Buják
Buják | |||
![]() | |||
A bujáki vár maradványai | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Nógrád | ||
Járás | Pásztói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Borbély Gábor[1] | ||
Irányítószám | 3047 | ||
Körzethívószám | 32 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2183 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 40,91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 53,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 52′ 60″, k. h. 19° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 60″, k. h. 19° 33′ 00″ | |||
Buják weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Buják témájú médiaállományokat. |
Buják község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Cserhátban, Pásztótól mintegy 30 kilométerre található zsáktelepülés, amely közforgalom előtt megnyitott úton jelenleg csak délről, Kisbágyon felől érhető el, a 2129-es útból, annak 21,300-as kilométerszelvénye közelében, északi irányban kiágazó 21 148-as úton. Északi és nyugati szomszédaira, Bokorra és Szandára csak aszfaltozott erdei úton lehet átjutni.
Története[szerkesztés]
Nevének eredete tisztázatlan: a Buják szó lehet szláv (magyarul bikát jelent), a Bijan chald kifejezés növényi bujaságot jelent, etimológusok pedig szláv személynévből eredeztetik.
A környék a késő bronzkortól lakott – ilyen leleteket az Ecseg felé vivő út melletti hegyen, az úgynevezett Tarisznya-parton találtak. A honfoglalás idejéből is kerültek elő tárgyi emlékek.
A vár alapjait valószínűleg a tatárjárás után rakták le. A település a 15-16. század fordulóján mezőváros volt.
A török először 1552-ben foglalta el. 1562-1563-ban a hűbérbirtokosa bizonyos Szefer, a hatvani helyőrség helyettes parancsnoka volt. Akkor 38 adóköteles házat vettek nyilvántartásba, és 1579-ben is ennyit írtak össze. Az 1633-1634. évi számadáskönyvekben a váci nahije községei között szerepelt, de már csak 7 adóköteles házzal.
A falu valószínűleg nem pusztult el a törökök kiűzéséig sem, mert lakossága még a 18. század elején is a többi településnél nagyobb és tisztán magyar volt.
A közeli Hényelpuszta, ami a középkorban még önálló falu volt, mostanra majdnem elnéptelenedett. 1715-ben 23, 1720-ban 24 magyar háztartást vettek számba a helységben. 1745-ben Mária Terézia királynő Esterházy Pál Antalnak adományozta, és ettől fogva az Esterházy hercegek birtoka volt egészen 1848-ig. Napjainkban Hényelpuszta Buják külterülete, körülbelül 20 fős lakossággal.
1873-ban kolera pusztított a faluban.
A 19. század közepén Hatvani Deutsch Bernát lett a birtokos, tőle 1884-ben gróf Károlyi Gyula vette meg a földet. A századforduló idején a legnagyobb birtokos gróf Pappenheim Siegfriedné gróf Károlyi Erzsébet (Károlyi Mihály testvére, Károlyi Gyula leánya) volt. Ebben az időben a falu külterületei:
- Nádasd-puszta,
- Szamkó-puszta,
- Aranykút-major és
- Galambos-telep
voltak.
A grófnő a vár alatt 30 szobás vadászlakot építtetett, a 446 méter magas Fekete-hegy (Sasbérc) csúcsára pedig négyemeletes, négyszög alaprajzú kilátótornyot. A vadászház 1947 óta üdülő, a kilátótornyot elhanyagolták, megrongálódott, de 2004-ben nemzetközi önkéntesek részvételével felújították. Hétvégeken a sasbérci kilátó látogatható.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 2287 lakosából 2278 magyar volt. Ebből 2202 római katolikus, 44 evangélikus, 32 izraelita volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994:
- 1994-1998: Patkós István (független)[3]
- 1998-2002:
- 2002-2006:
- 2006-2010:
- 2010-2014: Borbély Gábor[1]
- 2014-2019:
- 2019-től:
Gazdaság[szerkesztés]
A lakosok többsége a mezőgazdaságból él. A Selyemréten faszenet égetnek.
Egykor selyemhernyót is tenyésztettek. Mocsáry Antal 1826-ban, Nógrád vármegyéről kiadott, négykötetes helytörténeti munkájában írja: „Itten van a vármegye részéről a selyembogarak tenyésztése”. Ugyanő megemlékezik a múlt században itt termesztett szőlőből készített jó borról is.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,5%, református 0,7%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 2,4% (18,1% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom
- Bujáki vár romjai
- Bujáki népviselet
- Sasbérci kilátó
- Kálvária-hegy, Szent Anna kápolna (1800 körül)
- Honvéd Üdülő
- Pappenheim-barlang
- Alpesi stílusú kastély – olcsó, de remek szálláshely gyönyörű környezetben.
- Egidius-forrás (az erdő alján, a Selyemrét szélén) – 1943 óta védett, az 1940-es években kőboltozatot emeltek fölé.
- védett tölgyfák (kettő a keselyréti csemetekert előtti tölgyes szélén, a harmadik bent a csemetekertben) – becsült koruk kb. 380 év.
- Az ökológiai tanösvény a környék növényzetét és állatvilágát, az erdő- és vele a vadgazdálkodás céljait, módszereit mutatja be. Útvonala a bujáki művelődési ház és a Sasbérci kilátó között vezet. Áthalad a Kálvária-hegyen; egy leágazása fölvezet a bujáki várhoz.
Érdekességek[szerkesztés]
- Glatz Oszkár festőművész itt festette „Bujáki menyecske kancsóval” című képét.
- Szent-Györgyi Albert a Bujákhoz tartozó Kiskér-pusztán töltötte gyerekkora néhány évét.
Képek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Buják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Buják Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Buják önkormányzatának honlapja
- Légi felvételek a várról
- Buják - fényképek
- Légi felvételek a bujáki Tarisznyapartól
- 3D képek a várról
- Buják az utazom.com honlapján
- geocaching.hu
- Nagyhét Bujákon (Magyar Világhíradó, 1940 márciusa)