Bér-patak
| Bér-patak | |
 | |
| A Bér-patak a hatvani vasúti hídról észak felé nézve | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 30,6 km |
| Forrásszint | 300 m |
| Vízhozam | 0,41 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 187,4 km² |
| Forrás | Bér, Cserhát, Magyarország |
| Torkolat | Zagyva, Hatvan |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bér-patak a Cserhátban ered, Bér északnyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 300 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli irányban halad, majd Hatvannál éri el a Zagyva folyót.[1] Szirák mellett ömlik bele a Sziráki-patak, Héhalomnál balról a Bujáki-patak, Nagykökényestől északra jobb oldalról a Tarcsai-patak, Herédtől délre pedig a Vanyarci-patak vizeivel gazdagodik.
A Bér-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.[2]
Látnivalók a patak mentén[szerkesztés]
A Bér-patak mentén fekvő településeken több műemléki épület, építmény is található.
- Szirákon áll a Teleki-Degenfeld-kastély, a copf stílusban az 1780-as években emelt evangélikus templom és az 1784-ben emelt Teleki-sírbolt.
- A Bér-patak által kettészelt Egyházasdengelegen épült a 11. században az Árpád kori Szent Imre-templom.
- Héhalomtól délre háromlyukú kőhíd ível át a patak fölött, az 1830-as évek elején épült, 1962 óta műemléknek minősülő építmény 1975-ig volt szerves része a Versegről Héhalomra vezető országútnak, ma már nincs közúti forgalom rajta.
Part menti települések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. [2006. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
- ↑ Zagyva Tervezési Alegység. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
