Zólyommiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zólyommiklós (Detvianska Huta)
Zólyommiklós római katolikus temploma
Zólyommiklós római katolikus temploma
Zólyommiklós címere
Zólyommiklós címere
Zólyommiklós zászlaja
Zólyommiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGyetvai
Rang község
Első írásos említés 1773
Polgármester Jana Hrončeková
Irányítószám 962 05
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám DT
Népesség
Teljes népesség661 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság820 m
Terület14,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyommiklós (Szlovákia)
Zólyommiklós
Zólyommiklós
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 10″, k. h. 19° 35′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 10″, k. h. 19° 35′ 30″
Zólyommiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyommiklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyommiklós (szlovákul: Detvianska Huta) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Herencsvölgytől 5 km-re keletre fekszik, a Vepor-hegység egyik 800 méter fölé emelkedő fennsíkján. Érinti a Herencsvölgyet Rimakokován (25 km) keresztül Nyustyával (39 km) összekötő 526-os út.

Keletről Látka, nyugatról Herencsvölgy, délnyugatról Divényoroszi, délről pedig Kotmány községekkel határos. Keleti és déli határa a történelmi Zólyom és Nógrád vármegye határa volt.

14,3127 km²-es területe[2] nem változott számottevően a 20. század során (1921-ben 14,36 km² volt), 5 településrészre oszlik:

  • Bratkovica
  • Detvianska Huta
  • Komárno
  • Vrchdobroč
  • Žabica

Története[szerkesztés]

Miután Végleshuta környékén az üveggyártás eredményeként egyre kevesebb volt a fa, a terület birtokosa – a véglesi uradalom – 1761-ben engedélyt adott Bernard Hupka morva üvegesmesternek új huta alapítására a Gyetva fölötti erdőségekben. Az első állandó lakosok (14 család) 1763. július 25-én érkeztek Morvaországból (Vsetín és Brumov környékéről). A 18. században létrejött települést 1773-ban „Miklósfalva” néven említik. 1775-ben a huta és a körülötte kialakult település (Miklóshuta vagy Miklósfalva, nevét a véglesi uradalom birtokosáról, Esterházy Miklós-ról kapta) bérlője Martin Michna véglesi üvegesmester lett. 1785-ben a településnek már 590 lakosa volt. 1790-ben épült az első fatemplom, ugyanebből az évből származik a község első pecsétje, melynek alapján a jelenlegi címert is elkészítették.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIKLÓSFALVA. Zólyom Vármegyében.[3]

1801-ben megszűnt az üveghuta, az üvegipari munkások egy része ekkor Herencsvölgyre, az ott újonnan megnyílt hutához költözött át. 1804-ben megalakult Zólyommiklós egyházközsége. Az üvegipar hanyatlásával a község lakossága számára a fő foglalkozási ággá a fakitermelés vált a 19. században és a 20. század első felében.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miklósfalva, tót falu, Zólyom vmegyében, Nógrád vmegye szélén: 1184 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Van fürész-malma. Rengeteg erdeje, sok juha, sovány földe. F. u. h. Eszterházy. Ut. postája Nagy-Szalatna.[4]

1882-1902 között „Miklósfalu” vagy „Gyetvahuta” néven szerepel. A „Zólyommiklós” nevet hatósági úton állapították meg 1907-ben.[5] A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

A második világháború alatt a németek 28 lakost hurcoltak a buchenwaldi és mauthauseni megsemmisítő táborokba. A 20. század folyamán a község lakossága kevesebb, mint felére csökkent.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2049, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1921-ben 1882 lakosa volt, ebből 1881 volt szlovák nemzetiségű és kivétel nélkül valamennyien római katolikus vallásúak voltak.[6]

2001-ben 779 lakosából 774 szlovák volt.

2011-ben 722 lakosából 696 szlovák.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma neoromán stílusban épült 1842-1843-ban.
  • Faragott fakereszt a temetőben.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Zólyommiklóson volt pap 1878-1894 között Peter Tomkuljak (1838-1894) egyházi író, a szlovák nemzeti mozgalom résztvevője (emléktábláját halálának 100. évfordulóján helyezték el a templom falán).
  • A helyi iskola igazgatója volt Jozef Pupák, aki 1945-ben halt hősi halált a német megszállók elleni harcban. Emléktábláját 1970-ben helyezték el az iskola falán.

Képtár[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  3. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  5. http://www.cisarik.com/0_Detvianska_Huta_Detva_BC_Zolyom_Zvolen.html
  6. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai

Források[szerkesztés]

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyommiklós témájú médiaállományokat.