Felsőpetény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőpetény
Az Almásy-kastély légifotón
Az Almásy-kastély légifotón
Felsőpetény címere
Felsőpetény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállás község
Polgármester Benyusovics Ervin[1]
Irányítószám 2611
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 567 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,5 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőpetény (Magyarország)
Felsőpetény
Felsőpetény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 21″, k. h. 19° 11′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 21″, k. h. 19° 11′ 52″
Felsőpetény (Nógrád megye)
Felsőpetény
Felsőpetény
Pozíció Nógrád megye térképén
Felsőpetény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpetény témájú médiaállományokat.
Felsőpetény határa

Felsőpetény (szlovákul: Horné Peťany) község Nógrád megye Rétsági járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A megye délnyugati részén található. A Cserhát dombvidéke öleli körbe. A település környezetét nagyban meghatározza a cserháti táj jellege.

Szomszédos települések[szerkesztés]

Nőtincs, Ősagárd, Bánk, Alsópetény

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1247-ből való (Pethen), akkor még Alsópeténnyel közös falut alkotnak, a két település csak a 14. században vált ketté.

Az Árpád-korban a Csák nemzetségbeli Ugrin birtoka volt, akit IV. László király 1277-ben tárnokmesterévé nevezett ki. A 15. század végén, 1477-ben a Petényi családé lett, akik a helységből vették fel nevüket is. Később a Török család, Werbőczy Imre birtokolta.

A török hódoltság idején népessége jelentősen csökkent. A 18. század végén szlovákok települtek be.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 57%-a magyar, 41%-a szlovák, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% németnek, 25,7% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,7%, református 2,5%, evangélikus 37,9%, egyéb felekezet (főleg baptista) 14,4%, felekezeten kívüli 5,6% (17,1% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Almásy-kastély A község legfontosabb épülete a település külterületén álló, 1902-ben épült volt Almásy-kastély, amelyben korábban nevelőotthon működött. A Kastély utolsó tulajdonosa Gróf Almásy Imre volt, felesége Széchenyi Antoinette. Gyermekeik: Orsolya, Miklós, István.1955. november 2. és 1956. október 30. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi. Minden év októberében Mindszenty-emléknapot tartanak a kastélynál.
  • Evangélikus templom
  • A település mellett található kaolinbánya, melynek Bánkra vezetett kisvasútját 2014-ben számolták fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felsőpetény képviselőtestület (magyar nyelven). felsopeteny.hu. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Felsőpetény Helységnévtár

További információk[szerkesztés]