Piliny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Piliny
Piliny címere
Piliny címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Lehoczki Szabolcs[1]
Irányítószám 3134
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség602 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség37,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Piliny (Magyarország)
Piliny
Piliny
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 19″, k. h. 19° 36′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 19″, k. h. 19° 36′ 01″
Piliny (Nógrád megye)
Piliny
Piliny
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Piliny témájú médiaállományokat.

Piliny község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szécsénytől északkeletre fekvő település. Helyközi autóbuszvonalakː 3072, 3080, 3081, 3082.[3]

Története[szerkesztés]

Piliny nevét 1309-ben említi először oklevél Pelin alakban írva.

A település első ismert birtokosai a Pilinyi család tagjai voltak. 1309-ben Károly Róbert király Pilinyi Péter utód nélküli halála után a falut a Rátót nemzetséghez tartozó Kokos mesternek adta. 1319-ben a király a falut Kácsik nemzetségbeli Szécsényi Farkas fia Tamás aradi ispánnak adományozta és 1324-ben ugyanőt mint erdélyi vajdát erősítette meg itteni birtokában. Az oszmán megszállás előtt a Pilinyi család birtoka, majd az 1600 körül betelepült felsővattai Wattay család települése. A Wattayak telepítették újra a falut. Különösen az evangélikus vallású Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja és fia Wattay János kuruc alispán fejlesztette a falut, majd a katolikus Wattay János építtette a római katolikus templomot.

Piliny 1872-től 1978-ig Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott, utána 1984-ig a Balassagyarmati járás része volt. 1984–1986 között Szécsény városi jogú nagyközség környékének, 1986–1989 között Szécsény város környékének községe.[4] Jelenleg a Szécsényi járás része.

1910-ben 816 lakosából 809 magyar, ebből 708 római katolikus, 92 evangélikus volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 10,9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,2%, református 1,1%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,2% (15,7% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]