Ugrás a tartalomhoz

Kisbágyon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbágyon
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Kisbágyon címere
Kisbágyon címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterNagy Attiláné (független)[1]
Irányítószám3046
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség390 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 21″, k. h. 19° 35′ 06″47.822480°N 19.584930°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 21″, k. h. 19° 35′ 06″47.822480°N 19.584930°E
Kisbágyon (Nógrád vármegye)
Kisbágyon
Kisbágyon
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Kisbágyon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbágyon témájú médiaállományokat.

Kisbágyon község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

A Cserhát délkeleti szélén fekszik, a Bujáki-patak völgyében. Főutcája a Galgaguta és Jobbágyi között húzódó 2129-es út, amelyből a faluközpontban ágazik ki, nem sokkal a 21. kilométere után, déli irányban a Palotásra vezető 2136-os út, valamint a 21+300-as kilométerszelvénye közelében, északi irányban a Bujákra vezető 21 148-as mellékút.

A legközelebbi városok Pásztó és Hatvan.

Árpád-kori település, a Szolnok nemzetség ősi birtoka volt. Nevét az oklevelek 1260-ban említették először, amikor e nemzetség tagjai megosztoztak birtokaikon, de e birtokok a 13. század végén lassanként más kezekbe kerültek. 1309-ben Guthai Pál vett itt birtokrészeket. A 15. században pedig az Alagi család birtoka volt, amely 1472-ben itteni birtokrészeit Mikófalvi Bekény Dénesnek zálogosította el. 1391-ben nevét Bagyon alakban írták az oklevelekben, feltehetően a Bágyon személynévből származik.

1488-ban az Uzsai családé lett, amely ugyanekkor Uzsán és Daróczon (mára mindkettő puszta) is birtokos volt. 1514-ben Kerékgedei Temmel László itteni birtokait, amelyeket özvegyi jogon bírt, Werbőczy Istvánnak engedte át. 1598-ban Balogh Mihály volt a település földesura. 1391-ből való (Bagyon), neve feltehetően a Bágyon személynévből származik. A 15. században az Uzsay család birtokában volt a falu, majd a 16. század elején Werbőczy István tulajdonába került. 1552-től török terület volt. A falunak a 15. század elején már önálló temploma volt. A 18. században nemesi község volt.

Az 1715 évi összeírásban a nemes községek között szerepelt, 10 magyar háztartással. Az 1720 évi összeírásban adóköteles háztartások nélkül fordul elő. 1770-ben Egry József, Komjáthy Abrahám és a Meskó család bírt itt földesúri joggal. Később pedig Ondrejovich Károly, Géczy Dénes és báró Wodianer Albert voltak itt birtokosok, a 20. század elején pedig báró Harkányi Jánosnak, Géczy Dezső dr.-nak és Ondrejovich Lászlónak van itt nagyobb birtoka. Az itteni úrilak közül az egyiket 1831-ben Ondrejovich Károly építtette, a másikat Géczy Dénes építtette 1852-ben.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 423 magyar lakosa volt, melyből 307 római katolikus, 93 evangélikus, 13 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

  • 1990–1994: Orszáczky Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Orszáczky Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Orszáczky Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Orszáczky Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Nagy Attiláné (független)[8]
  • 2010–2014: Nagy Attiláné (független)[9]
  • 2014–2019: Nagy Attiláné (független)[10]
  • 2019–2024: Nagy Attiláné (független)[11]
  • 2024– : Nagy Attiláné (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
421
417
423
405
398
405
402
390
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 0,5%, evangélikus 8,9%, felekezeten kívüli 5,6% (18,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,5% volt római katolikus, 6,3% evangélikus, 0,8% református, 1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 9,8% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).[13]

  • Római katolikus temploma - 1422-ben épült, csúcsíves ízlésben.
  • Fa harangláb: 1730-ből
  • Ondrejovich-kúria: 19. sz. vége
  • Balogh-kúria: 19. sz. eleje
  1. 1 2 "Kisbágyon települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 10..
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. "Kisbágyon települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  5. "Kisbágyon települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 1..
  6. "Kisbágyon települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 11..
  7. "Kisbágyon települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 11..
  8. "Kisbágyon települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 11..
  9. "Kisbágyon települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 25..
  10. "Kisbágyon települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 11..
  11. "Kisbágyon települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 24..
  12. Kisbágyon Helységnévtár
  13. Kisbágyon Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]