Kálló (település)
| Kálló | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Pásztói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Baboss Buda (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2175 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1630 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kálló
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 45′ 05″, k. h. 19° 29′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 05″, k. h. 19° 29′ 38″ | |||
Kálló
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Kálló weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kálló témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kálló község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Aszódtól 15 kilométerre, Budapesttől 55 kilométerre fekszik. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Erdőtarcsa, délkelet felől Verseg, dél felől Kartal és Aszód, délnyugat felől Galgamácsa, északnyugat felől pedig Erdőkürt.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, Erdőkürt vagy Verseg érintésével a 2106-os, Vanyarc felől pedig a 2137-es úton. Erdőtarcsával és azon keresztül Nagykökényessel a 21 152-es út köti össze.
Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala az M3-as autópálya, melyről Bagnál letérve, Aszódon, Kartalon és Versegen keresztül érhető el.
Története[szerkesztés]
Kálló (Pisk-) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Pithcalo alakban írva és már ekkor egyházas hely volt.
Kálló település a váci püspök birtoka volt. 1242-ben délnyugaton határos volt Dengeleg régi területének, a mai Erdőtarcsa helyén fekvő részeivel. A török időkben, 1562-1563-ban Khalil török tiszt hűbérbirtoka volt, akinek halála után, 1565-ben Jusszuf zászlótartó kapta. 1633-1634-ben a váci nahije községei között sorolták fel, hat adóköteles házzal. 1715-ben 12 magyar, 1720-ban 23 magyar és három tót háztartást vettek itt fel. 1848-ig a váci püspökség birtoka volt, de 1826-ban a báró Podmaniczky és a gróf Teleki családok is birtokosai voltak, a 20. század elején pedig a váci püspöknek és gróf Wilczek Frigyesnének volt itt nagyobb birtoka. 1849-ben nagy kolerajárvány pusztított a településen, melynek 151-en estek áldozatul, majd 1866-ban ismét terjedt a járvány, ekkor 134 halálos áldozata volt.
Kálló – I. katonai felmérés térképe (1763-1785)
Kálló – II. katonai felmérés térképe (1806-1869)
Kálló – III. katonai felmérés térképe (1869-1887)
Kálló és környéke – III. katonai felmérés térképe (1869-1887)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott. 1910-ben 2306 magyar lakosa volt. Ebből 2192 római katolikus, 55 evangélikus, 52 izraelita volt. 2011-ben 1477 lakosa volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Babecz Jánosné (KDNP)[3]
- 1994–1998: Babecz Jánosné (független)[4]
- 1998–2002: Babecz Jánosné (független)[5]
- 2002–2006: Babecz Jánosné (független)[6]
- 2006–2010: Babecz Jánosné (független)[7]
- 2010–2014: Ivanovics István (független)[8]
- 2014–2019: Baboss Buda (független)[9]
- 2019-től: Baboss Buda (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 32,7% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,2%, református 3,5%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,5% (13,8% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - a régi templom helyén 1805-1811 között
- Szent István-szobor
- Szent János-szobor a plébánia kertjében
- Fejér Máté Szent Kristóf szobra a Szent Kristóf vendégháznál[12]
- Padlásmúzeum a Szent Kristóf házban
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- Györffy György: Nógrádvármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Kálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Kálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Kálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kálló Helységnévtár
- ↑ Szt. Kristóf vendégház. [2018. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
További információk[szerkesztés]
|