Visznek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Visznek
Visznek címere
Visznek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Gyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Fodor János[1]
Irányítószám 3293
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 1113 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 49,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Visznek (Magyarország)
Visznek
Visznek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 01′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 01′ 37″
Visznek (Heves megye)
Visznek
Visznek
Pozíció Heves megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Visznek témájú médiaállományokat.

Visznek község Heves megye Gyöngyösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megye déli részén, a Gyöngyös-patak jobb partján, Gyöngyös várostól 22 km-re délkeletre, a Mátra által északról védett sík területen fekszik.

Története[szerkesztés]

Visznek nevével már a tatárjárás (1241) előtt találkozunk a krónikák könyvében. Templomát és nevét - Viznek alakban - 1262-ben említi a forrás. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vysnuk néven fordul elő. (A szájhagyomány szerint úgy lett Visznek-ké, hogy a régi község helyét a víz gyakran elöntötte, s emiatt az ősök azt mondták: gyerünk feljebb a "víznek".)

Ez időtől kezdve kevés hiteles adatot találunk Visznek életéről. Nem csoda, hiszen már fekvésénél fogva a tatár és a törökdúlások idején a különböző csapatfelvonulások útjába esvén, fejlődése lehetetlenné volt téve, s ha voltak is hiteles feljegyzett adatok, azok megsemmisültek.

Az 1552. évi adóösszeírás a töröktől elpusztított helynek mondta. 1554-ben kezd benépesülni. 1680-ban elpusztul és az 1701-ben történt újjáépítésig lakók nélkül állott. Nagyon lassan indult meg a benépesedés, még 1750-ben is csak 67 volt a község adófizetőinek száma.

Az 1800-as évek elején nemigen történt nevezetesebb esemény, mely a község életére különösebb hatással lett volna.

Az első szomorú világégés mély nyomokat hagyott a falu életében, a hősi halottak száma 50 főre tehető.

A község lakossága kisgazdákból, földnélküli vagy csak igen kevés földű munkásokból állott, akik éppen a földtelenség miatt mint mezőgazdasági munkások /summások - 600-800 fő/ helyezkedtek el az ország különböző részein.

A második világháború után megrongált házak, lepusztult ingatlanok maradtak. Ez a világháború 54 halálos áldozatába került a községnek.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Említésre méltó a Csörsz árka, amely az avarokkal kapcsolatos. Az avarok itteni tartózkodását fényesen bizonyítja a falutól nyugatra, mintegy fél kilométerre eső, úgynevezett Kecske domb, ahol 1939-1940-ben mintegy 50 avar sírt tártak fel s benne értékes avar régiségeket találtak.
  • A mai római katolikus templom, mint műemlék - építése a XVIII. századra tehető.
  • A Gyöngyös patakon, közvetlen a falu alatt van egy kőhíd, melynek építési idejéről nincs adat, a hagyomány szerint az igen erős és szép híd, a katonaság átvonuló útján, a katonaság által építtetett.
  • A híd mellett közvetlenül van egy vízimalom. Ez a malom is a híd építésének idején készült, s talán első "gépesített" erőforrása volt a falunak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Adács Karácsond Nagyfüged Héraldique meuble compas.svg
Jászárokszállás

Észak
Nyugat  Visznek  Kelet
Dél

Zaránk
Jászberény Jászdózsa Erk Tarnaörs