Kisócsa
| Kisócsa (Dúbravy) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Gyetvai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1836 |
| Polgármester | Elena Grňová |
| Irányítószám | 962 24 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | DT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 953 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 477 m |
| Terület | 19,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisócsa
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 35′ 15″, k. h. 19° 22′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 15″, k. h. 19° 22′ 06″ | |
| Kisócsa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisócsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisócsa (1886-ig Dobró-Ocsova, szlovákul: Dúbravy) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zólyomtól 24 km-re keletre fekszik, a Dúbravský-patak völgyében. Áthalad rajta a Nagyócsáról (7 km) Gyetvára (5 km) vezető országút.
Keletről Gyetva, délről, északról és nyugatról pedig Nagyócsa községgel határos.
Területe 19,5453 km²,[2] mely 1921-ben még csak 5,65 km² volt,[3] azóta Nagyócsa kataszteréből átcsatolt területekkel csaknem háromszorosára nőtt.
Története[szerkesztés]
A falu keletkezéséről nincsenek pontos információk. A középkorban területe Végles várának uradalmához tartozott. Ez a tölgyesekkel borított terület volt a vélgesi váruradalom legtávolabbi sarka. Első írásos említése 1626-ban történik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUBRAVI. Otsov Dubrava. Dubravetz. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ocsovának szomszédságában, mellynek filiája, Ó Zólyomhoz más fél mértföldnyire, határja tűrhető termékenységű.”[4]
1828-ban 28 házában 249 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Kisócsa csak 1826-ban lett önálló település, ekkor vált ki Ócsa községből. Az egész falu a templomtól a temetőig mindössze mintegy harminc házból állt. Iskoláját 1832-ben alapították.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dubrava, Zólyom m. tót falu, 169 kath., 1 evang. lak. F. u. h. Eszterházy.”[5]
1863-ban felépült az új katolikus iskola. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 986 lakosából 961 szlovák volt.
2011-ben 935 lakosából 865 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1834-ben építették.
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
