Mikófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mikófalva
Mikófalva címere
Mikófalva címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Bélapátfalvai
Jogállás község
Polgármester Fónagy Gergely
Irányítószám 3344
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 698 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 48,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mikófalva (Magyarország)
Mikófalva
Mikófalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 18″, k. h. 20° 19′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 18″, k. h. 20° 19′ 12″
Mikófalva (Heves megye)
Mikófalva
Mikófalva
Pozíció Heves megye térképén
Mikófalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikófalva témájú médiaállományokat.

Mikófalva község Heves megye Bélapátfalvai járásában.

Története[szerkesztés]

Mikófalva egykor a Bél nemzetség ősi birtoka volt. A nemzetség a 13. század vége felé ősi birtokain, nemzetségi javakain megosztozott. Azt a részt, ahol a mai Mikófalva terül el, 1282-ben Rátót és II. Mikó kapták meg.

A település nevét II. Mikó-tól (1282–1327) vette, ő volt az aki a falut betelepítette és határait 1295-ben az ugyancsak a Bél nemzetségből származó Gergely fiaitól megvett birtokokkal gyarapította.

1413-ban a Rátoldfalviak birtoka volt, majd 1468-ban a Monyorósi családé lett, akinek itteni birtokait a Nádasdyak és az Ormányiak kapták meg.

1492-ben egy Nagy nevű család birtoka volt, amely Mikófalvi előnévet viselt.

1546-ban az adóösszeírás szerint több nemes családé volt, ekkor 4 adóköteles portát írtak itt össze, az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes család volt itt birtokos.

1693-ban Bekény János, Kelemen István, Kovács György, István, Mátyás, János és Albert birtoka volt.

1741-ben legnagyobb birtokosa Almássy János volt.

A 19. század elején az Almássyakon kívül a Bekény, Kovács, Kelemen, Zay, Rakovszky, Marton, Hellebront és Torma családok, továbbá gróf Keglevich Miklós voltak a település birtokosai, a 19. század közepén, az itt lévő nemesi birtokokat a Kovács és a Kelemen családok vásárolták meg.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

Mikófalvai Passió - 1922

Az első magyarországi passiójátékot Fejős Pál rendezte a Heves megyei Mikófalván, 1922-ben. A szereplők mikófalvaiak voltak, de fővárosi színészek is segítettek. A nézőtéren ötezren fértek el, a szereplőgárda pedig kétszáz fős volt, nem számítva a négyszáz tagú énekkart. 1922 áldozócsütörtökétől szeptember 17-ig huszonöt előadáson mintegy huszonötezer ember látta a Passiót. Mikófalván a templomban két falfestmény őrzi a passió emlékét: az utolsó vacsora és a Golgota hátterében a Bélkő csúcsa magasodik.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 1136 magyar lakosa volt. Ebből 1121 római katolikus volt.

A községben 2007-ben 722 fő élt és összesen 323 lakás volt.[3]

A település népességének változása:

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 18. század elején épült.
  • Népi műemlékház és kovácsműhely

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  3. Agglomerációs településrészek. teszir.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Bekölce Balaton Bükkszentmárton Héraldique meuble compas.svg
Egercsehi

Észak
Nyugat  Mikófalva  Kelet
Dél

Bélapátfalva
Egerbocs Egerbakta Mónosbél