Mátraverebély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mátraverebély
A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely kegytemploma (Fotó: Hajdu Kálmán)
A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely kegytemploma (Fotó: Hajdu Kálmán)
Mátraverebély címere
Mátraverebély címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBátonyterenyei
Jogállás község
Polgármester Nagy Attila (Független)
Irányítószám 3077
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség1934 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség103,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mátraverebély (Magyarország)
Mátraverebély
Mátraverebély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 46″, k. h. 19° 46′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 46″, k. h. 19° 46′ 31″
Mátraverebély (Nógrád megye)
Mátraverebély
Mátraverebély
Pozíció Nógrád megye térképén
Mátraverebély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraverebély témájú médiaállományokat.

Mátraverebély község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Zagyva völgyében, a Mátra és a Cserhát között található, a 21-es főút és a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal mentén. Vasúti megállóhelyének (Mátraverebély megállóhely) közúti megközelítését a főútból, annak nagyjából a 39,150-es kilométerszelvényénél kiágazó 24 304-es számú mellékút biztosítja; a bő 800 méter hosszú és a Zagyván is átívelő útszakasz egyben a község egyik főutcája is, Vasút utca, illetve Vereb Péter út néven.

Története[szerkesztés]

Mátraverebély Árpád-kori település. Nevét az 1300-as években említették először Vereb néven.[forrás?]

1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is.

A 14. században már mezővárosként említették.[forrás?]

1398-ban Zsigmond királytól országos vásártartási jogot is kapott, tehát jelentős település lehetett.

Nevének utótagja a települést a 15-16. században birtokló Verebi családra utal. Verebi Péter erdélyi alvajda alapította a falu templomát és a pálos kolostort is, és ő eszközölte ki Zsigmond királynál a település számára az országos vásártartási jogot.

1625-1627 körül a törökök 3 gyermeket raboltak el, ebből egyet visszaváltottak.[2]

A török időkben elnéptelenedett a falu, 1671-ben majorság volt.[3] 1733-ban a ciszterci rend, majd 1756-ban az Almásy grófok birtokába jutott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 19,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,4%, református 2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 19,2% (23,2% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A zarándokhely templomában található (Az angol beteg című filmben is megörökített) Almásy László családi sírboltja.
2009. május 23-án első ízben rendeztek meg a szentkúti kegyhelyen a görögkatolikus hívek zarándoklatát.[7]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Illik Péter 2013: Az egri oszmán katonák tevékenysége a XVII. században a kártételi listák fényében. In: J. Újváry Zsuzsanna (szerk.): Az oszmán–magyar kényszerű együttélés és hozadéka. Piliscsaba, 197-213. (207)
  3. UC 96:20, pag. 4-5.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Mátraverebély Helységnévtár
  6. Az Árpád-kori templom - videoséta.
  7. Görögkatolikusok Mátraverebély-Szentkúton. [2009. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]