Héhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Héhalom
A műemlék kőhíd
A műemlék kőhíd
Héhalom címere
Héhalom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Bakos József (független)[1]
Irányítószám 3041
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 987 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Héhalom (Magyarország)
Héhalom
Héhalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 46″, k. h. 19° 35′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 46″, k. h. 19° 35′ 06″
Héhalom (Nógrád megye)
Héhalom
Héhalom
Pozíció Nógrád megye térképén
Héhalom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Héhalom témájú médiaállományokat.

Héhalom község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Héhalom község Nógrád megye déli részén a fővárostól mintegy 60 km-re, Aszódtól és Pásztótól egyaránt 20 km-re található. Sziráktól délkeletre, Egyházasdengeleg, Palotás, Erdőtarcsa és Nagykökényes közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Héhalom nevét a 1314. században említették először az oklevelekben Hywhalom alakban írva.

Egy 1439-es oklevél szerint ekkoriban, Báthory István birtokaként a bujáki vár tartozéka volt, később vámhelyként működött. Az 1500-as évek közepétől a török területekhez tartozott, sokáig Arpalék Hasszán aga kezén volt. 1598-ban Nádasdy Ferenc volt a földesura, de 1633-1634 között ismét a törököké lett, a váci nahije községei között sorolták fel, de csak egy adóköteles házzal. Az 1600-as évek végére elnéptelenedett, az ezután megjelenő népességről nem tudjuk, hogy az „őslakosok” költöztek-e vissza, vagy más vidékről vándoroltak ide emberek. Az adózási listákon szereplő nevekből arra következtetünk, hogy a falu lakossága teljesen kicserélődött. Több „tulajdonosváltás” után 1770-től 1848-ig az Esterházy család tagjai közül kerültek ki a település földesurai. 1832-ben Esterházy Miklós támogatásával építették fel a falu új templomát. A falu lakossága máig jórészt római katolikus vallású. A századforduló környékén a falu határában fekvő földek a Schossberger család tulajdonában voltak. A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 1259 lakosából 1257 magyar volt. Ebből 1216 római katolikus, 22 evangélikus, 21 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] A község az 1950-es megyerendezésig a Sziráki járáshoz tartozott, ekkor annak többi községével együtt az újonnan alakuló pásztói járáshoz csatolták. 1950-től 1970-ig a községnek önálló tanácsa volt, ezután 1970. július 1-jén a környező településekkel, Palotással, Kisbágyonnal és Szarvasgedével közös tanács társközsége lett, a közös tanács székhelye Palotáson volt.[4] 1981. december 31-étől Palotás és Héhalom Palotáshalom néven egyesült,[5] de 1990-ben az egyesítés megszűnt, és ekkor ismét önálló tanácsot is alakítottak Héhalomban. A rendszerváltás után községi önkormányzat alakult. 2008-2009-es tanévtől az egyházasdengelegi felső tagozatosok is a héhalmi iskolában tanulnak.

Településszerkezet[szerkesztés]

Az Öregfalu utcaszerkezete a domborzatot követően organikus fejlődött ki, egyes elemei máig a középkori falu arculatát őrzik. Az utcára merőleges szalagtelkeken a legtöbb épületet a telek oldalhatárára építették. Az Újtelep utcaszerkezete ettől markánsan különböző, hálózatos.

Testvérváros [szerkesztés]

 Szlovákia, Ipolyság

 Ukrajna,Tiszacsoma

Természeti viszonyok[szerkesztés]

Domborzat, vízrajz[szerkesztés]

Héhalom a Cserhátalja kistáj közepén, Nógrád megye déli részén található, Budapesttől mintegy 60 km-re. A kistáj közepes, illetve alacsony dombság, a Cserhát hegylábfelszínének része. A falu tengerszint feletti átlagos magassága 140 méter. A település legmagasabb pontja (180,5 m) a falu fölötti Templom-domb, ami tulajdonképpen mesterséges építmény, egy bronzkori tell.

A környék felszínét északnyugat-délkelet irányú völgyek tagolják. A falun átfolyik a Bujáki-patak, a Bér-patak és a Tarcsai-patak; legszabdaltabb domborzatú része az Ebhát- és a Csapás-dűlőktől északnyugatra eső meredekebb partoldal, a Bujáki-patak bal partja.

Földtan[szerkesztés]

A dombokon a pleisztocén lejtőüledékek alatt késő miocén agyagmárga, agyag települ.

Éghajlat[szerkesztés]

Az őszi-téli ködképződés miatt viszonylag keveset süt a nap (1850–1900 napsütéses óra óra/év). A csapadék is viszonylag kevés (évi átlag 560–600 mm). A szél többnyire a völgyekben, azok irányát követve (északnyugatról délkeletnek) fúj.

Élővilág[szerkesztés]

A dombok klímazonális erdőtársulása a cseres–tölgyes, a völgytalpakon gyertyános–tölgyesekkel, a patakokat kísérő ligeterdőkben fűzligetek kel és égerligetekkel. Az egykori őshonos növényzetre ma már csak a Kecskés-berek, Hollós-berek elnevezések emlékeztetnek, ugyanis a 19. században a természetes növénytársulások lényegében eltűntek a település határából, ami ma csaknem teljesen kultúrtáj.

Az ember tájátalakító tevékenységének eredményei kisebbrészt az akácosok, a fenyves és az erdei fenyves, nagyobbrészt az erdők helyét elfoglaló szántók. A község határából:

  • szántó – 73%,
  • rét, gyep – 12%,
  • erdő – 9%,
  • szőlő (zártkertekben) kevés.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Háromlyukú kőhíd (külterület, hrsz. 076/2). 1833-ban épült a 40 méter hosszú 7 méter széles kőhíd a falu határában a Bér-patak felett. A pillérek és a hídkorlát fedlapjai vörös homokkőből készültek. Legutóbb 1930-ban újították fel, 1962 óta műemlék. Ma már nincs forgalom rajta, északi oldalán a 2109. sz. közút számára vasbeton hidat építettek 1975-ben.

Boltozatai 7,4; 9,20; 7,40 m-esek, kevéssel térnek el a 4; 5; 4 öltől (a pontos ölméret 7,59, illetve 9,48 m lenne). Valószínűsítik,[6] hogy a pilléreket építés közben „vették vastagabbra”. A híd teljes hossza a hídfallal szöget bezáró szárnyfalakkal együtt 39,4 m, pályaszélessége 6,6 m. Mindkét oldalán faragott kőtömbökkel lezárt mellvédet emeltek a szárnyfalak csatlakozásánál félköríves kerékvezetőkkel. A mellvéd legmagasabb pontja a patak tengelyvonalában van, innen az útpálya és a mellvédek is enyhe lejtéssel hozzák összhangba a híd nyílásainak méretkülönbségét. A fedkövek igen nagyok: szélességük 63, magasságuk 35 cm. Később, még a 19. században a mederpillérek mindkét oldalára 1,2 méterre kiugró jégtörőt építettek, ezek közül az északnyugati (4.) jégtörő 1975-ben megsemmisült. A falazati kőanyag, a mészkő szürkeségét kellemesen váltja a pillérvégek piros színű homokköve. A középső boltozat alatt a patak medrében 4 faoszlop csonkja látszik, ezek valószínűleg az építési vagy javítási állvány maradványai, de nem kizárt, hogy még a régi fahíd tartóoszlopai voltak.

  • A polgármesteri hivatal eredetileg a falu vasútállomásának épült a tervezett HatvanBalassagyarmat vasútvonalon, de végül változtak a vonalvezetési tervek: Hatvan helyett Aszódról indul a vonal, és messze elkerüli a falut. Az épület a köznyelvben Bagolyvár néven él.
  • A klasszicizáló, késő barokk római katolikus templom a falu központjában áll (Hősök tere 1., hrsz: 451.)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2014-es választás eredménye. (Hozzáférés: 2015. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. az Elnöki Tanács 18/1970 NET (VI.3.) számú határozata
  5. az Elnöki Tanács 12/1981 NET (IX.26.) számú határozata
  6. Héhalom község weblapja

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Magyarország Egyházasdengeleg 3 km Magyarország Palotás 1,5 km Magyarország Szarvasgede 6,5 km Héraldique meuble compas.svg
Magyarország Erdőkürt 16,5 km

Észak
Nyugat  Magyarország Héhalom Google térkép  Kelet
Dél

Magyarország Zagyvaszántó 13,5 km
Magyarország Erdőtarcsa 7,5 km Magyarország Nagykökényes 6,5 km Magyarország Lőrinci 15 km