Ugrás a tartalomhoz

Rákóczibánya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákóczibánya
Rákóczibánya címere
Rákóczibánya címere		 Rákóczibánya zászlaja
Rákóczibánya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterJakab Gábor (független)[1]
Irányítószám3151
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség472 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség149,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 43″, k. h. 19° 52′ 16″48.028560°N 19.871030°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 43″, k. h. 19° 52′ 16″48.028560°N 19.871030°E
Rákóczibánya (Nógrád vármegye)
Rákóczibánya
Rákóczibánya
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Rákóczibánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczibánya témájú médiaállományokat.

Rákóczibánya község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye északkeleti részén fekszik, a Kazár-patak mentén, a Cserháthoz tartozó Medves-fennsíkon. Összes belterülete mintegy 52,5 hektár. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései közé tartozik.

A szomszédos települések: észak felől Kazár, délkelet felől Nemti, délnyugat felől Bátonyterenye kisterenyei településrésze, északnyugat felől pedig Vizslás. Szomszédai közül Kazár esik hozzá a legközelebb, a két község központja között mintegy három kilométer a távolság.

Csak közúton érhető el, Bátonyterenye vagy Kazár-Mátraszele felől, mindkét irányból a 2301-es úton. Autóbusszal a Volánbusz 3044-es, 3045-ös és 3108-as járataival közelíthető meg[3]

A hazai vasútvonalak közül a Kisterenye–Kazár-vasútvonal érintette, de az a működési időszakának jelentős részében csak teherforgalmat bonyolított, az 1990-es évek derekán pedig teljes hosszában kizárták a forgalomból. A településen lévő, felhagyott vasúti vágányok ettől függetlenül még napjainkban is láthatóak.[4]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos emlékei 1837-ből valók, Fényes Elek statisztikus és földrajztudós, az MTA levelező tagja könyvében úgy emlékezik: „Hajdan itt Rákóczinak pompás kőépületje volt, a falu végén Nemti felé, hol most a kender földek vannak”. Rákóczibányán 1858-ban kutattak először szénlelőhelyek után, és a földben rejlő szénvagyon nagyban meghatározta a település további fejlődését, kialakulása is ennek köszönhető. Nemti és Homokterenye határában – a későbbi Rákóczibánya területén – 1881-ben nyitott bányákat az Észak-magyarországi Kőszénbánya Rt. Az először Nemtibányatelep névre hallgató bányakolónia a „Kalapat dűlőben” épült fel. A kolóniához 1923-ban és 1924-ben építették hozzá az úgynevezett munkatelepet, amelyet 1932-ben – mint Nemti község külterületi lakott helyét – Horthy-telep néven törzskönyvezték. A második világháború után, 1945-ben, a település a Nemtibánya nevet kapta, majd a lakók kezdeményezésére 1948 decemberében Rákóczi-bányatelep néven jegyezték be. A település utolsó nagy fejlesztése 1957–58-ban történt, ekkor épült a Kazár patak jobb partján lévő „Szénégető dűlőben” a nyolcvan bányász ikerlakásból álló, úgynevezett újtelep. Temploma az 1920-as években épült, egyéb látnivalói közé pedig az úgynevezett „öreg-telepi” házak faragott tornácai, és tűzfalai tartoznak. 1954-ben a tőle négy kilométerre fekvő Kisterenyéhez csatolták, 1989-től pedig Bátonyterenye város része lett. Bár közigazgatásilag 2002-ig sohasem volt önálló, mégis – létrejötte óta – önálló életet élt, 1883 és 1972 között volt saját nyolc osztályos iskolája, saját temploma, kaszinója (mai nevén kultúrotthona), és 1970-től saját postai irányítószáma is. Rákóczi-bányatelep – Rákóczibánya néven – 2002. október 20. óta önálló település.[5]

Rákóczibánya címere

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álló háromszög pajzs arany mezejét ágas hasítás osztja három részére. A pajzsfőben két egymást keresztező vörös bányász-kalapács lebeg. A jobb oldali mezőben fegyverzett ágaskodó fekete oroszlán lebegve fordul balra. A bal mezőben koronás, fegyverzett, fekete sas szárnyait kibontva lebegve fordul jobbra; jobb karmával ezüst szablyát ragad. A pajzs felső élén fekete-arany tekercs nyugszik, aranybojtos vörös fonákú dísze két oldalon lecsüng. A pajzs alatt négyszer hajtott ezüst szalagon a település neve jelenik meg, feketével.

A hármas osztás a település kialakulásának időszakait jelzik: a régi kolónia telep, az öreg telep, és az újtelep részekre utalva.

A bányászkalapácsok és a fekete oroszlán a község történetét meghatározó természeti kincset a „fekete aranyat” és a sok bányász nemzedék kitartását, elszántságát, munkaszeretetét jelenítik meg. A koronás fekete sas a valószínűsíthető névadót – a fejedelmi Rákóczi családot – idézi.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 2002–2006: Bencsik Ernő (független)[6]
  • 2006–2010: Bencsik Ernő (független)[7]
  • 2010–2014: Bencsik Ernő (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Jakab Gábor (független)[9]
  • 2019–2024: Jakab Gábor (független)[10]
  • 2024– : Jakab Gábor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
677
669
668
704
606
495
502
472
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,7%-a magyarnak, 2,6% cigánynak mondta magát (22,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,2%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 28,3% (37,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 5% cigánynak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,7% volt római katolikus, 0,5% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 2,3% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 33,2% felekezeten kívüli (37,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Rákóczibánya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2018. augusztus 20. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 20.
  4. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=kstr
  5. ↑ "Községgé alakítások" (HTML). Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2005 (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2013. február 2.
  6. ↑ "Rákóczibánya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 21.
  7. ↑ "Rákóczibánya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 21.
  8. ↑ "Rákóczibánya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 26.
  9. ↑ "Rákóczibánya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 28.
  10. ↑ "Rákóczibánya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 7.
  11. ↑ Rákóczibánya Helységnévtár
  12. ↑ Rákóczibánya Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ez a Nógrád vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rákóczibánya&oldid=28559083”