Nagyfüged

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagyfüged
Nagyfüged címere
Nagyfüged címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Juhász Jánosné[1]
Irányítószám 3282
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 1615 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyfüged (Magyarország)
Nagyfüged
Nagyfüged
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 15″, k. h. 20° 06′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 15″, k. h. 20° 06′ 23″
Nagyfüged (Heves megye)
Nagyfüged
Nagyfüged
Pozíció Heves megye térképén
Nagyfüged weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyfüged témájú médiaállományokat.

Nagyfüged község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megye déli részén, a Gyöngyösi síkon fekvő település. Gyöngyöstől és Hevestől megközelítőleg egyformán 20 km távolságra van. A település határát átszeli az M3-as autópálya, a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal 5 km-re halad el a falutól, a legközelebbi vasútállomás Ludason található.

Története[szerkesztés]

Az első okleveles forrás 1301-1302. évben Fygug névalakban említi. 1411-ben Figedi Barnabás fiát, Imrét beiktatják egy Felső-Figeden levő kúria felének birtokába. 1427-ben kerül Fyged a jászkunok birtokába. A középkorban a település Kis és Nagy-Figed nevű falurészekre különült el. A török hódoltság kezdetén az 1549. évi adóösszeírásban Nagy- és Kis-Figed névvel találkozunk. Ekkorra már mindkét helység elhagyatottan áll, lakosaik elmenekültek. Hasonlóképpen emlékszik meg róla az 1554. évi és az 1564. évi adóösszeírás is. 1635-ben azonban Nagy-Figed Három portája már portális adót fizető, telkes gazdák által lakott jobbágy falu. 1672-ig a falu újra benépesül, portális adótól mentesített településsé válik.

Almásy János Heves megyei alispán 1698-ban megvásárolta a települést, amelyre 1700-ban királyi adománylevelet is szerzett rá I. Lipóttól. 1707-től 1712-ig ismét néptelen volt a falu, az új népesség ismeretlen helyekről 1713 után költözött be. 1734-ben Nagyfüged is felállították az önálló plébániát Tarnazsadány leányegyházzal. Nagyfügednek 1771-től a Mária Terézia úrbéri rendelete után 32 telkes jobbágya és 20 zsellér családja volt.

1819-ben a romosodó templomkápolna helyreállítását, melyet Almásy János 1756 előtt állíttatott, Szász János kezdte meg. A plébános tehát 1821-ben kis toronnyal, haranggal, oltárral felszereltette a kápolnát. A paplakot 1838-tól 1840-ig Fischer Mihály és Hartmann Lipót gyöngyösi mesterek építették fel. A barokk templom és a késő barokk temetőkápolna műemlék jellegű, a település nevezetességei között tartjuk számon. 1848 utáni úrbéri község 1871 után nagyközség lett. Az 1874-es nagy árvíz a település gazdaságát tönkretette. 3 év kellett ahhoz, hogy a lakosság újra erőre kapjon. Jelenleg 1810-en élnek a településen.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyfüged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Karácsond Ludas Nagyút Héraldique meuble compas.svg
Adács

Észak
Nyugat  Nagyfüged  Kelet
Dél

Tarnazsadány
Visznek Zaránk Tarnazsadány