Nógrádszenna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Perényes szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nógrádszenna (Senné)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Turisztikai régióNógrád (Szlovákia)
Rang község
Első írásos említés 1249
Polgármester Ján Ragač
Irányítószám 991 01
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség201 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság268 m
Terület15,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nógrádszenna (Szlovákia)
Nógrádszenna
Nógrádszenna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 19° 23′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 19° 23′ 45″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nógrádszenna (szlovákul: Senné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 20 km-re északkeletre, a Tiszovnyik patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1249-ben "Seyna" néven említik először. 1269-ben "Szena", "Szenna" alakban szerepel. A 13. századtól 1554-ig mezőváros, majd 1593-ig a török hódoltság része volt. A felszabadítás után a divényi, majd a kékkői váruradalom része. A 18. században sörfőzde működött a községben. 1828-ban 47 házában 359 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de sokan a közeli bányákban dolgoztak.

Vályi András szerint "SZENNA. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai G. Zichy, és Gr. Balassa Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Felső Tisovnyikhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja is hozzá hasonlító."[2]

Fényes Elek szerint "Szenna, hajdan Szejna, most tót falu, Nógrád vmegyében, régenten mezőváros volt, 10 kathol., 364 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határa kősziklás, hegyes, erdős, sok hüvelyes veteményt (ázalék) termeszt. F. u. gr. Zichy, b. Balassa. Ut. p. Gács."[3]

A község területén feküdt a középkori Miletinc falu, melyet 1469-ben említenek Miletincz néven. 1554 és 1593 között a török hódoltsághoz tartozott. A 17. század végén teljesen elnéptelenedett, de a 18. század elején újratelepítették. 1763-ban 2 jobbágytelke volt. 1828-ban 2 házában 12 lakos élt.

A trianoni békeszerződésig Nógrádszenna területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 263 lakosából 249 szlovák volt.

2011-ben 222 lakosából 208 szlovák és 12 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]