Rákóczibánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rákóczibánya
Rákóczibánya címere
Rákóczibánya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Jakab Gábor (független)[1]
Irányítószám 3151
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség668 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség149,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rákóczibánya (Magyarország)
Rákóczibánya
Rákóczibánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 43″, k. h. 19° 52′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 43″, k. h. 19° 52′ 16″
Rákóczibánya (Nógrád megye)
Rákóczibánya
Rákóczibánya
Pozíció Nógrád megye térképén
Rákóczibánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczibánya témájú médiaállományokat.

Rákóczibánya község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rákóczibánya Nógrád megye északkeleti részén, a Kazár patak mentén fekvő község. Összes belterülete 52 és fél hektár. A településen – 2005-ös adatok szerint – 667-en élnek, a 18 év alatti fiatalok száma 130 fő. A település északon Kazár, délkeleten Nemti községgel, délről és nyugatról pedig Bátonyterenye kisterenyei településrészével határos. Rákóczibányához a vele határos települések közül Kazár esik legközelebb, a két község között mintegy hatszáz méter a távolság. Autóbusszal a KMKK Zrt. 3044-es, 3045-ös és 3108-as járataival közelíthető meg[3]

Története[szerkesztés]

A település első írásos emlékei 1837-ből valók, Fényes Elek statisztikus és földrajztudós, az MTA levelező tagja könyvében úgy emlékezik: „Hajdan itt Rákóczinak pompás kőépületje volt, a falu végén Nemti felé, hol most a kender földek vannak”. Rákóczibányán 1858-ban kutattak először szénlelőhelyek után, és a földben rejlő szénvagyon nagyban meghatározta a település további fejlődését, kialakulása is ennek köszönhető. Nemti és Homokterenye határában – a későbbi Rákóczibánya területén – 1881-ben nyitott bányákat az Észak-magyarországi Kőszénbánya Rt. Az először Nemtibányatelep névre hallgató bányakolónia a „Kalapat dűlőben” épült fel. A kolóniához 1923-ban és 1924-ben építették hozzá az úgynevezett munkatelepet, amelyet 1932-ben – mint Nemti község külterületi lakott helyét – Horthy-telep néven törzskönyvezték. A második világháború után, 1945-ben, a település a Nemtibánya nevet kapta, majd a lakók kezdeményezésére 1948 decemberében Rákóczi-bányatelep néven jegyezték be. A település utolsó nagy fejlesztése 195758-ban történt, ekkor épült a Kazár patak jobb partján lévő „Szénégető dűlőben” a nyolcvan bányász ikerlakásból álló, úgynevezett újtelep. Temploma az 1920-as években épült, egyéb látnivalói közé pedig az úgynevezett „öreg-telepi” házak faragott tornácai, és tűzfalai tartoznak. 1954-ben a tőle négy kilométerre fekvő Kisterenyéhez csatolták, 1989-től pedig Bátonyterenye város része lett. Bár közigazgatásilag 2002-ig sohasem volt önálló, mégis – létrejötte óta – önálló életet élt, 1883 és 1972 között volt saját nyolc osztályos iskolája, saját temploma, kaszinója (mai nevén kultúrotthona), és 1970-től saját postai irányítószáma is. Rákóczi-bányatelep – Rákóczibánya néven – 2002. október 20. óta önálló település.[4]

Rákóczibánya címere[szerkesztés]

Álló háromszög pajzs arany mezejét ágas hasítás osztja három részére. A pajzsfőben két egymást keresztező vörös bányász-kalapács lebeg. A jobb oldali mezőben fegyverzett ágaskodó fekete oroszlán lebegve fordul balra. A bal mezőben koronás, fegyverzett, fekete sas szárnyait kibontva lebegve fordul jobbra; jobb karmával ezüst szablyát ragad. A pajzs felső élén fekete-arany tekercs nyugszik, aranybojtos vörös fonákú dísze két oldalon lecsüng. A pajzs alatt négyszer hajtott ezüst szalagon a település neve jelenik meg, feketével.

A hármas osztás a település kialakulásának időszakait jelzik: a régi kolónia telep, az öreg telep, és az újtelep részekre utalva.

A bányászkalapácsok és a fekete oroszlán a község történetét meghatározó természeti kincset a „fekete aranyat” és a sok bányász nemzedék kitartását, elszántságát, munkaszeretetét jelenítik meg. A koronás fekete sas a valószínűsíthető névadót – a fejedelmi Rákóczi családot – idézi.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,7%-a magyarnak, 2,6% cigánynak mondta magát (22,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,2%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 28,3% (37,2% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rákóczibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. [2015. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. https://www.kmkk.hu/kmkk/helykozi/20170502/Nograd_helysegnevmutato.pdf
  4. Községgé alakítások (magyar nyelven) (HTML). Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2005. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. február 2.)
  5. Rákóczibánya Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]