gondolat c. folyóirat főszerkesztője (2008-2010). Másodállásban a mezőkövesdi Matyó TSZ Híradója szerkesztője (1977-1987), az újraindított Mezőkövesdi Újság első főszerkesztője (1988-1990). Publikált a Kertészet és Szőlészet, az Ország-Világ, a Népszabadság, az Élet és Irodalom, a Turista Magazin, a Borsodi Művelődés, a Borsodi Fiatal, a Matyóföld, a Kaptárkövek c. lapokban, periodikákban. Utóbbinak 2015-től főszerkesztője, Daruszögi H. Imre néven. Újságírói és kommunikációs alapismereteket tanított Miskolcon a Karrina, az Európa és a Szentencia Szakképző Iskolákban, műfajelméletet pedig a Nagy Lajos Király Magánegyetemen. 1996-tól Hajdu-Vinpress Kiadó néven könyvkiadót működtet. 2016-tól – nyugdíjasként – újra szülőfalujában, Bogácson él.

Közéleti tevékenységei[szerkesztés]

A Szent Márton Borlovagrend egyik alapítója (1996) és kezdetektől egészen 2016-ig kancellárja; a B-A-Z. megyei Honismereti Egyesület tagja; a Miskolci Vasutas Sport Club Centenáriumi Társaság egyik alapítója és (Temesvári Miklós mesteredzővel együtt) vezetője (2011); a Bogácsi Újság alapítója (Szajlai Sándor tanácselnökkel) és egyben névadója (Bogácsi Tavasz, Bogácsi Nyár, Bogácsi Ősz, Bogácsi Tél); a bogácsi Szent Márton műemléktemplom hangversenyeinek ötletadója (1988) (kivitelező Daragó Károly kürtművész); a bogácsi II. János Pál tér névadója, a II. János Pál emlékmű ötletadója (kivitelező Fekete Ernőné kőfaragó); a bogácsi Magyar Teátristák Keresztje állíttatója; a bogácsi Borfesztivál (Bükkvinfest) létrehozója Szajlai Sándorral, Daragó Károllyal és dr. Farkas Attilával közösen (1993).

Főbb művei (önálló könyvek)[szerkesztés]

  • Bogács históriája I.-IV. kötet (1984);
  • Nem űzettünk ki a Paradicsomból (1984) (Könyv a borsodi kertbarát mozgalomról.)
  • Emberközelben (1996) (Interjúk ismert enberekkel.)
  • Irodalmi barangolások Abaújban, Borsodban, Gömörben, Tornában és Zemplénben (1997)
  • A Miskolci Szent Ferenc Kórház évkönyvei, 5 kötet (1996-2000)
  • Nekem nem térkép e táj I-II. (1997,1998) (B-A-Z megye természeti, történeti kincsei.)
  • Emberarcok (1998) (Interjúk híres borsodiakkal.)
  • Egy korty Magyarország (1998) (Könyv a borról és a szőlőt művelő emberekről.)
  • Fecsegő demokrácia (1998) (Két választás Észak-Magyarországon 1945-1947.)
  • Nekünk Bogács a világ közepe (1998) (Vallomások a szülőfaluról.)
  • A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház jubileumi évkönyve (1998)
  • Martintelepi álmok (1999) (Gyermekkori emlékek.)
  • Házam, hazám Tiszaújváros (1999)
  • Miskolci gyógyítók (1999) (Huszonhárom főorvos életútja.)
  • A krónikás füttye (2001) (Kisvárosi napló.)
  • Embermesék a Berzeviczyből (2001) (Egy híres iskola tanárai.)
  • Férfiszó és hölgyválasz (2001) (Portréinterjúk.)
  • Új város született (2002) (Tiszaszederkény város megszületése 1951-1966.)
  • Álomidő (2002) (Miniesszék.)
  • Álmodtunk egy új világot (2004) (Leninvárosból Tiszaújváros 1990-1991.)
  • A demokrácia tanulóévei (2004) (Tiszaújváros 1992-1994.)
  • Általunk lett híres e föld (társszerző Bakó Endrével és Marik Sándorral 2005)
  • Kincses földek (2005) (Tiszaújváros 1995-1996.)
  • Az irigylett város (2005) (Tiszaújváros 1997-1998.)
  • Hegymenetben (2006) (Tiszaújváros 1999-2000.)
  • Otthon, Európában (2006) (Tiszaújváros 2001-2004.)
  • Beszélgetések Varga Rudolffal (2006) ISBN 963-87055-1-5
  • Az út végén Lenin is eltévedt (2007) (Leninváros 1978-1989.)
  • Regényes Dél-Borsod (2007)
  • Szélmalomharc (2007) (Kisvárosi napló.)
  • Kirakatszerepben (2008) (Leninváros 1972-1977.)
  • Szocialista keresztelő (2008) (Tiszaszederkény-Leninváros 1967-1971.)
  • Dél-Borsod ékszere (2008) (Tiszaújváros 2004-2007.)
  • Zöld-fehér nefelejcsek (2010) (Egy női kézilabdacsapat története.)
  • Találkozunk Csáter Apónál! (2011)
  • Jegenyék a Kubikban (2012) (Egy legendás futballcsapat históriája.)
  • Színészliget Bogácson (2014), a második bővített kiadás (2017)
  • Jónás könyve (2014) (Életút hullámhegyekkel és -völgyekkel.)
  • Templom és temető (2016) (Fejezetek Bogács történetéből.)
  • Iskola és esküvő (2016) (Fejezetek Bogács történetéből.)
  • Borország szíve Bogács (2001) (az antológia társszerzője, egyben szerkesztője)
  • Áldassék a neved Bogács (2008) (társszerző, egyben az antológia szerkesztője)
  • Emberremény: Bogács a neved (2012) (vers és próza, társszerző, szerkesztő)
  • A csend üzenete (2011) (az antológia társszerzője Cseh Károly, Laboda Kálmán, Pázmándy László, Pető János költőkkel)
  • Ki kicsoda Mezőkövesden? (2013) Névlexikon
  • Mi, bogácsiak! (2014) Névlexikon
  • Beszédes könyvem (2018) (Válogatás a szerző nyilvánosság előtt elhangzott beszédeiből.)
  • Mayer főjegyző úr (2021) (Életregény – interjúban elbeszélve.)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés a mezőgazdasági minisztertől (1983)
  • Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalától (1984)
  • Észak-Magyarország-díj (az év újságírója) 1990
  • Bogács Község Alkotói-díja (1994)
  • Szent István Emlékérem, Tiszaújváros (2003)
  • Lovas Lajos-díj (életmű fokozata), Tiszaújváros (2008)
  • Bogács Községért életmű-díj (2010)
  • Örökös Kancellár cím (2016) a Szent Márton Borlovagrendtől
  • A Magyar Kultúra Lovagja (2017)
  • Pro Vino érdemérem (2020) a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségétől

Külső hivatkozások[szerkesztés]