Szécsényfelfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szécsényfelfalu
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Szécsényfelfalu címere
Szécsényfelfalu címere
Szécsényfelfalu zászlaja
Szécsényfelfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Keresztes Imre (független)[1]
Irányítószám 3135
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség390 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség45,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szécsényfelfalu (Magyarország)
Szécsényfelfalu
Szécsényfelfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 45″, k. h. 19° 34′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 45″, k. h. 19° 34′ 05″
Szécsényfelfalu (Nógrád megye)
Szécsényfelfalu
Szécsényfelfalu
Pozíció Nógrád megye térképén
Szécsényfelfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsényfelfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szécsényfelfalu község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése[szerkesztés]

Az Északi-középhegységben, az Észak-Cserhát területén fekszik, Budapesttől mintegy 100, Szécsénytől 7 kilométerre észak-északkeletre, a megyeszékhelytől, Salgótarjántól pedig nagyjából 20 kilométerre nyugat-északnyugatra, a Kő-hegy lábánál. A falut átszeli a Szécsényfelfalui-patak, és a határában folyik a Pilinyi-patak.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, így átmenő forgalom nincs a településen. Csak közúton érhető el, a déli szomszédjában fekvő Endrefalva központja felől, a Rétság térségét Salgótarjánnal összekötő 22-es főútból kiágazó, valamivel több mint 2 kilométeres hosszúságú 22 106-os számú mellékúton érhető el. Autóbusszal a Volánbusz 3072-es, 3080-as, és 3082-es járataival közelíthető meg.[3] Vasútvonal nem érinti.

Története[szerkesztés]

1548-ban Nyakazó György birtoka volt a falu. 1552 körül került török fennhatóság alá, ekkor a szécsényi szandzsákba tartozott. A 18. században a Géczy család volt a település földesura. A 19. században a Prónay és a Zmeskál családok osztoztak a falun.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kuris Zoltán (független)[4]
  • 1994–1998: Maczák Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Maczák Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Kuris Zoltán (Fidesz-MKDSZ)[7]
  • 2006–2010: Kuris Zoltán (független)[8]
  • 2010–2014: Keresztes Imre (független)[9]
  • 2014–2019: Keresztes Imre (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Keresztes Imre (független)[1]

A településen cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 14,6% cigánynak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,6%, református 1,4%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 3,8% (15% nem nyilatkozott).[12]

Egyházi közigazgatás[szerkesztés]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Váci egyházmegye Nógrádi Főesperességének Szécsényi Esperességi Kerületébe tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Endrefalva plébániájának filiája. Római katolikus templomát Szent János evangélista nevére szentelték.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nógrádi Egyházmegyéjének (esperesség) Szécsényi Evangélikus Egyházközségéhez tartozik.

Természeti értékek[szerkesztés]

  • A falu egy völgykatlanban fekszik, dombok veszik körül. Legmagasabb pontja: 401 méter. A településhez tartozó erdők területe 240 hektár, melyekben sokféle vad él (pl. vaddisznó, őz, gímszarvas, dámvad, nyúl, muflon, fácán stb.).

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus (Szent János-)templom: 1745-ben épült, barokk stílusban. Tornya 1818-ban épült.
  • Lourdes-i barlang és stáció: 1964-ben készült.
  • Prónay-kúria: 1845-ben épült.
  • Glos-kúria: 1855-ben épült.
  • Ambrózy-kúria: 1868-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Archivált másolat. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  4. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Szécsényfelfalu Helységnévtár

További információk[szerkesztés]