Cserhátszentiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserhátszentiván
A mai templom homlokzata
A mai templom homlokzata
Cserhátszentiván címere
Cserhátszentiván címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Pásztói
Jogállás község
Polgármester Kovács Éva[1]
Irányítószám 3066
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 118 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 10,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserhátszentiván (Magyarország)
Cserhátszentiván
Cserhátszentiván
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 21″, k. h. 19° 34′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 21″, k. h. 19° 34′ 60″
Cserhátszentiván (Nógrád megye)
Cserhátszentiván
Cserhátszentiván
Pozíció Nógrád megye térképén
Cserhátszentiván weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátszentiván témájú médiaállományokat.

Cserhátszentiván község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szécsénytől délkeletre, Alsótold és Ecseg között fekvő település. Nevét temploma és a falu védőszentjéről, keresztelő szent Jánosról kapta.

Története[szerkesztés]

A honfoglalás előtti időkből szkíta és avar leletek kerültek elő. Itt haladt át a Szuha patak mentén a Hatvant Szécsénnyel összekötő kereskedelmi-hadi út, és innen ágazott el Balassagyarmat felé.

A honfoglalás után a Zách, Kacsin és Szolnok család tagjai telepedtek le. A környék hamarosan a Kökényes-Radnót nemzetség birtokába került, le egészen Hatvanig. A 11/12. század fordulóján már valószínűleg a Kökényes nemzetség Kathon, Kothon (Katona) ága birtokolta – az ő birtokuk volt még a Pásztó melletti Csontfalu (ma már nyoma sincs), Kutasó egy része és Lóc egy része is. A település nevét először egy 1265 körül kelt oklevélben említették Scentiwan alakban írva. 1542-ben a Szentiványon 12 nemesi birtokot írtak össze; a Kothon család ekkor északabbra költözött, és 1603-ban fiúágon kihalt.

A törökök 1542-1543 körül lerombolták Szentiványt: lakóit levágták, vagy elhurcolták. A váci nahije 1553-1554-es összeírása szerint az „elhagyott” Szentivány Csálin Diváne török tiszt hűbérbirtoka volt. 1559-ben "Szentiván-puszta", bevétele mindössze 390 akcse volt, ura Bali bin Ibrahim, majd 1572-től Ferhát bin Abdullah zsoldos lovaskatona.

Az újjáépítést 1728-1729-ben kezdték meg a Kothon család leányági örökösei, az Aranyi ágon Rákóczi, Szilassy, Balás és Szigedhy (Szigethy) család. Szentiványt felvidéki lutheránus tótokkal népesítették be, akik idővel katolizáltak és elmagyarosodtak. A Kothonok további örökösei – így a Siraky, Jeszenszky, Csernus család – az 1730-as – '40-es években telepedtek le.

1787-ben a II. József-féle összeírás 87 házat rögzített, 119 családdal, hivatalosan 612 (ténylegesen 593) lakossal, akik közül:

  • 298 nő,
  • 230 férfi,
  • 50 sarjadék 1-12 éves korig,
  • 20 fő 13-17 éves.

Csak a templom volt szilárd (kő) épület, a többi ház nem.

1872-ben körjegyzőséget és zsinagógát építettek.

A 20. század elején Nógrád vármegye sziráki járásához tartozott.

1910-ben 642 lakosából 634 magyar és 8 szlovák volt – 571 római katolikus, 40 evangélikus, 31 izraelita.

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3] Lakói palócosan beszélnek, de a palóc hagyományokat nem őrzik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Régi katolikus templom[szerkesztés]

Régi templomtorony

A régi, nem keletnek tájolt katolikus templom a falu feletti domb tetején épült – az eredeti épület valószínűleg a 11. században, miután szent István törvényben előírta, hogy tíz falunak kell egy templomot építenie, és vasárnap mindenkinek az egyházba kell mennie.[4]

A török időkben kifosztott, felgyújtott és lerombolt templom faragott köveit a sipeki nemesek elhordták, hogy templomot építsenek maguknak belőle. A régi templomot 17521759 között építették újjá, ekkor már barokk stílusban. Eredeti alapterületét ekkor valószínűleg megtartották – az egyhajós templom ekkor egy 1940 körül készült fénykép alapján 10–12 m széles (ebből 4 m a torony) és 14–16 m hosszú lehetett. Az ugyancsak barokk stílusú tornyot 1771-es bővítéskor építették hozzá.

1757-ben a váci püspök harangot ajándékozott a falunak. 1760-ban önálló plébánia lett anyakönyvező joggal. 1779-ben fa haranglábat építettek, a plébánia épülete 1780-ban készült el.

1940-ben falu úgy döntött, hogy új, nagyobb templomot építenek, és ehhez felhasználják a régi templom köveit. A falakat az alapokig visszabontották, csak a négyzetes, 4,1 m x 4,1 m alapterületű tornyot hagyták meg a temető közepén; jelenleg műemlék jellegű. Az alapfalakat föld takarja, a templom alakja nehezen követhető. A hajó alatt eltömedékelt, boltozott kripta van.

Híres szülöttei[szerkesztés]

A településen született Noskó Ernő olimpiai bajnok labdarúgó

Légi felvétel

Érdekesség[szerkesztés]

Itt forgatták 2008-ban a Mázli című filmet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cserhátszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Cserhátszentiván régi temploma Ekkor Szentivány volt a környék templomos faluja. Az egykori, meglehetősen kis alapterületű templom román stílusú volt, és kőfaragványok díszítették.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátszentiván témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]