Herencsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Herencsény
Herencsény címere
Herencsény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Fazekas János[1]
Irányítószám 2677
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 586 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herencsény (Magyarország)
Herencsény
Herencsény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 28′ 60″
Herencsény (Nógrád megye)
Herencsény
Herencsény
Pozíció Nógrád megye térképén
Herencsény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsény témájú médiaállományokat.

Herencsény község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Cserhátban, a Fekete-víz nevű patak völgyében található. A falu dél felől Terény, keletről Buják, Bokor, Kutasó, északról Cserhátszentiván, Nógrádsipek, Varsány, nyugatról pedig Cserhátsurány községekkel határos.

Története[szerkesztés]

Herencsény az őskor óta lakott hely. Írott források 1322-ben említik először, majd az 1423-as dokumentumban az áll, hogy az esztergomi érsek a korábbi román stílusú templomot - valószínűleg a rotundát - kibővítette. Később a falunak több birtokosa volt. A török dúlás után ezek a birtokosok kisebb önálló településeket hoztak létre. Ilyen Vajdafalu, a Róth család telepítése, ilyen a Váras nevű településrész, amit a Ráday család szervezett, s amely később a „Kukorica Váras” nevet kapta a falu lakóitól, s ilyen a Gándor nevű falurész, melyet a Wattay család telepített be. A legrégebbi két településrész a Tiszttartósor és a Szemetszög. A település része Haraszti Puszta, amit az arra élők Harasztinak neveznek. Ezen a településrészen található a Haraszti pusztai templom, amit Török templomnak neveznek.

A falu már az 1500-as években is foglalkozott szőlőtermesztéssel a búzatermesztés mellett. A környék tölgyeseiben makkoltatták a falu kondáját. A disznómakkos erdők a sertéstartásnak kedveztek. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a földek fölaprózódtak, a falu lakosságának egy része cselédnek szegődött, napszámba járt, később pedig a környékbeli szénbányában talált munkát és megélhetést. A 20. század közepén, a 2. világháború után, termelőszövetkezet alakult. A rendszerváltás után pedig a kárpótlás nyomán elaprózott földeken kft.-k gazdálkodnak. A modern kori kenyérkereset egyik forrása a turizmus. A megalakult Palóc Út Szövetség ebben is segíti a település lakóit. Ismét előkerültek a népviseletek és az asszonyok egymás falvaiba járnak palóc díszben a búcsúba. A község határában fölállított Palócok Vigyázó Keresztje egy kis központtá tette a községet a palócok körében.

A 21. században föllendült falusi turizmust a községben található népi építészeti emlékek is segítik. A község legnagyobb nevezetessége, kiemelkedő építészeti jelentőségű műemléke azonban a rotundából bővített katolikus templom. A mai templomnak a szentélye az egykori, román kori körtemplom, amelyet a 14. században építtetett ki a falu akkori földesura, az esztergomi érsek. A templom tornya későbbi építés, a 18. században készült el. Ma pompásan fölújítva várja a látogatókat.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Híres emberek[szerkesztés]

Herencsényben születtek[szerkesztés]

Herencsényhez kötődnek[szerkesztés]

  • A német megszállók elől bujdosó Bethlen István, Magyarország egykori miniszterelnöke 1944-ben néhány hónapig a herencsényi Bolza család kúriájában talált menedéket. Ezt dombormű hirdeti a községháza falán és egy emléktábla a kúria kapuján.
  • Bartus Józsefné: Nívódíjas mesemondó, népművészet mestere, Magyar Kultúra Lovagrend tagja[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Arethusa-forrás[6]. A falu ezt a területet "Források" néven ismeri. 1943-ban nyilvánították védetté. A rét és erdő találkozásánál fakadó forrásnak az itt táborozó cserkészek adták a szép mitológiai nevet.[7] A Forrásoktól ered a Feketevíz patak. Ezen a tájon találkoznak a középső Cserhát legerdősebb tömbjei (Sasbérc, Nagy-hegy) a Fekete-víz ligetes, dombos lapályával. A terület a megye egyik legrégebben (1943) védetté nyilvánított természeti értéke.[8]
  • Nepomuki Szent János szobor (18. század, barokk)
  • Római katolikus templom az 1300-as évekből. – Román stílusú szentélye valószínűleg a XIII. században épült, eredetileg rotunda (körtemplom) volt, amit később a nyugati irányban kibővítettek. A templomot először a XIV. század során, majd 1852-ben bővítették, ekkor épült a tornya is. A templom közelmúltban építészeti fölújítása során új tetőzetet is kapott, mellyel kiemelték az egykori rotunda alakját is. A rotunda tetejére vörösréz sisakborítás került.
  • Haraszti pusztai templom (gótikus stílusú) – A XIV. században épült kisméretű, egyhajós, torony nélküli templomot 1854-től az 1990-es évekig magtárnak használták. A '90-es évek végén felújították az épületet.
  • Herencsényi Fonó – A palóc hagyományok bemutatása, felelevenítése
  • Vendégváró Kemence – Herencsény közepén a szabadtéri színpad és a sportpálya mellett kialakított park dísze a Vendégváró Kemence.
  • Palócok Vigyázó Keresztje – A 2005 nyarán felszentelt kereszt a falu feletti Gyürki-hegyen áll egy barlangkápolnával a tövében.[9]

Gazdasága[szerkesztés]

A településen működik a Magyar Ökotársulás Közösség, amely a Közösség által támogatott mezőgazdaság.[10]

Rendezvények[szerkesztés]

  • Szent Mihály napi búcsú – A falu templomának búcsúja. Minden évben a Mihály naphoz (szeptember 29.) legközelebb eső vasárnapon ünneplik
  • Herencsényi Falunap – Évente nyár derekán rendezik meg a Herencsényi Falunapot. Ilyenkor a szabadtéri színpadhoz várja vendégeit a falu, ahol népzenei és könnyűzenei előadók, hagyományőrző csoportok lépnek fel.
  • Palócok Vigyázó Keresztje búcsú – Hagyományteremtő szándékkal a környék palócsága 2005 nyarán a frissen felállított kereszthez zarándokolt, azóta minden évben a Falunappal együtt kerül megrendezésre a búcsú is július első hétvégéjén.
  • Herencsényi Szüret

Könyvek Herencsényről[szerkesztés]

  • Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fazekas János lett Herencsény új polgármestere. origo.hu, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Zólyomi 1998 208. o.
  5. Szül.: 1931. október 27.
  6. A forrásról
  7. Zólyomi 1998 9. o.
  8. Arethusa-forrás. itthon.hu. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  9. Palócok Vigyázó Nagykeresztje. cserhatinfo.hu. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  10. Nagy Melinda: Herencsény: Ötvenöt család, egy lelkes falu és egy mintagazdaság. tudatosvasarlo.hu, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2018. május 13.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]