Kisbágyon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbágyon
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Kisbágyon címere
Kisbágyon címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Pásztói
Jogállás község
Polgármester Nagy Attiláné[1]
Irányítószám 3046
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 423 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 40,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbágyon (Magyarország)
Kisbágyon
Kisbágyon
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 21″, k. h. 19° 35′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 21″, k. h. 19° 35′ 06″
Kisbágyon (Nógrád megye)
Kisbágyon
Kisbágyon
Pozíció Nógrád megye térképén
Kisbágyon weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbágyon témájú médiaállományokat.

Kisbágyon község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Cserhát délkeleti szélén fekszik. A legközelebbi városok: Pásztó, Hatvan.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település, a Szolnok nemzetség ősi birtoka volt. Nevét az oklevelek 1260-ban említették először, amikor e nemzetség tagjai megosztoztak birtokaikon, de e birtokok a 13. század végén lassanként más kezekbe kerültek. 1309-ben Guthai Pál vett itt birtokrészeket. A 15. században pedig az Alagi család birtoka volt, amely 1472-ben itteni birtokrészeit Mikófalvi Bekény Dénesnek zálogosította el. 1391-ben nevét Bagyon alakban írták az oklevelekben, feltehetően a Bágyon személynévből származik.

1488-ban az Uzsai családé lett, amely ugyanekkor Uzsán és Daróczon (mára mindkettő puszta) is birtokos volt. 1514-ben Kerékgedei Temmel László itteni birtokait, amelyeket özvegyi jogon bírt, Werbőczy Istvánnak engedte át. 1598-ban Balogh Mihály volt a település földesura. 1391-ből való (Bagyon), neve feltehetően a Bágyon személynévből származik. A 15. században az Uzsay család birtokában volt a falu, majd a 16. század elején Werbőczy István tulajdonába került. 1552-től török terület volt. A falunak a 15. század elején már önálló temploma volt. A 18. században nemesi község volt.

Az 1715 évi összeírásban a nemes községek között szerepelt, 10 magyar háztartással. Az 1720 évi összeírásban adóköteles háztartások nélkül fordul elő. 1770-ben Egry József, Komjáthy Abrahám és a Meskó család bírt itt földesúri joggal. Később pedig Ondrejovich Károly, Géczy Dénes és báró Wodianer Albert voltak itt birtokosok, a 20. század elején pedig báró Harkányi Jánosnak, Géczy Dezső dr.-nak és Ondrejovich Lászlónak van itt nagyobb birtoka. Az itteni úrilak közül az egyiket 1831-ben Ondrejovich Károly építtette, a másikat Géczy Dénes építtette 1852-ben.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 423 magyar lakosa volt, melyből 307 római katolikus, 93 evangélikus, 13 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1422-ben épült, csúcsíves ízlésben.
  • Fa harangláb: 1730-ből
  • Ondrejovich-kúria: 19. sz. vége
  • Balogh-kúria: 19. sz. eleje

Források[szerkesztés]

  1. Kisbágyon települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]