Hort

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hort
Hort címere
Hort címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hatvani
Jogállás község
Polgármester Kerek Oszkár[1]
Irányítószám 3014
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 3634 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 83,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 43,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hort (Magyarország)
Hort
Hort
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 24″, k. h. 19° 46′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 24″, k. h. 19° 46′ 48″
Hort (Heves megye)
Hort
Hort
Pozíció Heves megye térképén
Hort weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hort témájú médiaállományokat.

Hort község Heves megye Hatvani járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföld északi részén találjuk Hortot, amely Heves megye egyik legnagyobb községe. A terület átmenet a síkság és a dombvidék között.

Megközelítése[szerkesztés]

Hatvantól keletre 8 km-re, a 3-as főúton.

Vonattal a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon; a Hort-Csány vasútállomás kb. 3 km-es távolságban van. (A vasútállomás 2016/2017-es menetrendi időszaktól kezdődően a személyforgalom elől lezárva.)

Története[szerkesztés]

Hort eredetileg besenyő telep volt, Béla király névtelen jegyzője szerint a besenyők földjéről jött Tonuz Aba törzse népesített be.

A települést az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben Hwrth alakban írva említették, plébániája a patai esperesi kerületbe tartozott.

1433-ban az egri káptalan a Pálóci családot iktatta be Hort birtokába. A Pálóciak utolsó sarja, Pálóci Antal zempléni főispán volt, aki 1526-ban a Mohácsi csatában lelte halálát, ezzel a vármegyében fekvő birtokai uratlanná váltak. Pálóci halálának hírére a Ráskayak és a Dobó testvérek tartottak igényt Hortra, melyet Ráskay Zsigmond, Adáccsal, Szűcsivel és Ecséddel együtt elfoglalt. 1539 körül Werbőczy István tette rá a kezét a helységre, ami ellen a Dobó testvérek, Ferencz, Domokos és István tiltakoztak.

1552-ben Bebek Ferenc és György birtokában volt, Bebek azonban hűtlenségbe esett, mivel az 1556. évi országgyűlésen nem jelent meg, ezért Ferdinánd király megfosztotta őt javaitól, Hortot Alaghy Györgynek és Themes Ferencnek adományozta.

Az 1549-1552 évi adóösszeírás szerint 10, 1564-ben 18 portája volt. 1589-1590-ben Hort az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet.

A falu a 16. század végén elpusztult, néptelenné vált. 1614-ben is mint puszta szerepelt, de 1621-ben már ismét népes volt: 10 gazda lakott itt ekkor.

1653-ban a törökök túlkapásai annyira elszaporodtak, hogy Hort lakói elhagyták a falut, s a dézsmaszedők elnéptelenedett házakat találtak csupán.

A török uralom végén Koháry István volt a földesúr, 38 jobbágytelekkel. 1719-1720-ban Nógrád vármegyéből magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek be. A későbbiekben a gróf Batthyány, a Hendelényi, a Wintenberg, valamint a Horti családok birtokolták. A Nagyalföld északi szélén fekvő Hort a 20. század első felében már mint nagyközség szerepelt a hatvani járásban.

A községi pecsét címeralakja 1739-ből: ekevas, mellette három csillag, kőirata: Hoort falu pecséte, 1739.

A 20. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott.

1910-ben 4104 lakosából 4090 magyar volt. Ebből 4002 római katolikus, 80 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templomát a régi templom helyére az 1950-es években építették (Bajcsy-Zsilinszky út). 1696-ban már állhatott kőtemplom itt, 1742-ben új templomot építettek a régi kicsinysége miatt. A templomnak több ereklyéje is van. Az egyik az a miseruha, amely aranyszállal díszített borvörös brokátból készült, és 1686-ban került az Esterházyak birtokába; később ők adományozták a templomnak. A fából készült feszület a régi templomból való.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján Petőfi Sándor-mellszobrot helyeztek el a községben. A templom előtt áll Nepomuki Szent János szobra, mely védettség alatt álló műemlék.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hort települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]


Reinel compass rose.svg Lőrinci Ecséd Nagyréde Héraldique meuble compas.svg
Hatvan

Észak
Nyugat  Hort  Kelet
Dél

Atkár
Boldog Csány Csány