Nagykeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagykeresztúr
A falu látképe a kiskeresztúri út felől.
A falu látképe a kiskeresztúri út felől.
Nagykeresztúr címere
Nagykeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Géczi Antal[1]
Irányítószám 3129
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 249 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykeresztúr (Magyarország)
Nagykeresztúr
Nagykeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 19″, k. h. 19° 43′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 19″, k. h. 19° 43′ 20″
Nagykeresztúr (Nógrád megye)
Nagykeresztúr
Nagykeresztúr
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykeresztúr témájú médiaállományokat.

Nagykeresztúr község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Salgótarjántól 10 km-re fekszik a 21135. számú út mentén.

Története[szerkesztés]

A falu neve a 20. század elején Kétkeresztúr néven volt ismert. Kiskeresztúr és Nagykeresztúr egyesüléséből alakult ki és ekkor 44 házban 300 magyar és tótajkú lakosa volt. Ekkor Alsó- és Felső-Veselény, Csevicze-, Kiskeresztúr-, Lápos- és Rózsás puszták is hozzá tartoztak.

Keresztúr, Nagykeresztúr nevét először 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék említette, tehát már akkor egyházas hely volt. Később valószuínűleg Lucfalvához tartozó puszta lehetett. A lucini birtokokat még 1382-ben Tari László nyerte adományul Erzsébet királynétól. 1454-ben, midőn Tari Lőrinc unokája, György, a Pásztohi családdal kölcsönösen örökösödési szerződésre lépett, még a Tariak birtokában találjuk. A fellelt dokumentumok szerint a mai Kiskeresztúr és Nagykeresztúr helyén a középkorban Keresztúr község volt. Később valószínűleg, mint Lucfalvához tartozó egyik puszta található.

1465-ben Tari György, Guthi Országh Mihály nádornak zálogosította el, majd 1472-ben Tari György halála után végleg az Országh és a Nánai Kompolthi család birtokába jutott. 1548-ban Lipthay János, Wesselényi Miklós, Wesselényi Márton és Géczy László birtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzik.

A 19. század elején Gencsy Károly, Madarassy Miksa, Pongrácz Arnold és Stefanidesz Benjamin birtoka volt, később mellettük a Fáy, Máriássy és a báró Deniske családok, a 20. század elejétől pedig Szakall Mihály és neje Thassy Olga volt a nagyobb birtokosa nagyobb birtoka és kastélya. A 20. század elején a községhez tartoztak: Alsó- és Felső-Veselény, Csevicze-, Kiskeresztúr-, Lápos- és Rózsás puszták is .

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 6%-a cigány, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagykeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]