Mátramindszent

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátramindszent
Mátramindszent kihalt.jpg
Mátramindszent címere
Mátramindszent címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Bátonyterenyei
Jogállás község
Polgármester Horváth János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3155
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 815 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 48,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mátramindszent (Magyarország)
Mátramindszent
Mátramindszent
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 55′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 55′ 58″
Mátramindszent (Nógrád megye)
Mátramindszent
Mátramindszent
Pozíció Nógrád megye térképén
Mátramindszent weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátramindszent témájú médiaállományokat.

Mátramindszent község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei járásban.

Megközelíthetőség[szerkesztés]

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, arról pedig Kisterenyénél nyugatra fordulva, a 23. számú útról vezet bekötőút a faluba.

Története[szerkesztés]

A környéken réz- és bronzkori leletek kerültek elő, bizonyítva, hogy igen régen megtelepedett az ember a kedvező adottságú területen.

Korábban csak Mindszent volt a neve, a Mátra előtagot 1890-ben kapta.

Az 1546 évi adóösszeírás szerint több nemes család birtoka, ekkor 3 jobbágytelket írtak ott össze, 1548-ban többek között Dobó István, az egri vár kapitánya is birtokos volt itt.

1549-ben 8 adóköteles, 5 elszegényedett és 2 elpusztult jobbágytelket írtak itt össze, és még 1 telket, mely a községbíróé volt, ezt adómentesnek jelezték.

1552-ben 8, 1564-ben 4 porát írtak itt össze. 1684-ben Nemes Pál, 1693-ban pedig Gyürky Ferenc birtoka volt, kinek itt 13 jobbágytelke volt.

A 19. század elején több család; a Marsó, Rutkay és a Szmrecsányi családok bírtak itt földesúri joggal, később pedig az Okolicsányi család, és az 1900-as évek elején báró Solymosy Jenő is birtokos volt itt.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott. 1910-ben 746 magyar lakosa volt. Ebből 731 római katolikus, 11 izraelita volt.

Mátramindszent történelmünk során végig Heves vármegyében volt, csak az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád megyébe.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

A falu legfőbb nevezetessége a 1750-ben épült, műemlék jellegű római katolikus templom. Mátramindszent római katolikus temploma középkori építmény felhasználásával készült, az 1811-es Canonica Visitatió szerint 1750-ben kezdték építeni, és 1760-ban szentelték fel. A kőkeret 1789-es évszáma átépítést jelöl. Huszártornya 1811-ben már létezett, ugyanekkor azonban még csak fa harangláb állt mellette. A barokk jellegű templom egyhajós, dél-észak tájolású. Egyszerű főhomlokzatán füles kőkeretben kétszárnyú ajtó, felette füles keretű, majd e felett szegmentíves ablak. Oromzata levágott, részben tégla, részben faanyagú huszártorony áll a tető felett. Oldalfalait ereszpárkány zárja le, a hajótól keskenyebb szentély nyolcszöges záródású. A belső tér kétszakaszos, csehsüvegboltozat fedi, a szentély belülről félkörös. A karzatot faragott faoszlopok tartják. Berendezéséből jelentős a főoltár és a rajta három sorban álló 18. századi szobrok. A sekrestye kilincse Fazola Henrik egri műhelyében készült. A négyzetes harangtorony a templom főhomlokzata előtt áll, egyemeletes, gerendatokos faajtaja, emeletén négy félköríves ablaknyílása van, sátortető fedi.

Itt található még a Piros turistaút kezdete, amely Galyatetőre vezet.

Itt született híres emberek[szerkesztés]

  • Molnár Alex volt rallycross versenyző Országos Bajnokság 2. Helyezett, Orbán Balázs autóversenyző

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mátramindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]