Patvarc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patvarc
Patvarc légifotója
Patvarc légifotója
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBernáth Kornélia (független)[1]
Irányítószám2668
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség710 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség86,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 54″, k. h. 19° 20′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 54″, k. h. 19° 20′ 56″
Patvarc (Nógrád vármegye)
Patvarc
Patvarc
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Patvarc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Patvarc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Patvarcról szól. Hasonló címmel lásd még: Patvaróc.

Patvarc község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye északi részén fekszik, Balassagyarmattól délkeletre. Területe északnyugaton Balassagyarmat, keleten Őrhalom, délen Szűgy határával érintkezik, északon pedig Szlovákiával határos, ahol a határvonalat az Ipoly folyása képezi. A legközelebbi település a határ túloldalán az Erdőmeg (Záhorce) községhez tartozó Erdőszelestény (Seľešťany).

Megközelítése[szerkesztés]

Bár külterületei között áthalad a 22-es főút, illetve a Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal is, központja csak egy mellékúton érhető el, Balassagyarmat vagy Csitár érintésével, a 2119-es úton.

Története[szerkesztés]

A honfoglalás idején a szlávok az Ipoly völgyében laktak a legsűrűbben.[forrás?]

A község nevét a szlávok adták, mely arra utal, hogy a település a honfoglalás idején Patvarc néven ismert volt. A Patvarc egyelemű tulajdonnév. Első nyelvi emlék 1335-ből származik, ahol Potvorch-ként volt olvasható. Tulajdonképpen egy Potvor nevű személy emberei, Potvorék. A szláv Potvor személynév etimológiailag azonos a magyar patvar főnév szláv előzményével.

Patvarc Balassagyarmat szomszédságában fekvő kis község. 1460-1468 idején a szécsényi uradalomhoz tartozott. A 16. század közepén szintén behódolt a töröknek és az 1562-1563. évi török adólajstromban nyolc adóköteles házzal van felvéve, 1579-ben tizenegy adóköteles házzal írták össze. Ekkor a nógrádi szandzsákhoz tartozott. A 16. század végén elpusztult, s még az 1715-1720. évi összeírásból is hiányzik. 1770-ig azonban ismét benépesült, s az úrbéri rendezéskor Kubinyi Antal, Bossányi Ignácz és a Prónay örökösök voltak a földesurai, 1826-ban pedig a híres Szent-Iványi Anzelm, kinek emlékét a falu végén lévő dombon felállított emlékkő őrzi. A falu eddigi földesura 1854-ben meghalt. A gazdaságot felesége, Jezerniczky Katalin vette át, aki férjhez ment báró Pongrácz Istvánhoz. Majd haláluk után a patvarci gazdaságot Pongrácz Anzelmné irányított 1882-ig. 1882-ben Zichy Nándorné megvásárolta a volt Szent-Iványi család patvarci birtokát. Az 1894. évi egyesítés után két lányának férje, Mailáth Géza és Buttler Ervin tulajdonába került a birtok. Patvarc a későbbiekben Mailáth kézen maradt. A község a 19. század közepéig megőrizte egyutcás jellegét. Változás 1920-ban és a II. világháború után, 1980-ban történt, amikor először tizenkettő, majd hatvankettő új házhelyet parcelláztak ki.

A község 1950-ig a szügyi körjegyzőséghez tartozott. Majd 1950. október 26-án megalakult a patvarci Községi Tanács, ekkor a falu önálló lett. 1973. január 1-jétől a községet Balassagyarmathoz csatolták, ezzel Patvarc az önállóságát elvesztette. „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának községegyesítéséről szóló 17/1972. számú határozata a balassagyarmati járáshoz tartozó Ipolyszög, valamint Patvarc községnek Balassagyarmat várossal Balassagyarmat néven történő egyesítését rendelte el.˝ Közigazgatási önállóságát az 1990-es évek elején kapta vissza.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 199…–1994:
  • 1994–1998: Csesznák Pál (független)[3]
  • 1998–2002: Ifj. Gajdos Pál (független)[4]
  • 2002–2006: Gajdos Pál (független)[5]
  • 2006–2010: Bernáth Kornélia (független)[6]
  • 2010–2014: Bernáth Kornélia (független)[7]
  • 2014–2019: Bernáth Kornélia (független)[8]
  • 2019-től: Bernáth Kornélia (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
708
704
680
701
723
710
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[9]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 6,2% cigánynak, 0,3% németnek, 1,2% szlováknak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 1,5%, evangélikus 13,6%, felekezeten kívüli 5,1% (21% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 1,1% németnek, 0,6% szlováknak, 0,3% örménynek, 0,3% ruszinnak, 0,1-0,1% szlovénnek, románnak, lengyelnek, görögnek, bolgárnak és ukránnak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,8% volt római katolikus, 8,2% evangélikus, 3% református, 1,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Harangláb. A templom közelében álló népies barokk harangláb a 18. század második feléből származik.
  • Majláth-kastély. A klasszicista eredetű Majláth-kastély 1830-ban épült, majd a 19. század második felében romantikus stílusban átalakították. Az államosítás után több funkcióban használták, majd magántulajdonba került.
  • Római katolikus templom (Szent kereszt templom). A község központjának meghatározó épülete a kis római katolikus templom, mely 1858-ra készült el, neogótikus stílusban. Eredetileg a Szent-Ivány család kriptakápolnája volt.
  • Patvarci pincesor. A község Nógrádgárdony felőli részén, a dombot körülölelő régi présházakból és pincékből több mint száz máig megmaradt és különleges hangulatot teremt a környékbelieknek.
  • A szeszgyár (1911)
    A szeszgyár (1911)
  • A Szent kereszt-templom
    A Szent kereszt-templom
  • A Majláth-kastély
    A Majláth-kastély

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Patvarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Patvarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  4. ↑ Patvarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  5. ↑ Patvarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  6. ↑ Patvarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. ↑ Patvarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  8. ↑ Patvarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  9. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  10. ↑ Patvarc Helységnévtár
  11. ↑ Patvarc Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Ez a Nógrád vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Patvarc&oldid=26950666”