Litke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Litke
„Szent Kereszt” r. k. templom (1776).
„Szent Kereszt” r. k. templom (1776).
Litke címere
Litke címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Vámos Zoltán[1]
Irányítószám 3186
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 876 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 47,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Litke (Magyarország)
Litke
Litke
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 12′ 42″, k. h. 19° 35′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 42″, k. h. 19° 35′ 52″
Litke (Nógrád megye)
Litke
Litke
Pozíció Nógrád megye térképén
Litke weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Litke témájú médiaállományokat.

Litke község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Salgótarjántól északnyugatra, Nógrádszakál és Ipolytarnóc között fekvő település.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Litke nevét 1332-ben említette először oklevél Luq(ue), majd 1335-ben Lythke néven.

Litke a Záh nemzetség tagjainak birtoka volt. Károly Róbert király azonban Záh Felicián merénylete miatt a birtokot a Záhoktól elkobozta és 1335-ben Ákos nemzetségbeli Celen fia Sándor fiainak, a Méhi család ősének adományozta és határait is leiratta.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 1 M jövedelem után 6 garas pápai tizedet fizetett.

1374-ben és 1383-ban a Méhi család itteni birtokait az Osgyáni Bakosok nyerték, de 1398-ban a Méhi családot ismét itt találjuk.

A 15. században az Ákos nemzetségbeli Sághy család a birtokosa, melytől 1463-ban a Lajosrévi család vesz itt birtokrészeket zálogba.

1548-ban Balassa Zsigmond birtoka volt.

1562-1563-ban a törököknek behódolt és 18 adóköteles házzal a szécsényi szandzsákhoz tartozott.

1562-1563-ban Ahmed török főtisztviselőnek hűbérbirtoka volt. 1587-ben Ali bin Bajezid és Pervane fia Ali, aki a Kékkőre tört csábrági magyar őrség ellen vitézül harcolt, nyerték hűbérül. Midőn a szécsényi basa 1595 május 12-én az ipolymenti községeket, fel, egészen Losoncig elpusztította, a török martalócok Litkét is felégették; az idősebb embereket felkoncolták, a fiatalabbakat pedig rabláncra fűzve elhajtották. A lakosságnak csak csekély része menekült meg; ezek lassanként visszatértek., úgy hogy 1598-ban már ismét lakott hely volt, akkor Szentmariay György birtoka volt.

A 17. században, 1664-ig a Balassa családé volt, ezután a királyi kincstár birtokába került.

1715-ben és 1720-ban végzett összeíráskor 11 magyar háztartást írtak össze benne.

A 18. század elején a gróf Koháryak lettek földesurai és ettől kezdve e család kezén maradt a 20. század elejéig, mikor a Koháryak révén herceg Coburg Fülöp volt a legnagyobb birtokosa; az övé volt az egykori Koháry-kúria is, amely a 18. század elején épült.

Az itteni plébánia már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is fel volt tüntetve. 1595-ben elpusztult, de 1628-ban már ismét fennállt. Litke temploma az ősi alapfalakon 1766-ban épült és 1897-ben állították ismét helyre.

A község határában sok csiga- és fakövület található. Az itteni "Krétás"-dűlőben krétaszerű kőzet található, mely a levegőn porrá omlik szét.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1910-ben 911 lakosából 904 magyar volt, melyből 892 római katolikus, 12 evangélikus volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 16%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom - 1766-ban épült az ősi templom alapjaira.

Itt születtek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Litke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]