Mikófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mikófalva
Mikófalva címere
Mikófalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásBélapátfalvai
Jogállás község
Polgármester Fónagy Gergely (független)[1]
Irányítószám 3344
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség648 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mikófalva (Magyarország)
Mikófalva
Mikófalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 18″, k. h. 20° 19′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 18″, k. h. 20° 19′ 12″
Mikófalva (Heves vármegye)
Mikófalva
Mikófalva
Pozíció Heves vármegye térképén
Mikófalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikófalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mikófalva község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Bükk-vidéken fekszik, Bélapátfalva nyugati szomszédságában. A további szomszédos települések: észak felől Balaton, északkelet felől Bükkszentmárton, délkelet felől Mónosbél, délnyugat felől Egerbocs, nyugat felől Egercsehi, északnyugat felől pedig Bekölce.

Megközelítése[szerkesztés]

Főutcája a 2510-es út, ezen érhető el Egercsehi-Bekölce felől. Északi és déli szomszédaival a 2507-es út, Bélapátfalva központjával pedig a 25 305-ös és 25 304-es számú mellékutak kapcsolják össze.

Déli határszélét érinti a Eger–Putnok-vasútvonal is, de annak ott nincs megállási pontja, így a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget ma Bélapátfalva vasútállomás kínálja. Régebben a vasút a lakott területét is érintette, így 1922-től önálló megállóhelye is volt, de egy jelentősebb nyomvonal-korrekció során a falut érintő vonalszakaszt 1982 őszén megszüntették és elbontották (az egykori felvételi épületben utóbb postahivatal kapott helyet).

Története[szerkesztés]

Mikófalva egykor a Bél nemzetség ősi birtoka volt. A nemzetség a 13. század vége felé ősi birtokain, nemzetségi javakain megosztozott. Azt a részt, ahol a mai Mikófalva terül el, 1282-ben Rátót és II. Mikó kapták meg.

A település nevét II. Mikó-tól (1282–1327) vette, ő volt az aki a falut betelepítette és határait 1295-ben az ugyancsak a Bél nemzetségből származó Gergely fiaitól megvett birtokokkal gyarapította.

1413-ban a Rátoldfalviak birtoka volt, majd 1468-ban a Monyorósi családé lett, akinek itteni birtokait a Nádasdyak és az Ormányiak kapták meg.

1492-ben egy Nagy nevű család birtoka volt, amely Mikófalvi előnévet viselt.

1546-ban az adóösszeírás szerint több nemes családé volt, ekkor 4 adóköteles portát írtak itt össze, az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes család volt itt birtokos.

1693-ban Bekény János, Kelemen István, Kovács György, István, Mátyás, János és Albert birtoka volt.

1741-ben legnagyobb birtokosa Almássy János volt.

A 19. század elején az Almássyakon kívül a Bekény, Kovács, Kelemen, Zay, Rakovszky, Marton, Hellebront és Torma családok, továbbá gróf Keglevich Miklós voltak a település birtokosai, a 19. század közepén, az itt lévő nemesi birtokokat a Kovács és a Kelemen családok vásárolták meg.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

Mikófalvai Passió - 1922

Az első magyarországi passiójátékot Fejős Pál rendezte a Heves vármegyei Mikófalván, 1922-ben. A szereplők mikófalvaiak voltak, de fővárosi színészek is segítettek. A nézőtéren ötezren fértek el, a szereplőgárda pedig kétszáz fős volt, nem számítva a négyszáz tagú énekkart. 1922 áldozócsütörtökétől szeptember 17-ig huszonöt előadáson mintegy huszonötezer ember látta a Passiót. Mikófalván a templomban két falfestmény őrzi a passió emlékét: az utolsó vacsora és a Golgota hátterében a Bélkő csúcsa magasodik. A passiójátékok okán kapta meg 1922-ben az engedélyt a település a Eger–Putnok-vasútvonalon fekvő egykori vasúti megállóhelye létesítésére.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990: Farkas Árpád (független)[3]
  • 1990–1994: Kovács Flórián (független)
  • 1994–1998: Kovács Flórián (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács Flórián (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács Flórián (független)[6]
  • 2006–2010: Kelemen Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Kelemen Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Fónagy Gergely (független)[9]
  • 2019-től: Fónagy Gergely (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
748
722
698
668
656
648
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

1910-ben 1136 magyar lakosa volt. Ebből 1121 római katolikus volt.

A községben 2007-ben 722 fő élt és összesen 323 lakás volt.[10]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1% cigánynak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, református 3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,6% (26,2% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 18. század elején épült.
  • Népi műemlékház és kovácsműhely

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  5. Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  6. Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Mikófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  10. Agglomerációs településrészek. teszir.hu. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  12. Mikófalva Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Bekölce Balaton Bükkszentmárton
Egercsehi

Észak
Nyugat  Mikófalva  Kelet
Dél

Bélapátfalva
Egerbocs Egerbakta Mónosbél