Herencsény
| Herencsény | |||
 | |||
| A római katolikus Szent Mihály arkangyal templom a 13. századi rotundaszentély felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Balassagyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bucsánszki Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2677 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 524 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Herencsény
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 28′ 60″ | |||
Herencsény
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Herencsény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Herencsény község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Cserhát vidékén belül a Terényi-dombságban fekszik, a Fekete-víz völgyében. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
A közvetlenül határos települések: észak felől Varsány, északkelet felől Nógrádsipek, kelet felől Cserhátszentiván, délkelet felől Kutasó, Bokor és Buják, délnyugat felől Terény, nyugat felől pedig Cserhátsurány.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, keleti és nyugati szomszédai felől egyaránt a 2123-as úton. Az ország távolabbi részei felől az Aszód és Balassagyarmat közt húzódó 2108-as útról közelíthető meg, mohorai vagy magyarnándori letéréssel.
Története[szerkesztés]
Herencsény az őskor óta lakott hely. Írott források 1322-ben említették először, majd egy 1423-as dokumentumban tanúsága szerint az esztergomi érsek a korábbi román stílusú templomot – valószínűleg a rotundát – kibővítette. Később a falunak több birtokosa volt. A török dúlás után ezek a birtokosok kisebb önálló településeket hoztak létre. Ilyen volt Vajdafalu, a Róth család telepítése, a Váras nevű településrész, amelyet a Ráday család szervezett, s amely később a „Kukoricaváras” nevet kapta a falu lakóitól, s ilyen a Gándor nevű falurész, melyet a Wattay család telepített be. A legrégebbi két településrész a Tiszttartósor és a Szemetszög. A település része Harasztipuszta, amit az arra élők Harasztinak neveznek. Ezen a településrészen található a harasztipusztai templom, amit Török templomnak neveznek (a térképeken pedig Magtártemplom néven tűnik fel).
A falu lakói a búzatermesztés mellett már az 1500-as években is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, a környék tölgyeseiben pedig a falu kondáját makkoltatták. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a földek fölaprózódtak, a falu lakosságának egy része cselédnek szegődött, napszámba járt, később pedig a környékbeli szénbányában talált munkát és megélhetést. A 20. század közepén, a második világháború után termelőszövetkezet alakult. A rendszerváltás után a kárpótlás nyomán elaprózott földeken kft.-k gazdálkodnak. A modern kori kenyérkereset egyik forrása a turizmus. A megalakult Palóc Út Szövetség ebben is segíti a település lakóit. Ismét előkerültek a népviseletek és az asszonyok egymás falvaiba járnak palóc díszben a búcsúba. A község határában fölállított Palócok Vigyázó Keresztje rövid időre kis központtá tette a községet a palócok körében (2020-ban már magánterületen áll, nem látogatható).
A 21. században föllendült falusi turizmust a községben található népi építészeti emlékek is segítik. A község legnagyobb nevezetessége, kiemelkedő építészeti jelentőségű műemléke a rotundából bővített katolikus templom. A mai templomnak a szentélye az egykori, román kori körtemplom, amelyet a 14. században építtetett ki a falu akkori földesura, az esztergomi érsek. A templom tornya későbbi építésű, a 18. században készült el.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Magyar Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Magyar Sándor (független)[4]
- 1998–2002: Szandai József (Fidesz-FKgP-MDF-MDNP)[5]
- 2002–2003: Szandai József (Fidesz)[6]
- 2003–2006: Jusztin Józsefné (független)[7]
- 2006–2010: Jusztin Józsefné (független)[8]
- 2010–2014: Jusztin Józsefné (független)[9]
- 2014–2018: Jusztin Józsefné (független)[10]
- 2018–2018: Fazekas János (független))[11][12]
- 2019–2019: Fazekas János (független)[13]
- 2019-től: Bucsánszki Csaba (független)[1]
A településen 2003. július 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[14]
2018. május 6-án újra időközi polgármester-választást kellett tartani Herencsényben,[11] mert a hivatalban lévő polgármester, Jusztin Józsefné 2018. január 23-án elhunyt.[15][12] A választás lényegében tét nélküli volt, mert csak egyetlen jelölt indult; az így felállt képviselő-testület viszont nem volt hosszú életű: már szeptember 21-én feloszlatta magát.[16][17] Emiatt 2019. január 6-án ismét időközi választást kellett tartani, amin egyetlen szavazatnyi különbséggel, 163:162 arányban, de a hivatalban lévő polgármester meg tudta erősíteni a pozícióját egyedüli kihívójával szemben.[13]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 593 | 605 | 586 | 524 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 8,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% ruszinnak, 0,3% szlováknak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 0,2%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7,6% (10,5% nem nyilatkozott).[19]
Híres emberek[szerkesztés]
Herencsényben születtek[szerkesztés]
- Lisznyai Damó Kálmán költő (1823–1863), Petőfi Sándor barátja, a híres Palócz dalok szerzője.[20]
- Pekár István (1955–), magyar újságíró, producer, forgatókönyvíró, a Duna Televízió 2000-2004 közötti elnöke.
Herencsényhez kötődnek[szerkesztés]
- A német megszállók elől bujdosó Bethlen István, Magyarország egykori miniszterelnöke 1944-ben néhány hónapig a herencsényi Bolza család kúriájában talált menedéket. Ezt dombormű hirdeti a községháza falán és egy emléktábla a kúria kapuján.
- Bartus Józsefné: Nívódíjas mesemondó, népművészet mestere, Magyar Kultúra Lovagrend tagja[21]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Arethusa-forrás.[22] A falu ezt a területet "Források" néven ismeri. 1943-ban nyilvánították védetté. A rét és erdő találkozásánál fakadó forrásnak az itt táborozó cserkészek adták a szép mitológiai nevet.[23] A Forrásoktól ered a Feketevíz patak. Ezen a tájon találkoznak a középső Cserhát legerdősebb tömbjei (Sasbérc, Nagy-hegy) a Fekete-víz ligetes, dombos lapályával. A terület a vármegye egyik legrégebben (1943) védetté nyilvánított természeti értéke.[24]
- Nepomuki Szent János szobor (18. század, barokk)
- Római katolikus templom az 1300-as évekből. – Román stílusú szentélye valószínűleg a XIII. században épült, eredetileg rotunda (körtemplom) volt, amit később a nyugati irányban kibővítettek. A templomot először a XIV. század során, majd 1852-ben bővítették, ekkor épült a tornya is. A templom közelmúltban építészeti fölújítása során új tetőzetet is kapott, mellyel kiemelték az egykori rotunda alakját is. A rotunda tetejére vörösréz sisakborítás került.
- Harasztipusztai templom (gótikus stílusú) – A XIV. században épült kisméretű, egyhajós, torony nélküli templomot 1854-től az 1990-es évekig magtárnak használták. A '90-es évek végén felújították az épületet.
- Herencsényi Fonó – A palóc hagyományok bemutatása, felelevenítése
- Vendégváró Kemence – Herencsény közepén a szabadtéri színpad és a sportpálya mellett kialakított park dísze a Vendégváró Kemence.
- Palócok Vigyázó Keresztje – A 2005 nyarán felszentelt kereszt a falu feletti Gyürki-hegyen áll egy barlangkápolnával a tövében.[25]
Gazdasága[szerkesztés]
A településen működik a Magyar Ökotársulás Közösség, amely a Közösség által támogatott mezőgazdaság.[26]
Rendezvények[szerkesztés]
- Szent Mihály napi búcsú – A falu templomának búcsúja. Minden évben a Mihály naphoz (szeptember 29.) legközelebb eső vasárnapon ünneplik
- Herencsényi Falunap – Évente nyár derekán rendezik meg a Herencsényi Falunapot. Ilyenkor a szabadtéri színpadhoz várja vendégeit a falu, ahol népzenei és könnyűzenei előadók, hagyományőrző csoportok lépnek fel.
- Palócok Vigyázó Keresztje búcsú – Hagyományteremtő szándékkal a környék palócsága 2005 nyarán a frissen felállított kereszthez zarándokolt, azóta minden évben a Falunappal együtt kerül megrendezésre a búcsú is július első hétvégéjén.
- Herencsényi Szüret
Könyvek Herencsényről[szerkesztés]
- Zólyomi József: Herencsény története – Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ a b Herencsény települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. július 13. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ a b Herencsény települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ a b Fazekas János lett Herencsény új polgármestere. origo.hu, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ a b Herencsény települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. január 6. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ Joób Sándor: 1 szavazat előnnyel Fazekas János marad Herencsény polgármestere. Index.hu, 2019. január 6. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Herencsény Helységnévtár
- ↑ Zólyomi 1998 208. o.
- ↑ Szül.: 1931. október 27.
- ↑ A forrásról
- ↑ Zólyomi 1998 9. o.
- ↑ Arethusa-forrás. itthon.hu. [2018. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ Palócok Vigyázó Nagykeresztje. cserhatinfo.hu. [2018. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ Nagy Melinda: Herencsény: Ötvenöt család, egy lelkes falu és egy mintagazdaság. tudatosvasarlo.hu, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Zólyomi 1998: Zólyomi József: Herencsény története. Balassagyarmat: Nagy Iván Történeti Kör és a Nógrád Megyei Levéltár. 1998. = Nagy Iván Könyvek 2, ISBN 963 7243 10 0
- Herencsény a Cserhát Natúrpark oldalán
- itthon.hu – Herencsény
További információk[szerkesztés]
- Herencsény Önkormányzatának honlapja
- Herencsény az Ipoly-menti Palócok Honlapján
- Herencsény a funiq.hu-n
- A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
|
