Felsőtisztás
| Felsőtisztás (Horný Tisovník) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Gyetvai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1573 | ||
| Polgármester | Ján Kľuka | ||
| Irányítószám | 962 75 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | DT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 191 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 388 m | ||
| Terület | 32,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 24′ 56″, k. h. 19° 21′ 48″48.415556°N 19.363333°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 56″, k. h. 19° 21′ 48″48.415556°N 19.363333°E | |||
| Felsőtisztás weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtisztás témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőtisztás (1886-ig Felső-Tiszovnyík, szlovákul: Horný Tisovník) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zólyomtól 25 km-re délkeletre, az 591-es út mentén, a Tiszovnyik bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 15. században keletkezett a divényi váruradalom területén. 1573-ban "Folso Thyczolnik" alakban említik először. A 17. században területe megoszlott a divényi és a kékkői váruradalom között. A 17. és 19. század között területén 18 irtványtelep keletkezett. A 18. században sörfőzde működött a településen. 1828-ban 70 házában 444 lakos élt, akik mezőgazdasággal, fuvazozással, gabonakereskedéssel foglalkoztak. Birtokosai a Balassa család, majd a 19. században a Zichy és a Nemeskéri-Kiss család voltak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Tiszovnyik. Két tót faluk Nógrád Várm. földes Uraik Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filiája; földgyeik közép termékenységűek, réttyeik, legelőjök meglehetősek."[2]
Fényes Elek szerint "Tiszovnyik, (Felső), tót falu, Nógrád vgyében, 42 kath., 398 ev. lak. Kath. paroch. templom. F. u. mind a 2 helységnek gr. Zichy, b. Balassa."[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 320 | 232 | 195 | 191 |
| Különbség | -27,5 % | -15,94 % | -2,05 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 189 | 191 |
| Eltérés | +1,05 % |
1880-ban Felsőtisztás 1154 lakosából 1100 szlovák és 17 magyar anyanyelvű volt. Alsótisztáson 229 szlovák anyanyelvű, Balázshután 90 szlovák és 4 magyar anyanyelvű élt.
1910-ben Felsőtisztás 1464 lakosából 1413 szlovák és 29 magyar anyanyelvű volt. Alsótisztáson 217 szlovák és 3 magyar anyanyelvű élt.
1980-ban Felsőtisztás 501 lakosából 499 szlovák volt. Alsótisztáson 75 szlovák élt.
2001-ben 273 lakosa mind szlovák volt.
2011-ben 207 lakosából 154 szlovák és 53 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú, később reneszánsz, majd gróf Balassa Pál költségén 1755-ben barokk stílusban építették át.
- Evangélikus temploma 1865 és 1875 között épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
Források
[szerkesztés]- Ján Aláč: Tu spočíva kvet, čo zanechal svet
A Gyetvai járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
