Végleshutakálnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Végleshutakálnok (Vígľašská Huta-Kalinka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGyetvai
Rang község
Első írásos említés 1773
Polgármester Jozef Tuček
Irányítószám 962 25
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám DT
Népesség
Teljes népesség 329 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság559 m
Terület16,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Végleshutakálnok (Szlovákia)
Végleshutakálnok
Végleshutakálnok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 19° 16′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 19° 16′ 45″
Végleshutakálnok weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Végleshutakálnok témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Végleshutakálnok (szlovákul: Vígľašská Huta-Kalinka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. Végleshuta és Végleskálnok egyesítése. 2011-ben 365 lakosából 332 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszalatnától 10 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már a hallstatt-korban éltek itt emberek. A község területe 1424-ig királyi birtok volt, ekkor Luxemburgi Zsigmond a véglesi uradalmat, melyhez a község területe is tartozott Cillei Borbála királynénak adta. Ezután hol királynéi, hol nemesi birtok volt.

A mai település két korábbi községből, Végleshuta és Végleskálnok 1926-os egyesítéséből keletkezett.

Végleshuta a 18. század első felében keletkezett a véglesi uradalom területén egy üveghuta körül, mely a 19. század közepén szűnt meg. Táblaüveget, palackokat, poharakat, üvegkorsókat gyártottak itt. A falut 1773-ban "Vigles Huta" néven említik először. Közelében a 18. század végére még három másik település, Kálnok, Klokocs (vagy újabb nevén Hegyhát) és Sztosok (a későbbi Dombszög) alakult ki. 1828-ban 87 házában 651 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " Stebnik Huta, és Végles Huta. Két Orosz faluk Sáros Várm. földes Urai G. Aspermont, és Hutkai Uraságok, fekszenek a’ Makoviczai Uradalomban, javaik tsekéllyek, határjaiknak 1/4 része jobbatska." [2]

Fényes Elek szerint " Végleshuta, Zólyom m. tót f., Nógrád vármegyében szélén: 649 kath., 2 evang. lak. Kat. paroch. templom. Ut. p. N.-Szalatna."[3]

Végleskálnok a 18. században keletkezett, 1828-ban 30 háza és 230 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak, de sokan az Eszterházi birtokon vagy a határában lévő kénbányában dolgoztak.

Vályi András szerint "KALINA. vagy Kalinka. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Végles Hutához közel, és annak filiája, határja soványas." [2]

Fényes Elek szerint "Kalinka, Zólyom m. tót falu, Végleshuta mellett: 79 kathol., 151 evang. lak. Sovány-hegyes határ. Birja a kamara. Ut. p. Nagy-Szalatna. Van itt egy igen nevezetes kir. kénkőbánya, melly Schweiczer Gábor főkamaragróf parancsolatjára nyittatott meg. A kénkő érczek apró darabokra zuzatván olvasztó kemenczében olvasztatnak meg. Az olvasztott kén, ismét tüz által megtisztitatik, s midőn a kénkő tisztán vörös szinben folyik; azon részből pedig, melly meg nem sürüdik, kénkővirág lesz. Tizenkét hónap alatt tiszta kén 2220 mázsa állithatik elő, mellynek ára, mázsánként 7 fr. 20 kr.; 16280 p. forint."[3]

1910-ben Végleshutának 838, Végleskálnoknak 303, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

2001-ben 382 lakosából 361 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1802-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Stanislav Barabáš filmrendező.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.