Herencsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Herencsény
A római katolikus Szent Mihály arkangyal templom a 13. századi rotundaszentély felől
A római katolikus Szent Mihály arkangyal templom a 13. századi rotundaszentély felől
Herencsény címere
Herencsény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Bucsánszki Csaba (független)[1]
Irányítószám 2677
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség586 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség17,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herencsény (Magyarország)
Herencsény
Herencsény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 28′ 60″
Herencsény (Nógrád megye)
Herencsény
Herencsény
Pozíció Nógrád megye térképén
Herencsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsény témájú médiaállományokat.

Herencsény község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Cserhát vidékén belül a Terényi-dombságban, a Fekete-víz völgyében található. A falu dél felől Terény, keletről Buják, Bokor, Kutasó, északról Cserhátszentiván, Nógrádsipek, Varsány, nyugatról pedig Cserhátsurány községekkel határos.

Története[szerkesztés]

Herencsény az őskor óta lakott hely. Írott források 1322-ben említették először, majd egy 1423-as dokumentumban tanúsága szerint az esztergomi érsek a korábbi román stílusú templomot – valószínűleg a rotundát – kibővítette. Később a falunak több birtokosa volt. A török dúlás után ezek a birtokosok kisebb önálló településeket hoztak létre. Ilyen volt Vajdafalu, a Róth család telepítése, a Váras nevű településrész, amelyet a Ráday család szervezett, s amely később a „Kukoricaváras” nevet kapta a falu lakóitól, s ilyen a Gándor nevű falurész, melyet a Wattay család telepített be. A legrégebbi két településrész a Tiszttartósor és a Szemetszög. A település része Harasztipuszta, amit az arra élők Harasztinak neveznek. Ezen a településrészen található a harasztipusztai templom, amit Török templomnak neveznek (a térképeken pedig Magtártemplom néven tűnik fel).

A falu lakói a búzatermesztés mellett már az 1500-as években is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, a környék tölgyeseiben pedig a falu kondáját makkoltatták. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a földek fölaprózódtak, a falu lakosságának egy része cselédnek szegődött, napszámba járt, később pedig a környékbeli szénbányában talált munkát és megélhetést. A 20. század közepén, a második világháború után termelőszövetkezet alakult. A rendszerváltás után a kárpótlás nyomán elaprózott földeken kft.-k gazdálkodnak. A modern kori kenyérkereset egyik forrása a turizmus. A megalakult Palóc Út Szövetség ebben is segíti a település lakóit. Ismét előkerültek a népviseletek és az asszonyok egymás falvaiba járnak palóc díszben a búcsúba. A község határában fölállított Palócok Vigyázó Keresztje rövid időre kis központtá tette a községet a palócok körében (2020-ban már magánterületen áll, nem látogatható).

A 21. században föllendült falusi turizmust a községben található népi építészeti emlékek is segítik. A község legnagyobb nevezetessége, kiemelkedő építészeti jelentőségű műemléke a rotundából bővített katolikus templom. A mai templomnak a szentélye az egykori, román kori körtemplom, amelyet a 14. században építtetett ki a falu akkori földesura, az esztergomi érsek. A templom tornya későbbi építésű, a 18. században készült el.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Magyar Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Magyar Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Szandai József (Fidesz-FKgP-MDF-MDNP)[5]
  • 2002–2003: Szandai József (Fidesz)[6]
  • 2003–2006: Jusztin Józsefné (független)[7]
  • 2006–2010: Jusztin Józsefné (független)[8]
  • 2010–2014: Jusztin Józsefné (független)[9]
  • 2014–2018: Jusztin Józsefné (független)[10]
  • 2018–2018: Fazekas János (független))[11][12]
  • 2019–2019: Fazekas János (független)[13]
  • 2019-től: Bucsánszki Csaba (független)[1]

A településen 2003. július 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

2018. május 6-án újra időközi polgármester-választást kellett tartani Herencsényben,[11] mert a hivatalban lévő polgármester, Jusztin Józsefné 2018. január 23-án elhunyt.[15][12] A választás lényegében tét nélküli volt, mert csak egyetlen jelölt indult; az így felállt képviselő-testület viszont nem volt hosszú életű: már szeptember 21-én feloszlatta magát.[16][17] Emiatt 2019. január 6-án ismét időközi választást kellett tartani, amin egyetlen szavazatnyi különbséggel, 163:162 arányban, de a hivatalban lévő polgármester meg tudta erősíteni a pozícióját egyedüli kihívójával szemben.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 8,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% ruszinnak, 0,3% szlováknak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 0,2%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7,6% (10,5% nem nyilatkozott).[19]

Híres emberek[szerkesztés]

Herencsényben születtek[szerkesztés]

Herencsényhez kötődnek[szerkesztés]

  • A német megszállók elől bujdosó Bethlen István, Magyarország egykori miniszterelnöke 1944-ben néhány hónapig a herencsényi Bolza család kúriájában talált menedéket. Ezt dombormű hirdeti a községháza falán és egy emléktábla a kúria kapuján.
  • Bartus Józsefné: Nívódíjas mesemondó, népművészet mestere, Magyar Kultúra Lovagrend tagja[21]

Nevezetességei[szerkesztés]

A harasztipusztai templom
  • Arethusa-forrás.[22] A falu ezt a területet "Források" néven ismeri. 1943-ban nyilvánították védetté. A rét és erdő találkozásánál fakadó forrásnak az itt táborozó cserkészek adták a szép mitológiai nevet.[23] A Forrásoktól ered a Feketevíz patak. Ezen a tájon találkoznak a középső Cserhát legerdősebb tömbjei (Sasbérc, Nagy-hegy) a Fekete-víz ligetes, dombos lapályával. A terület a megye egyik legrégebben (1943) védetté nyilvánított természeti értéke.[24]
  • Nepomuki Szent János szobor (18. század, barokk)
  • Római katolikus templom az 1300-as évekből. – Román stílusú szentélye valószínűleg a XIII. században épült, eredetileg rotunda (körtemplom) volt, amit később a nyugati irányban kibővítettek. A templomot először a XIV. század során, majd 1852-ben bővítették, ekkor épült a tornya is. A templom közelmúltban építészeti fölújítása során új tetőzetet is kapott, mellyel kiemelték az egykori rotunda alakját is. A rotunda tetejére vörösréz sisakborítás került.
  • Harasztipusztai templom (gótikus stílusú) – A XIV. században épült kisméretű, egyhajós, torony nélküli templomot 1854-től az 1990-es évekig magtárnak használták. A '90-es évek végén felújították az épületet.
  • Herencsényi Fonó – A palóc hagyományok bemutatása, felelevenítése
  • Vendégváró Kemence – Herencsény közepén a szabadtéri színpad és a sportpálya mellett kialakított park dísze a Vendégváró Kemence.
  • Palócok Vigyázó Keresztje – A 2005 nyarán felszentelt kereszt a falu feletti Gyürki-hegyen áll egy barlangkápolnával a tövében.[25]

Gazdasága[szerkesztés]

A településen működik a Magyar Ökotársulás Közösség, amely a Közösség által támogatott mezőgazdaság.[26]

Rendezvények[szerkesztés]

  • Szent Mihály napi búcsú – A falu templomának búcsúja. Minden évben a Mihály naphoz (szeptember 29.) legközelebb eső vasárnapon ünneplik
  • Herencsényi Falunap – Évente nyár derekán rendezik meg a Herencsényi Falunapot. Ilyenkor a szabadtéri színpadhoz várja vendégeit a falu, ahol népzenei és könnyűzenei előadók, hagyományőrző csoportok lépnek fel.
  • Palócok Vigyázó Keresztje búcsú – Hagyományteremtő szándékkal a környék palócsága 2005 nyarán a frissen felállított kereszthez zarándokolt, azóta minden évben a Falunappal együtt kerül megrendezésre a búcsú is július első hétvégéjén.
  • Herencsényi Szüret

Könyvek Herencsényről[szerkesztés]

  • Zólyomi József: Herencsény története – Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. a b Herencsény települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. július 13. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. a b Herencsény települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. a b Fazekas János lett Herencsény új polgármestere. origo.hu, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  13. a b Herencsény települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. január 6. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  16. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  17. Joób Sándor: 1 szavazat előnnyel Fazekas János marad Herencsény polgármestere. Index.hu, 2019. január 6. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  18. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. Herencsény Helységnévtár
  20. Zólyomi 1998 208. o.
  21. Szül.: 1931. október 27.
  22. A forrásról
  23. Zólyomi 1998 9. o.
  24. Arethusa-forrás. itthon.hu. [2018. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  25. Palócok Vigyázó Nagykeresztje. cserhatinfo.hu. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  26. Nagy Melinda: Herencsény: Ötvenöt család, egy lelkes falu és egy mintagazdaság. tudatosvasarlo.hu, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2018. május 13.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]