Herencsvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Herencsvölgy (Hriňová)
RaticovVrch.JPG
Herencsvölgy címere
Herencsvölgy címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGyetvai
Rang város
Első írásos említés 1890
Polgármester Stanislav Horník
Irányítószám 962 05
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám DT
Népesség
Teljes népesség 7535 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság669 m
Terület126,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herencsvölgy (Szlovákia)
Herencsvölgy
Herencsvölgy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 40″, k. h. 19° 31′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 40″, k. h. 19° 31′ 40″
Herencsvölgy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsvölgy témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Herencsvölgy (szlovákul: Hriňová, németül: Hrinau) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Losonctól 37 km-ra északra a Szalatna partján fekszik. Fehérvíz, Felsőherencs, Kisszalánc, Nagyszalánc, Szalatnahegy és számos hegyi telep tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek. A 13. századtól a terület a véglesi váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban 1393-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a 15. század második felében lett egyre nagyobb méretű. Gyetva 1638-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva 1811-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is. Herencsvölgy 1891. szeptember 5-én lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb Krivec I a II, Slanec, Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Biele Vody, Vrch Slatina, Magura, Snohy és Vrch dobroč településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés volt a lakosság fő megélhetése. A 20. század elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült.

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. A második világháború után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy 1989. január 1-jén kapott városi rangot.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 7418 lakosából 7123 szlovák, 141 magyar, 33 német és 121 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.

2011-ben 7814 lakosából 7181 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1903-ban Domszky Pál történész, a lengyel-magyar baráti kapcsolatok kutatója és a 20. századi jeles személyisége.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1947-ben épült neogótikus stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsvölgy témájú médiaállományokat.