Felsőtisztás
| Felsőtisztás (Horný Tisovník) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Gyetvai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1573 |
| Polgármester | Ján Kľuka |
| Irányítószám | 962 75 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | DT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 170 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 388 m |
| Terület | 32,16 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőtisztás
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 24′ 56″, k. h. 19° 21′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 56″, k. h. 19° 21′ 48″ | |
| Felsőtisztás weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőtisztás (1886-ig Felső-Tiszovnyík, szlovákul: Horný Tisovník) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zólyomtól 25 km-re délkeletre, az 591-es út mentén, a Tiszovnyik bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 15. században keletkezett a divényi váruradalom területén. 1573-ban "Folso Thyczolnik" alakban említik először. A 17. században területe megoszlott a divényi és a kékkői váruradalom között. A 17. és 19. század között területén 18 irtványtelep keletkezett. A 18. században sörfőzde működött a településen. 1828-ban 70 házában 444 lakos élt, akik mezőgazdasággal, fuvazozással, gabonakereskedéssel foglalkoztak. Birtokosai a Balassa család, majd a 19. században a Zichy és a Nemeskéri-Kiss család voltak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Tiszovnyik. Két tót faluk Nógrád Várm. földes Uraik Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filiája; földgyeik közép termékenységűek, réttyeik, legelőjök meglehetősek."[2]
Fényes Elek szerint "Tiszovnyik, (Felső), tót falu, Nógrád vgyében, 42 kath., 398 ev. lak. Kath. paroch. templom. F. u. mind a 2 helységnek gr. Zichy, b. Balassa."[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban Felsőtisztás 1154 lakosából 1100 szlovák és 17 magyar anyanyelvű volt. Alsótisztáson 229 szlovák anyanyelvű, Balázshután 90 szlovák és 4 magyar anyanyelvű élt.
1910-ben Felsőtisztás 1464 lakosából 1413 szlovák és 29 magyar anyanyelvű volt. Alsótisztáson 217 szlovák és 3 magyar anyanyelvű élt.
1980-ban Felsőtisztás 501 lakosából 499 szlovák volt. Alsótisztáson 75 szlovák élt.
2001-ben 273 lakosa mind szlovák volt.
2011-ben 207 lakosából 154 szlovák és 53 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú, később reneszánsz, majd gróf Balassa Pál költségén 1755-ben barokk stílusban építették át.
- Evangélikus temploma 1865 és 1875 között épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- Ján Aláč: Tu spočíva kvet, čo zanechal svet.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Gyetvai járás települései | ||
|---|---|---|
Gyetva (Detva) Divényhuta (Stará Huta) · Divényoroszi (Podkriváň) · Dombszög (Stožok) · Felsőtisztás (Horný Tisovník) · Hegyhát (Klokoč) · Herencsvölgy (Hriňová) · Kisócsa (Dúbravy) · Krivány (Kriváň) · Látka (Látky) · Szalatnairtvány (Slatinské Lazy) · Teknős (Korytárky) · Végles (Vígľaš) · Végleshutakálnok (Vígľašská Huta-Kalinka) · Zólyommiklós (Detvianska Huta) |  | |
