Ugrás a tartalomhoz

Buják

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buják
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Buják címere
Buják címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterBorbély Gábor (független)[1]
Irányítószám3047
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség1892 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület53,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 59″, k. h. 19° 33′ 00″47.883333°N 19.550000°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 59″, k. h. 19° 33′ 00″47.883333°N 19.550000°E
Buják (Nógrád vármegye)
Buják
Buják
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Buják weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Buják témájú médiaállományokat.

Buják (szlovákul: Bujakov) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

[szerkesztés]
A Cserhát keleti része és Pásztó környéke

A Cserhátban, Pásztótól légvonalban mintegy 13 kilométerre délnyugatra fekvőzsáktelepülés. A közforgalom előtt megnyitott úton csak délről, Kisbágyon felől érhető el, a 2129-es útból, annak a 21+300-as kilométerszelvénye közelében, északi irányban kiágazó 21 148-as számú mellékúton.

Északi és nyugati szomszédjaira, Bokorra és Szandára csak aszfaltozott erdészeti úton lehet átjutni; északkeleti szomszédjával, Ecseggel pedig még ilyen közúti kapcsolata sincs, azzal csak egy mezőgazdasági út köti össze.

Története

[szerkesztés]

Neve a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint szláv eredetű személynévből keletkezett.

A környék a késő bronzkortól lakott volt; erről tanúskodnak az Ecseg felé vivő út melletti hegyen, az úgynevezett Tarisznya-parton talált leletek. A honfoglalás idejéből szintén kerültek elő tárgyi emlékek.

A vár alapjait valószínűleg a tatárjárás után rakták le. A település a 15-16. század fordulóján mezőváros volt.

A török először 1552-ben foglalta el. 1562–63-ban a hűbérbirtokosa egy bizonyos Szefer, a hatvani helyőrség helyettes parancsnoka volt. Akkor 38 adóköteles házat vettek nyilvántartásba, és 1579-ben is ennyit írtak össze a településen. Az 1633–34. évi számadáskönyvekben a váci nahije községei között szerepelt, de már csak hét adóköteles házzal.

A falu valószínűleg nem pusztult el a törökök kiűzéséig sem, mert lakossága még a 18. század elején is a többi településnél nagyobb és tisztán magyar volt.

A közeli Hényelpuszta, amely a középkorban még önálló falu volt, később csaknem teljesen elnéptelenedett. 1715-ben 23, 1720-ban 24 magyar háztartást vettek számba a helységben. 1745-ben Mária Terézia királynő Esterházy Pál Antalnak adományozta, és ettől fogva az Esterházy hercegek birtoka volt egészen 1848-ig. Napjainkban Hényelpuszta Buják külterülete, körülbelül 20 fős lakossággal.

1873-ban kolera pusztított a faluban.

A 19. század közepén Deutsch Bernát (1826–1893) lett a birtokos, tőle 1884-ben gróf Károlyi Gyula vette meg a földet. A századforduló idején a legnagyobb birtokos gróf Pappenheim Siegfriedné gróf Károlyi Erzsébet (Károlyi Mihály testvére, Károlyi Gyula leánya) volt. Ebben az időben a falu külterületei:

  • Nádasd-puszta,
  • Szamkó-puszta,
  • Aranykút-major és
  • Galambos-telep voltak.

A grófnő a vár alatt 30 szobás vadászlakot építtetett, a 446 méter magas Fekete-hegy (Sasbérc) csúcsára pedig négyemeletes, négyszög alaprajzú kilátótornyot. A vadászház 1947 óta üdülő, a kilátótornyot elhanyagolták, megrongálódott, de 2004-ben nemzetközi önkéntesek részvételével felújították. Hétvégeken látogatható.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 2287 lakosából 2278 magyar, ebből 2202 római katolikus, 44 evangélikus, 32 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Patkós István (független)[3]
  • 1994–1998: Patkós István (független)[4]
  • 1998–2002: Patkós István (független)[5]
  • 2002–2006: Kodák Csaba (független)[6]
  • 2006–2007: Kodák Csaba (független)[7]
  • 2007–2010: Kodák Csaba (független)[8]
  • 2010–2014: Kodák Csaba (független)[9]
  • 2014–2018: Borbély Gábor (független)[10]
  • 2018–2019: Borbély Gábor (független)[11]
  • 2019-2024: Borbély Gábor (független)[12]
  • 2024- : Borbély Gábor (független)[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 9 jelölt indult a polgármesteri posztért.[7] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak három másik település (Abda, Bőcs és Mezőfalva) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig egyedül Csonkahegyháton akadt példa.

Ugyanebben az önkormányzati ciklusban, 2007. július 22-én időközi polgármester-választást kellett tartani Bujákon, mert az addigi faluvezetőnek 2007. április 13-ával megszűnt a polgármesteri pozíciója, a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt.[13] Kodák Csabát azért marasztalta el a bíróság, mert még 2002-ben magánokirat-hamisítást követett el – akkori jegyzője nevében intézkedett, amihez nem volt joga. A választójogi törvény szerint azonban az időközi választáson újra indulhatott, amit meg is tett, sőt meg is nyerte a választást.[14]

A bujáki időközi választás eredménye a továbbiakban még a Legfelsőbb Bíróságot is megjárta, mert Kodák Csaba egyik politikai ellenfele kampánycsendsértést látott abban a tényben, hogy az MTV teletextje a választás napján csak Kodák jelöltségét említette, hozzátéve, hogy büntetett volta ellenére indulhat a választáson. A Legfelsőbb Bíróság megállapította ugyan a kampánycsendsértés tényét, de arra jutott, hogy az a polgármesterre nézvést inkább negatív hatású lehetett, ezért nem törölte el a választás eredményét.[15]

Bő tíz évvel később, 2018. szeptember 30-án újból időközi polgármester-választásra (és képviselő-testületi választásra) került sor Bujákon,[11] ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt, közel 83 %-os eredménnyel.[11]

Gazdaság

[szerkesztés]

A lakosok többsége a mezőgazdaságból él. A Selyemréten faszenet is égetnek.

Egykor selyemhernyót is tenyésztettek. Mocsáry Antal 1826-ban, Nógrád vármegyéről kiadott, négykötetes helytörténeti munkájában írja: „Itten van a vármegye részéről a selyembogarak tenyésztése”. Ugyanő megemlékezik a múlt században itt termesztett szőlőből készített jó borról is.

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
2187
2182
2183
2128
1967
1954
1918
1892
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,5%, református 0,7%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 2,4% (18,1% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 12,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, horvátnak, görögnek és bolgárnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 68,2% volt római katolikus, 1,6% református, 0,8% evangélikus, 0,5% görögkatolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (20,2% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A bujáki vár légi fotón
  • Római katolikus templom
  • A bujáki vár romjai
  • A bujáki népviselet legfeltűnőbb darabja a térden felül érő ráncolt szoknya. Ez az első és második világháború idején még fél lábszárig ért, s csak ezt követően kezdett rövidülni. A lányok haját a tarkójuknál egy ágba fonják, és színes pántlikával díszítik. Kimondottan a bujáki ruhára jellemző a szoknyák alját díszítő nagy fodor.
  • Sasbérci kilátó
  • Kálvária-hegy, Szent Anna-kápolna (1800 körül)
  • Honvéd Üdülő
  • Pappenheim-barlang
  • Alpesi stílusú kastély – szálláshely szép környezetben
  • Egidius-forrás (az erdő alján, a Selyemrét szélén) – 1943 óta védett, az 1940-es években kőboltozatot emeltek fölé.
  • Védett tölgyfák (kettő a keselyréti csemetekert előtti tölgyes szélén, a harmadik bent a csemetekertben) – becsült koruk kb. 380 év.
  • Az ökológiai tanösvény a környék növényzetét és állatvilágát, az erdő- és vele a vadgazdálkodás céljait, módszereit mutatja be. Útvonala a bujáki művelődési ház és a Sasbérci kilátó között vezet. Áthalad a Kálvária-hegyen; egy leágazása fölvezet a bujáki várhoz.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Glatz Oszkár festőművész szívesen alkotott itt, „Bujáki menyecske korsóval” című képét is itt festette.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. ↑ Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. 1 2 Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Buják települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. július 22. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. ↑ Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. ↑ Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  11. 1 2 3 Buják települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. ↑ Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  13. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  14. ↑ Öt településen tartanak időközi választást (magyar nyelven) (html). 24.hu, 2007. július 22. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  15. ↑ Kvk.III.37.293/2007/2. számú határozat (magyar nyelven) (html). Bíróság.hu, 2007. július 31. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  16. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  17. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. ↑ Buják Helységnévtár
  19. ↑ Buják Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buják&oldid=28886283”